A vallásüldözés és a természeti katasztrófák egyaránt sújtják őket 2019. július 6.

Etióp egyházi vezetők a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen

 

Folytatódott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), valamint az Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárság együttműködésében az az előadássorozat, amelynek keretében keresztény egyházi vezetők tájékoztatják a magyar közvéleményt az országukban jelentkező keresztényüldözésről, illetve a keresztényeket érő diszkriminációról. Legutóbb, június 17-én Etiópiából érkezett vendégeket fogadott az egyetem. Berhaneyesus Demerew Souraphiel bíboros, Addisz-Abeba érseke, Samson Bekele Demissie, az etióp ortodox tewahedo egyház gyermek és családügyi szervezetének vezérigazgatója, valamint Girma Borishie Bati, az etióp evangélikus egyház közép-etiópiai szinódusának alelnöke tájékoztatott Afrika második legnépesebb országának társadalmi és vallási viszonyairól, a szélsőséges iszlám törekvések jelentkezéséről.

Komáromi László, a Jog- és Államtudományi Kar oktatási dékánhelyettese bevezetőjében – többek között – a következőket mondta: „Mérhetetlen fájdalommal látjuk, hogy Jézus Krisztus születése után kétezer évvel is üldözik a keresztényeket a hitükért. Hiszünk azonban abban, hogy Krisztus velük van szenvedésükben, de ezzel együtt is a keresztények közös felelőssége támogatásuk és megmentésük." Komáromi László emlékeztetett: Etiópia nagylelkűen támogatja a szomszédos országokból, Eritreából, Szudánból, Dél-Szudánból hozzájuk érkező menekülteket, s a magyar kormány anyagilag is segíti azokat a keresztényeket, akiket elüldöztek szülőföldjükről.
„A PPKE-nek – mint minden katolikus egyetemnek – feladata, hogy tudományos igénnyel kutassa mindazon jelenségeket, amikor az emberi méltóság, az igazságosság és a politikai béke csorbát szenved. A keresztényüldözés ilyen súlyos jelenségnek minősül" – hangsúlyozta a dékánhelyettes.
Azbej Trisztán államtitkár az egyik etióp menekülttáborban szerzett megrázó élményeit említette, majd Hölvényi György, európai parlamenti képviselő arról beszélt, hogy az Európai Parlamentben (EP), az EU intézményeiben milyen nehézségekkel jár a keresztényüldözés tényének elfogadtatása.
Souraphiel bíboros, visszautalva erre a megállapításra, a következőkkel kezdte előadását: „Amikor Szent II. János Pál pápa felszólalt az EP-ben az európai alkotmány megszövegezésekor, kérte, hogy vegyék bele Isten nevét – s a parlament visszautasította ezt. Hogyan tehette meg az a kontinens, amely keresztény örökségre tekint vissza, amelyen az európai civilizáció kifejlődött. Minden a keresztény hagyományokról szól Európában – hogyan feledheti el örökségét? Európában ez a pápa által felvetett kérdés továbbra is kérdés marad." Európa nem negligálhatja keresztény gyökereit – folytatta a bíboros –, és háláját fejezte ki Magyarországnak, amely politikájában hangsúlyozza a keresztény hagyományokat és azok megőrzésének fontosságát.
Etiópia lakosságának 55 százaléka fiatal. „Szeretnék megváltoztatni az életüket, szeretnének nagyot álmodni. Ez jelenti az etióp társadalom nagy kihívását: hogyan lehet a fiatalsággal együtt átalakítani az etióp társadalmat?"

