A keresztényeket azért üldözik, mert a nyugati civilizációval azonosítják őket 2019. május 21.

Nigériai egyházi vezetők előadása

Matthew Hassan Kukah püspök, a nigériai Sokoto egyházmegye főpásztora és Dacholom Datiri, a Church of Christ of Nigéria protestáns egyház elnöke tartott tanúságtevő előadást a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen május 13-án. Az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkárság az egyetemmel együttműködve időről időre meghívja az üldözött keresztények képviselőit a világ különböző tájairól. Kukah püspök Tövisek közt növekedve, keresztény hitvallók küzdelme muszlim többségű környezetben: a sokotói egyházmegye története, Datiri elnök Megtörve, de nem legyőzve címmel ismertette a jelenlegi nigériai helyzetet.

Major Balázs, a PPKE BTK külügyi dékánhelyettese bevezetőjében Krisztus szavait idézte: „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket", és ezzel a Megváltó világossá tette azt is, hogy ez a kiválasztás megpróbáltatással, üldöztetéssel jár együtt. „Tőlünk délre és keletre láthatjuk, mit jelent az üldöztetés, és tény, hogy ma a kereszténység a leginkább üldözött vallás. Nigériai testvéreink is megtapasztalják ezt."
Azbej Trisztán államtitkár emlékeztetett az előző nap történtekre: a Nigériához közeli Burkina Faso egyik településén fegyveresek betörtek egy katolikus templomba, meggyilkoltak több hívőt, közöttük a szentmisét bemutató papot, Siméon Yampa atyát. Két héttel korábban hasonló támadás ért egy protestáns templomot, ugyancsak Burkina Fasóban. „A világ vezető politikusai és médiumai hallgatnak ezekről az esetekről." Majd megemlítette a Srí Lanka-i húsvéti vérengzést, amelynek ugyancsak keresztények voltak az elszenvedői. „A keresztények elleni számos más támadásról is be lehetne számolni. Március közepén egy hét alatt több mint 120 keresztény embert gyilkoltak meg a hitük miatt Nigériában. Erről sem adtak hírt a világ nagy médiumai, sőt, gyakran igyekeznek elvenni a keresztényellenes támadások élét. A cinkos hallgatás a mai világ egyik legnagyobb botránya." Hozzátette: a rendelkezésre álló adatok szerint világszerte legalább 250 millió keresztény szenved diszkriminációt a vallása miatt.
Hölvényi György EP képviselő kiemelte: „Fontos az egyházi vezetők tanúságtétele, és fontos, hogy Európában reális képet kapjanak a világ különböző részein folyó keresztényüldözésről. Ugyanakkor arra kell törekednünk, olyan viszonyokat teremteni, hogy a muzulmánok és a keresztények békességben élhessenek egymás mellett."
Kukah püspök „az egész nigériai keresztény közösség nevében" beszélt. „Amikor négy évvel ezelőtt először hallottam az egyesült államokbeli Notre Dame Egyetemen, hogy a kereszténység a világ legüldözöttebb vallása, arra gondoltam, magunkra hagynak minket, a világnak elege lett a borzalmas – az erőszak mellett éhínségről, szárazságról és másról szóló – afrikai történetekből." Később azonban – köztük Magyarország részéről – nemcsak a figyelmet tapasztalta, hanem a konkrét anyagi segítséget is.
„A tövisek ellenére – erre utal előadásom címe – mégiscsak növekszünk, áldottan növekszünk." Matthew Hassan Kukah egyházmegyéje az ország észak-keleti, muzulmán többségű részén található. „Nyolc évvel ezelőtt, amikor kineveztek püspöknek, azt gondoltam, nagyszerű lenne, ha hosszabb távon négy-öt katolikus templomunk épülhetne, s kevesebb mint tíz év alatt már hat plébániánk jött létre. A kihívások bátorítottak minket."
A helyi egyház története a misszionáriusok megjelenésével kezdődött. Számos nehézség után 1964-ben nyerték el az egyházmegyei rangot, s azóta is folyamatosan fejlődnek.
„Lehetséges muzulmánok között, a muzulmánokkal együtt élni" – hangsúlyozta a főpásztor. Sokotóban a lakosság két százaléka keresztény, „még sincs semmi okunk arra, hogy kisebbségi érzés legyen úrrá rajtunk."
Ehhez azonban az első és legfontosabb a keresztények önbizalmának helyreállítása. „Senkinek nem kell szégyellnie magát vagy bocsánatot kérnie amiatt, mert keresztény."
Kukah püspök neve Nigéria-szerte ismert, mint mondta, „az elmúlt harminc évben zajt csaptam" az országban. Rendszeresen szerepelt az újságokban, az elektronikus médiában. „Saját rovatom van a legjelentősebb észak-nigériai újságban, amely a muzulmánok szócsöve, s a szerkesztő mégis helyet adott nekem."

