A szeretet hidakat épít 2018. november 16.

Az egyetemen tanuló külföldi diákok részvételével imadélutánt tartottak a hitük miatt üldözöttekért a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán.

 

Az imadélutánon részt vett Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem rektor, Beer Miklós váci megyéspüspök, Iván Kristóf, a kar dékánja, Szőke Péter, a Szent Egyed Közösség magyarországi képviselője és Víz Péter, a Christian Solidarity International (CSI) nemzetközi segélyszervezet magyarországi vezetője. 

Víz-Poór Tünde, az esemény moderátora bevezetőjében a kiengesztelődés fontosságára hívta fel a figyelmet. Szuromi Szabolcs rektor erre utalt, amikor a következőket mondta: „Hallottunk a kiengesztelődésről, amely felveti a kérdést: milyen drámai események történtek – és történnek ma is – a különböző nemzetek, vallási csoportok és egyének életében?" Majd így folytatta: „Európának sajátos kultúrája van, amely ablakot nyit nemcsak Isten csodálatos, teremtett világára, hanem nyomasztó képet kaphatunk arról is, miért fordulnak az emberek egymás ellen; különösen szomorú, amikor egy vallás tagjai fordulnak egy másik vallás hűséges tagjai ellen."
A közel-keleti és észak-afrikai állapotokról szólva megállapította: a keresztény lakosság lélekszáma drámaian csökkent ezeken a területeken. Mártírokká lettek vagy elmenekültek. Ez utóbbiak arra az időre várnak, amikor viszontláthatják rokonaikat, és visszatérhetnek szülőföldjükre, oda, ahová Isten elhívta őket. „A keresztények Jézus Krisztus óta gazdagítják a világot. Krisztus azért jött el, hogy örök életet adjon nekünk; életünknek pedig értelmet, hogy dolgozzunk, növekedjünk, de a szenvedésnek is van valamilyen üzenete."
Keresni kell a kiengesztelődést – folytatta a rektor. „Akkor is, ha egyesek cselekedetei emberellenesek, és vannak olyan hatalmi rendszerek a világban, amelyek nem engedik, hogy mindenki szabadon megvallhassa a hitét. Célunk a boldogság, és ezt a boldogságot jó szándékunkkal tudjuk kifejezni a Teremtőnek. Krisztus megmentett minket, kegyelmet, erőt ad, s aki önmagát istenhívő embernek tartja, ezzel az erővel képes minden gonoszságon felülemelkedni és kiengesztelődni."
A kar dékánja, Iván Kristóf hangsúlyozta: „Az a reményem, hogy a mostani délután segítségünkre lesz, és megértjük, mit jelent üldözött emberként élni a világban, és hogy megtaláljuk az üldözöttek segítségének leghatékonyabb módját."
Beer Miklós püspök Jézus Krisztus biztató ígéretére emlékeztetett, amely ránk is vonatkozik: „Ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük." Ugyanakkor Jézus bátorít is: „Amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek." Ennek tudatában szólított imádkozásra az üldözött keresztény testvérekért, „és kérjük mindannyiunk számára a kiengesztelődés és a béke ajándékát".
Alessandro Caprioli egyetemi lelkész elmélkedésében ugyancsak Jézus Krisztus szavaira utalt: boldogok, akik üldöztetést szenvednek Isten országáért. De miért lehet áldottnak, boldognak mondani azokat, akiket üldöznek? Azért, mert az üldözött ember Jézussal egyesül szenvedése során.
Caprioli atya idézte a 16. századi nagaszaki mártírokat, akik a Te Deum szavaival vállalták a keresztre feszítést. Eggyé lettek a szenvedésben Jézussal, azzal a bizonyossággal, hogy Jézussal lesznek örökre.
„Hogyan táplálhatunk reménységet a szenvedések közepette? Kizárólag a Szentlélek vigasztalása által. Szent Pál írta a korintusiakhoz: Áldott legyen az Isten, Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és a minden vigasztalás Istene!"
Krisztus szenvedése közöttünk árad, de Krisztus vigasztalása is áradjon szét közöttünk. „Ezért imádkozunk, a Szentlélek, a Vigasztaló ajándékáért. Vele egységben még a legsötétebb emberi tapasztalatok is – kínzás, gyilkolás, üldöztetés – a dicsőség pillanataivá válhatnak Krisztussal egységben."


