A lélek és a szellem épülésére szolgáló könyvek 2018. május 16.

Megnyílt a 26. Szent István Könyvhét

A lélek és a szellem épülésére szolgáló könyvek
Megnyílt a 26. Szent István Könyvhét

Immár hagyományosan a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) kerül sor a hazai keresztény könyvkiadás évi nagy ünnepének, a Szent István Könyvhétnek a megnyitó ünnepségére, idén május 7-én. Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek, prímás mellett részt vett az eseményen Spányi Antal, székesfehérvári püspök, a Stephanus Alapítvány elnöke, Sarbak Gábor, a Szent István Társulat elnöke, Rózsa Huba teológus professzor, a Szent István Társulat alelnöke, Farkas Olivér, a kiadó igazgatója. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Szuromi Szabolcs, a PPKE rektora, eljöttek az egyetem dékánjai és professzorai. Állami részről Soltész Miklós, egyházi ügyekért felelős államtitkár vett részt az ünnepségen az egyetem zsúfolásig megtelt, Szent II. János Pál pápáról elnevezett dísztermében. Erdő Péter bíboros és Spányi Antal püspök nyújtotta át teológia és irodalom kategóriában idén Stephanus-díjjal kitüntetett személyeknek az elismerést: Valter Ilona régésznek, professzor asszonynak és Rokay Zoltánnak, a PPKE Hittudományi Kar kettes számú filozófiai tanszék teológia-filozófia professzorának.

Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója bevezetőjében emlékeztetett: a keresztény könyvhetet megálmodó és megszervező, idén fennállásának 170. évfordulóját ünneplő Szent István Társulat kiadói hitvallásának tartja az alapító Fogarassy Mihály nagyváradi püspök által 1848. május 1-jén közreadott alapokmányból a következő idézetet: „Célja tehát e társulatnak jó és olcsó könyvek kiadásával és terjesztésével fejtegetni a katolikus hit és religió hit- és erkölcstanát, annak boldogító és fönntartó elveit megismertetni, az ellenirányú iratok benyomása ellen védeni, és általában egyéb tudományos, közhasznú és népszerű könyveket is akként szerkeszteni, hogy a katolikus szent hitvallásnak áldásos szelleme hassa át azokat, s terjesztésük által a vallásos meggyőződés, mely minden erkölcsiségnek és anyagi fejlődésnek legtisztább és kiapadhatatlan forrása, mindinkább erősödjék és szilárduljon."
Nemcsak a Szent István Társulat, hanem a könyvhéten részt vevő felekezeti kiadók is hasonlóképpen gondolkodnak, hiszen valamennyien a legkülönfélébb műfajú könyvekbe szerkesztett keresztény hitet és erkölcsöt kínálják az olvasónak – hangsúlyozta Farkas Olivér.
Rózsa Huba professzor ismertette a könyvhéten részt vevő kiadók listáját a „keresztény szellemiségű könyvkiadók hazai seregszemléjén". 24 pavilonban 31 könyvkiadó várja az érdeklődőket egy héten át.