Matthew Hassan Kukah püspök


Az egyházmegye területén 1804-től kalifátus működött, amelyet az 1914-es brit gyarmatosítással számoltak fel. „A gyarmatosítás okozta keserűségnek, frusztráltságnak a nyomai mindmáig érezhetők. Minket, keresztényeket gyakran a nyugati gyarmatosítás termékeinek tartanak."
A püspök az ilyen előítélettel szemben a következőképpen érvel muzulmán barátainak: „Ha minket a nyugati civilizáció termékeinek gondoltok, hogyan lehet, hogy az iszlám, amely az arabokon keresztül érkezett, nem tett titeket arabbá."
A kereszténység és a nyugati civilizáció – hamis – azonosítására mondta el a következőket: amikor az amerikaiak megölték Oszáma bin Ládent, „düh és frusztráció lett úrrá Nigérián, és egymás után robbantották fel a keresztény templomokat, ezzel vezetve le a gyarmati emlékekre rakódó nyugati magatartással szembeni indulataikat". Egy másik eset: sokan azt sem tudták, hol van Dánia, de az egyik ottani lapban megjelent Mohamed-gúnyrajzok felkorbácsolták az érzelmeket.
„Ezért mondom: a konfliktusok 90 százalékához nekünk, keresztényeknek semmi közünk, ugyanakkor negyven éve folyamatosan üldözik a keresztényeket Nigériában, és egyik kormány sem tett semmit ennek megakadályozása érdekében." Nyilván azért, mert a kereszténységet ők is a hódító, agresszív nyugati civilizációval azonosítják. Ehhez hozzájárul a következő:
„Az iszlám, természeténél fogva, kizárólagos vallás. Nem ad teret a pluralizmusnak. Mi mégis hiszünk a szomszédságban, a békés együttélésben. Az emberségben hiszünk, hogy mindannyian ugyanannak az Istennek a gyermekei vagyunk, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy javuljon életünk minősége."
A harminchat tagköztársaság közül tizenkettőben nem lehet szavazni a keresztényekre. „Nincsenek keresztények a helyi önkormányzatokban, a közigazgatásban, a kormányban. Az orvosok, ügyvédek, nővérek és mások nem kapnak munkát, ha kiderül róluk, hogy keresztények. A kirekesztés politikája világos. Azokon a területeken, ahol templomokat szeretnénk létrehozni – az ehhez szükséges területeket még a régi gyarmati közigazgatás adta nekünk –, a kormányzó nem engedélyezi az építkezést. Ugyanígy keresztény alapítású kórházak vagy iskolák esetében sem, ezek működését ugyanis vallásellenes megnyilvánulásnak tekintik, miközben a kórházakban muszlim betegeket is gyógyítanak, iskoláinkban pedig hatvan százalék a muszlim diákok aránya. Működésünket ilyen körülmények között is folytatnunk kell, ehhez azonban anyagi támogatásra van szükség."
A püspök tárgyilagosan megállapította: azokból az országokból, amelyek korábban gyarmatosították a térséget, nem kapnak segítséget. „Ennek ellenére nagy hangsúlyt helyezünk az oktatásra. A mi iskoláinkban tanuló fiatal muszlim gyerekekben nő a bizalom velünk szemben, s ezáltal vissza lehetne szorítani a vallás miatt kialakult erőszakot."
Kukah püspök elnöke a nemzeti Békebizottságnak. Ennek a szervezetnek köszönhető nagy részben, hogy az elnökválasztások – és a különböző szintű választások – ne torkolljanak erőszakba. „Ezáltal hozzájárultunk a béke fenntartásához az ország területén, s ezzel elismerést vívtunk ki." A főpásztor ismét hangsúlyozta, mennyire fontosnak tartja, hogy a keresztények mind nagyobb számban részt vegyenek a nigériai közéletben.
Dacholom Datiri, a Church of Christ of Nigéria, másik 12 országban is működő, Nigériában 1904 óta jelenlévő protestáns egyház elnöke ugyancsak arról számolt be, hogy bajok tengere veszi körül őket. „Szenved a testünk, s ebben Jézus szenvedése láthatóvá válik. Azok vezetőjeként szólok önökhöz, akik a legnagyobb szenvedéseket viselték el Nigéria keleti részén. Egyházunk erős ugyan ezen a területen, de nem meghatározó."
Képekkel is illusztrálta a keresztyénekkel szemben folyamatosan elkövetett tömeggyilkosságokat, pusztításokat. Ezeket elsősorban a Boko Haram terrorszervezethez kötik, amelynek a neve azt jelenti: tilos a nyugati civilizáció. „Hidegvérrel gyilkolják meg a lelkipásztorokat és az egyes közösségek tagjait, házaikat kirabolják és felgyújtják, földjeiket, gazdaságaikat tönkre teszik."
A felsorolt adatok önmagukért beszélnek. Egyik kisebb körzetükben tavaly júniusban három nap alatt 1714-en menekülni kényszerültek, 474 házat égettek fel, 1430 gazdaságot tettek tönkre. 12 templomot semmisítettek meg, 350 keresztyént öltek meg.
Boko városából és környékéről több mint 5 ezer embert üldöztek el, 2513 házat semmisítettek meg, 7 falvat tettek lakhatatlanná, 9 templomot romboltak le, 43 embert öltek meg tavaly márciusában.
Bassa önkormányzat területén az elüldözöttek száma 11 457, 1345 házat semmisítettek meg, 16 falvat számoltak fel, 9 templomot romboltak le, 253 embert öltek meg.
38 ezren élnek menekülttáborokban, de ők nem kapnak támogatást a kormánytól. Dacholom Datiri beszámolt a legutóbbi, néhány nappal korábbi támadásokról is. Május 1-jén egy kórházat támadtak meg öngyilkos terroristák, felrobbantották a műtőblokkot, a támadást május 8-án újabb követte. „Mint Kukah püspök is utalt rá, a betegek többsége itt is muszlim vallású volt. Ezek az akciók mégis az egyház ellen irányultak, mert a kereszténységre, keresztyénségre utaló minden nyomot ki akarnak irtani."
A kormány ez esetben sem tett semmit a tettesek felkutatása érdekében. „Úgy tűnik, összejátszanak a terroristákkal." A humanitárius segélyek a kormány közreműködésével „rossz kezekbe kerülnek", amit a keresztényeknek, keresztyéneknek szánnak, az is nagyrészt a muszlimok kezébe kerül.