Víz Péter a Christian Solidarity International (CSI) tevékenységéről nyújtott áttekintést. A szervezet 1970-ben alakult Svájcban, egy Moszkvában fogvatartott baptista lelkész megmentése érdekében. A szervezet 1991 óta működik Magyarországon, a vallásszabadság és emberi jogok érvényesítése érdekében.
„A történelem során a keresztényüldözés ma az egyik legsúlyosabb formáját ölti. Minden ötödik keresztényt üldözik. Hatvan olyan országot tartanak számon Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában, ahol a kormányok diszkriminálják a Jézus Krisztusban hívő embereket. Az üldöztetés sokszor az elnyomó rendszerek falai mögött folyik, ezért az áldozatok nem adhatnak hangot ennek."
Megemlítette, hogy legalább 200 millió keresztényt közvetlenül üldöznek, 200-400 millióan negatív megkülönböztetést szenvednek. A szervezet szerint Észak-Koreában nyilvánul meg legdrasztikusabban a keresztényellenesség. „Több mint ötvenezer hívő került börtönbe vagy munkatáborba. Afganisztán a második ezen a szomorú listán, amelyet Szomália, majd Szudán követ. Egyes országokban a muzulmánok rabszolgává teszik a fekete-afrikai keresztényeket, így Eritreában, Líbiában, Jemenben... A további sorrend: Irán, Pakisztán, Nigéria, a Közép-Afrikai Köztársaság, ahol a Boko Haram terrorszervezet politikai célja: mindenkit iszlámmá tenni, és bevezetni a sárija törvényét."
Indiában a radikális hinduizmus és a nacionalizmus egyaránt veszélyezteti a vallásszabadságot és az emberi jogok érvényesülését. „A keresztények egyre nagyobb bizonytalanságban élnek a növekvő hindu nacionalizmus miatt. A mai politikai rendszerben mind gyakrabban sérül a vallásszabadság. 170 millió muzulmán él Indiában, ők is állandó erőszakot szenvednek, a hinduk pogromokat hajtanak végre a keresztények és a muzulmánok megtérítése érdekében."
Más országokban vallási nacionalizmus jelentkezik. Víz Péter Nepált említette, majd ennek a nacionalizmusnak buddhista változatát Bhutánban, Srí Lankán, Mianmarban.
„Vietnamban és Kínában a vallási nacionalizmus és a kommunizmus hatása együttesen jelentkezik. Kínában 1957 óta autokefál, a Szentszéktől elszakadt egyházat működtet az állam. A katolikus egyház föld alá kényszerült, tagjai börtönbe, munkatáborokba kerültek. Annyi engedményt tesz a kínai állam az utóbbi időben, hogy a pápa megvétózhatja a kínai kormány által kinevezett püspököket. A földalatti egyház tagjai 10-12 millióra tehetők."
A Közel-Keleten népirtás folyik. Szaúd-Arábiában igen rossz a helyzet, az erőszak a síiták és szunniták között is folyik. Hasonlóan Irakban, ahonnan 2014, az Iszlám Állam térhódítása után 1 millió keresztény menekült el.
A CSI rendszeresen segítséget nyújt Irakban, „de Szíriába még mindig nehéz bejutni. A polgárháború kezdete óta 200 ezer ember halt meg. A CSI rendszeresen küld segélyeket a Homszban, Aleppóban, Damaszkuszban élő keresztényeknek."
Egyiptomban újra és újra terrormerényleteket követnek el a koptok, a legnagyobb közel-keleti keresztény közösség tagjai ellen. A Muzulmán Testvériség szervezet elvesztette ugyan politikai hatalmát, de a feszültség azóta sem csökkent.
„Az említett országokban végleg eltűnhet a kereszténység, ha az erőszak tovább folytatódik. Ezért szeretnénk hangot adni azoknak, akiknek nincs hangja."


Ezek után imádságos énekekben kérték a résztvevők a segítséget: „Szentlélek, úgy kérünk, szállj le ránk, / töltsd el a szívünk, életünk, / hogy béke és áldás szálljon ránk, / küldd el a Lelked, úgy kérünk, Istenünk." Szíriából, Irakból, Egyiptomból itt tanuló hallgatók vallottak személyes, drámai tapasztalataikról.
Beer Miklós elmélkedésében arra utalt: valahányszor az üldözésről hallunk, eszünkbe juthat, hogy Jézus megjövendölte az üldöztetést. „Érthetetlen, felfoghatatlan a gyűlölet, amely a történelem során újra és újra felszínre kerül. Jézus Krisztus keresztje az érthetetlen gonoszságra figyelmeztető jel. A gyűlölet a fanatizmusnak, a szűk látókörű gondolkodásnak a következménye. Sokan nem tudják elviselni a másként gondolkodókat, és még kevésbé azt, ha valakik jobbak, mint ők."
Jézus a kereszten haldokolva mondta a megbocsájtás imáját: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek." Ugyanakkor a Hegyi Beszédben hangsúlyozta: „Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa."
Az üldöztetés újra és újra jelen van az emberiség történetében – folytatta Beer püspök. „A római birodalom idején éppen úgy, mint a vallásháborúk idején, vagy éppen napjainkban: Irakban, Szíriában, Egyiptomban, Afrikában, Mexikóban, Indiában vagy bárhol másutt. Testvéreink ma is ki vannak téve az elfogult mozgalmak üldözésének, és a legtöbben éppen keresztény testvéreink. Ferenc pápa többször is megállapította: soha nem volt ennyi vértanúja az egyháznak, mint éppen most, a 21. században."


Imádkozásra hívott fel a püspök. „Kérjük a Szentlelket, a hitben való megerősödést. Pál apostol nyomán valljuk: amilyen bőven kijut nekünk Krisztus szenvedéséből, olyan bőven lesz részünk Krisztus által a vigasztalásban is. Az örök élet reményével, a feltámadás hitével imádkozzunk a megbékélésért, az emberek és a nemzetek, vallási közösségek közötti kiengesztelődésért, és kérjük mindannyiunk számára az áldott békét."
Felhangzott az ének: „Ó, halld meg, Uram, / halld meg imám..." Egymás után fellobbantak a gyertyalángok, s mindenkiben megfogalmazódtak a békességre és a szeretetre hívó fohászok.

x