Spányi Antal püspök emlékeztetett: a Stephanus Alapítvány alapító okirata szerint olyan szerzőket tüntetnek ki a díjjal, akik magyar nyelven megjelent műveikben, prédikációikban az egyetemes keresztény európai kultúra értékrendjét közvetítik a teológiai tudományok, valamint az irodalom terén. A Stephanus-díjat alapításától 52 személy nyerte el. Valamennyien a teológia és az irodalom jeles képviselői, határokon innen és túl.
Erdő Péter bíboros és Spányi Antal püspök adta át az elismeréseket, elsőként Valter Ilona professzor asszonynak. Barna Gábor néprajzkutató, a szegedi egyetem professzora méltatta a kiváló régész érdemeit. „Valter Ilona Sárospatakon született, az ELTE bölcsészettudományi karán régészet – történelem tanári szakon 1962-ben szerzett diplomát, László Gyula professzor tanítványaként. Doktori disszertációját 1967-ben védte meg, tudományos fokozatot 1998-ban szerzett Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon című kandidátusi disszertációjával."
Régészi pályafutását a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban kezdte 1962-ben, majd 1964-től az Országos Műemléki Felügyelőségen és annak jogutód intézményében dolgozott. Főosztályvezető-helyettesként vonult nyugdíjba.
1962-től folyamatosan végzett régészeti és műemléki falkutatásokat főleg egyházi műemlékeknél. Régészeti és műemléki érdeklődését kezdettől az egyházi értékek – román kori, gótikus templomok, elpusztult szerzetesi monostorok – határozták meg. „Ezt részben szakmai szempontok motiválták, de erősen szerepet játszott benne katolikus hite, és az a körülmény, hogy az épületek kutatásával jelentős segítséget nyújthat az egyházi közösségeknek. Ha ugyanis egy egyházi épület bekerült a Műemléki Felügyelőség kutatási programjába, akkor azt az építész tervei alapján a Felügyelőség kivitelezői előbb-utóbb helyre is állították."
Valter Ilona szabadidejében is vállalt olyan műemléki kutatásokat, amelyekkel az egyházközségeket segítette. Több mint 30 egyházi épület vizsgálatát végezte el Zala, Vas, Somogy és Borsod-Abaúj Zemplén megyében. „Első műemléki ásatása a bélapátfalvi ciszterci monostor feltárása volt 1964 – 66 között. Ekkor találkozott a ciszterci építészettel és a ciszterci renddel, annak Magyarországon és külföldön élő képviselőivel. Sok segítséget kapott tőlük a rend életének megismeréséhez. Rajeczky Benjáminnal a pásztói apátság feltárásakor ismerkedett meg, aki több mint húsz évig lelki vezetője volt. Sokat köszönhet Zakar Polikárp apátnak, aki a rend generálisaként külföldről nyomon kísérte feltárási munkáit, ciszterci kutatásiról írt tanulmányait pedig segített elhelyezni külföldi folyóiratokban."
Valter Ilonának Cikádor, az első hazai ciszterci apátság (1142) feltárásáról jelent meg az idei könyvhétre munkája. A bencés renddel is kapcsolatba került. 1990-től 2003-ig folytatott kutatást Jákon. Könyvet írt Rómer Flóris Ferencről, a 19. század nagy polihisztoráról, a magyar műemlékvédelem és régészet egyik megalapítójáról. A premontrei rend zsámbéki templománál pedig 1986-1992 között végzett feltárásokat.
Valter Ilona válaszában felidézte: az Országos Műemléki Felügyelőségen „azokban a nehéz időkben jelentős kutatóműhely alakult ki, olyan nagy európai műemlékvédő egyéniségek mint Entz Géza, Dercsényi Dezső, Gerő László égisze alatt. Az akkori műemlékvédelem Európa-szerte példaképnek számított."
A teológiai díjazott Rokay Zoltán professzor munkásságát Vincze Krisztián, a PPKE Hittudományi Kar egyes számú filozófiai tanszékének vezetője méltatta. A huszadik században többen – így például Karl Rahner – „nyomatékosan hívták fel a figyelmet arra, hogy a filozófia és a teológia között nemcsak külsődleges kapcsolat áll fenn; a filozófia nem pusztán előkészítő szereppel bír a teológiai tudományok megkezdéséhez. A két tudomány kapcsolata sokkal inkább szerves egybefonódással jellemezhető. Az isteni kinyilatkoztatás nemcsak mint csoda áll előttünk, abban az értelemben, hogy benne Isten mutatkozik meg, és így elsősorban csodálkozást vált ki belőlünk, hanem illeszkedik az ember vágyaihoz, értelméhez, a teljes emberi természethez."