Dacholom Datiri, a Church of Christ of Nigéria protestáns egyház elnöke


Az említett pusztítások után özvegyek és árvák sokasága maradt hátra, akiknek egyedül az egyház igyekszik segíteni. Datiri szerint számuk több ezerre tehető.
„Tenni kell valamit annak érdekében, hogy megakadályozzuk a humanitárius válságot. Az első az újjáépítés és a megbékélés. A második a lelki rehabilitáció, ezzel együtt az egyházi intézmények működésének helyreállítása, mert az egyház mindig az utolsó menedéke a szegényeknek."
Felhívta a figyelmet arra: a nemzetközi közösség, a világ kereszténysége, keresztyénsége nem maradhat közömbös. Rá kell ébredniük a valóságra, nem lehetnek süketek hittestvéreik sorsa iránt.
„A keresztyéneknek még inkább meg kell élniük a hitüket. Imádkozzunk az Úrhoz, szabadítsa meg keserűségtől az áldozatokat, szabadítsa meg a gőgtől, az apátiától, az önmagukba fordulástól azokat a keresztyéneket, akiket nem üldöznek, imádkozzunk az elveszett családokért, imádkozzunk a házasságokért, a gyermekekért, az iskolákért, a kormányért. Jézus mondja: imádkozzunk ellenségeinkért. Imádkozzunk támogatásért, és imádkozzunk muszlim szomszédainkért is. Sokan közülük, akik látják, mit cselekszenek hittársaik, egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: miben hisznek ezek a terroristák, ezek a gyilkosok?"

x