Berhaneyesus Demerew Souraphiel bíboros


Az ország békét kötött valamennyi szomszédjával, és békére törekszik az országon belül is, hiszen ez elengedhetetlen feltétele a fejlődésnek. „Az új alkotmány szerint minden vallás egyenlő."
Etiópia gazdasága a nagy szegénység ellenére gyorsan fejlődik. Az ország számos befektetést vonz, s a fejlesztésekkel igyekeznek csökkenteni az éhínséget, amely nagymértékben összefügg a vízhiánnyal. Ugyanakkor a javak elosztása még ma is egyenetlen. Az igazságos elosztásban – a közjó érdekében – részt kell vennie az egyháznak.
„A keresztény és a muszlim vallás békésen élt egymás mellett sok évszázadon át, s ez részben még ma is igaz, a fundamentalista muzulmánok azonban fel akarják számolni a békés együttélést."
A katolikus egyház a korai századoktól jelen van Etiópiában. Részvétele a társadalmi és a gazdasági életben ma is fontos tényező. Miután a tiszta víz biztosítása az ország egyik súlyos gondja, ezért az egyház – az infrastrukturális fejlesztések mellett –, kiemelten vesz részt a vízellátást szolgáló programokban. Ugyanakkor a teljes emberi személyiség fejlesztését fontosnak tartja az egyház. Ennek jegyében hangsúlyt fektetnek a családokkal való törődésre, hogy a gyermekek otthon megkapják azt az értékrendet, amelyet majd tovább adhatnak.
A bíboros kitért a súlyos egészségügyi kérdésre: meg kell állítaniuk a HÍV-vírusnak, „ennek a gyilkos kórnak" a terjedését, az AIDS-betegek száma ugyanis ismét emelkedőben van, és elsősorban a legszegényebbeket sújtja. A katolikus egyház 85 egészségügyi központot tart fenn az országban. Souraphiel bíboros megemlítette, hogy a közeljövőben katolikus egyetemet indítanak, és örömmel vennék, ha együttműködhetnének a PPKE-vel.
Szeretnék, ha a fiatalok – minden nehézség ellenére – az országban maradnának. „Ne akarjanak elmenekülni a szegénység elől a világ más tájaira, még akkor sem, ha hitük miatt akár üldöztetésnek vannak is kitéve. A mártírok vére egységbe forrasztja a keresztény közösséget."
Samson Bekele Demissie, az etióp ortodox tewahedo egyház gyermek és családügyi szervezetének vezérigazgatója ismertette a több tízmilliós egyházi közösség történetét és mai helyzetét, intézményhálózatát. „Egyházunk – intézményei révén, morális elfogadottságának köszönhetően – olyanokat is elér, akiket az állam nem tud megszólítani." Számos árvákat befogadó intézetet hoztak létre. „Több mint 40 ezer fiatalnak nyújtunk lakhatási és tanulási lehetőséget a gyermeksegélyező központokon keresztül."
Sajnálattal állapította meg, hogy csökkennek a külföldi támogatások, ennek ellenére a menekültekkel szemben a nyitott ajtók politikáját folytatják. 19 országból érkeztek – érkeznek – menekültek Etiópiába. Egy évvel ezelőtt közel egymillióan kértek bebocsájtást a szomszédos országokból, elsősorban Dél-Szudánból. Közben több mint 3 millió belső menekült sorsával is szembesülniük kell.
„Milyen okokra vezethető vissza a belső menekülés? Az urbanizációra, emellett aszályok és árvizek sújtanak, hiányzik a tiszta víz. A belső társadalmi feszültségek elől menekülőket befogadó táborokban nagy a forróság, alacsony szintű az egészségügyi ellátás, felütötte fejét a malária." A más országokból érkező menekültek segítésére Etiópia törvényt fogadott el 2019 januárjában. Ennek értelmében a migránsok munkát vállalhatnak, és más módon is segítik őket.

Az etióp egyházi vezetők


Az iszlám fundamentalizmus veszélyeivel kapcsolatban utalt a történelmi múltra. Már a 16. sz. első felében dzsihádot indítottak a keresztények ellen, feldúlták központjaikat. Később, 1888-ban az iszlám vallás szélsőségesei újabb keresztényellenes támadást indítottak, amelynek során elüldözték, megölték az embereket, felgyújtották a templomokat.
Etiópiában az iszlám a második legnagyobb vallás az ortodox keresztény után. Rohamosan növekszik a muszlim vallás híveinek száma, „a szélsőségesek példátlan térnyerésének lehetünk tanúi. Ma is számos templomot dúlnak fel, keresztény hívőket mészárolnak le, ortodox keresztényeket erőszakkal térítettek és térítenek át".
Az iszlám fundamentalisták célja iszlám kormányzat létrehozása, a sarija törvénykezés bevezetése. „Ehhez erőszakos módszereket alkalmaznak. Ilyen körülmények között különösen fontosnak tartjuk, hogy a fiatalokat a békés együttműködésre neveljük, és a kormányzat segítségével igyekezzünk fenntartani a békét, a társadalmi biztonságot."
Girma Borishie Bati, az etióp evangélikus egyház képviseletében elmondta, mintegy 10 millió tagot számlálnak. „Egyházunk a teljes személyiség szolgálatát helyezi középpontba. Bibliai alapelvekre támaszkodva két szárnya van ennek: az egyik a misszió és a teológiai képzés, tehát az Ige terjesztése, a másik a diakónia. Küldetésünknek tekintjük, hogy Jézus Krisztus szerelmét megjelenítsük az emberek körében, ezzel együtt jobbítsuk életkörülményeiket, és ügyeljünk a teremtett világ megóvására."
Ő is kitért azokra a természeti katasztrófákra, amelyek visszatérően sújtják Etiópiát. A külső és a belső menekülteket – erejükhöz mérten – segítik az alapvető életfeltételek megteremtésében, hogy „értelmes és hathatós módon legyenek képesek gondoskodni önmaguk fenntartásáról". A belső menekülteket azzal is segítik, hogy hozzájárulnak a környezet termővé tételéhez. Több tízezer gyermek oktatását és nevelését vállalják.
Gyermek- és ifjúságmentő programjuk során nem engednek meg semmiféle diszkriminációt vallási vagy más alapon. A hatékonyság érdekében együttműködnek az ENSZ fenntartható fejlődési programjával.
A muszlim térnyeréssel kapcsolatban az előadó megállapította: a szélsőségesek mind nagyobb hatalomra kívánnak szert tenni kormányzati és pénzügyi téren egyaránt. „A keresztények érdekérvényesítő képessége csökken, miközben a muszlimok befolyása folyamatosan növekszik." Szinte mindennapossá váltak a fosztogatások, a rablások, a keresztény templomok felgyújtása, és a közigazgatási szervekkel együttműködve templomaik bezárására kényszerítik az egyházat. „Ez alkotmányellenes, mégis előfordul."
Ilyen körülmények között is igyekeznek a menekülteknek lelki és anyagi támogatást nyújtani. Az efezusiakhoz írt levélre utalva azt kérte: a világ más részein élő keresztények nyújtsanak kezet nekik, cselekvő együttműködésre van szükség. „Ezt tanítja nekünk a Szentírás."

x