A filozófia gyakran éppen azt vizsgálja, hogy az ember milyen eszköztárral rendelkezik Isten szavának meghallására, a kinyilatkoztatás elfogadására. A filozófia segít abban, hogy megértsük önmagunkat, a világot és hitünk természetét. A filozófia – fogalmazza meg az egyik huszadik századi gondolkodó – nemcsak ancilla theologiae, azaz nemcsak a teológia szolgálóleánya, hanem annak egyenesen úrnője. „Az úrnő címet azért kapja a filozófia – folytatta Vincze Krisztián –, mert teológiai fogalmakat és kategóriákat világít meg, és teszi lehetővé a teológiai igazságok korszellemnek megfelelő kifejtését. Ha a teológia mellőzné az őt kísérő, sőt őt átható filozófia jelenlétét, igazságai sokszor nem érkezhetnének meg az emberekhez. Még a misztérium és a csoda előtt is megállva gondolkodik az ember, így a filozófia-bölcselet, annak keresése és szeretete megkerülhetetlen. Nem lehet elszakítani a teológiától.
Ha egy katolikus pap filozófiára adja a fejét, akkor bizonyosan hasonló meggyőződés vezérli őt. A hitet nemcsak megélni, ajándékként elnyerni lehet, hanem azzal kapcsolatban bátran kérdezhetünk is; racionális úton is vállalkozni lehet Isten és ember viszonyának felméréshez, Isten titkainak mélyebb megértésére. Rokay Zoltán életműve ezen keretek között született meg és bontakozott ki."
Írásainak jelentős részét alkotják fordításai a legrégebbi időktől a legmodernebb filozófusokig és teológusokig. Ő fordította – többek között – Josepf Ratzinger Názáreti Jézus című művének első kötetét. Háromkötetes filozófiatörténete, etika és antropológiai művei az oktatáshoz kapcsolódva születtek meg. „E könyvek alapvető értéke, hogy tartalmuk minden esetben újszerűségre törekszik, a bennük leírtak kerülik a magyar nyelven már korábban elérhető gondolatok vagy mozzanatok ismétlését, és olyan idegen nyelvi szakirodalom mentén készültek el, amellyel nagyon kevés magyar szerző dolgozik."
Filozófia könyvei a katolikus jelzőt is magukban hordozzák, s elsősorban azoknak kívánnak szellemi táplálékot nyújtani, akik teológiai érdeklődésűek, valamint hittudományi felsőoktatásban vesznek részt. Könyvei sorát biblikus, lelkiségi, ikonográfiai és művészettörténeti tematikájúak teszik teljessé. Jelentős Pázmány Péter kutatása.
„Akik olvassák könyveit, hallgatják előadásait, ismerik lényegre törő, viccesnek tűnő, mégis nagyon komoly intelmét: teológiát azért tanulunk, hogy ne mondjunk eretnekséget, filozófiát elsősorban azért, hogy ne mondjunk butaságokat.
Minél inkább igyekszünk katolikusként a hibalehetőségeket életünkben kikerülni, annál több esélyünk adatik arra, hogy egyszer majd mindent színről színre látunk, mindent átfogóan megértünk, és tévedéseinktől végérvényesen megóv minket Isten bölcsessége."
A közelmúltban hetven esztendős Rokay professzor válaszában kiemelte: „Ez a díj megerősít abban, hogy az évek száma nemcsak leépüléssel jár, hanem beteljesedést, bőséget is jelenthet, és másoknak is kívánom annak az élménynek az átélését, hogy az előrehaladó élet nemcsak leépülés, hanem beteljesülés is lehet."
Az elismerések átadása után Erdő Péter bíboros a következő szavakkal nyitotta meg az ünnepi könyvhetet: „A Szent István Társulat, a legrégebbi magyar könyvkiadó – mint hallottuk – az alapító szándéka szerint nem kizárólag teológiai, egyházi témájú munkákat, hanem jó és olcsó könyveket kíván a közönség kezébe adni. Az más kérdés, hogy a történelem fordultával néhány évtizedig szinte egyetlen vallásos kiadóként működött a Szent István Társulat.
Amikor megváltozott a világ és megnyílt a szabadság, megjelent a konkurencia is; egymás után alakultak a kiadók, amelyek vallásos munkákat jelentettek meg, de újabban a keresztény irodalom mégis egyre inkább háttérbe szorult a könyváruházak polcain. Látunk bestsellereket, szakácskönyveket, életmód-könyveket, ezotériával foglalkozókat, s még szerencse, ha a vallási könyvek egy másik, kisebb polcon meghúzódhatnak. De azon belül is a könyvek zöme nem a keresztény vallásról, hanem egyéb vallásokról szól. Ezért is nagy jelentőségű, hogy évente megtartjuk a Szent István Könyvhetet; kimegyünk az utcára kiadványainkkal, s megmutatjuk, nemcsak hátul, hanem az első sorokban is meg lehet találni ezeket a kiadványokat. Kívánom minden olvasónak, hogy a lélek és a szellem épülésére szolgáló könyvek által a szeretetben elmélyüljön, a hitben pedig megerősödjön."

x