A Pázmány-nap ünnepi pillanata 2020. október 15.

doktoravatás és habilitációs oklevelek átadása

A Pázmány-nap hagyományosan ünnepi pillanatait jelenti a doktoravatás és a habilitációs oklevelek átadása. Kuminetz Géza rektor atya hangsúlyozta: „A doktori cím elnyerése a tudományos munka első megkoronázása, ezért minden egyetem és avatottjai életében különleges ünnep a doktoravatás. E cím elnyerése azt jelenti, hogy birtokosa a tudomány adott ágának és adott szeletének kutatásában jeleskedett, és bizonyította kutatói készségét. A doctus volt annak az alázatos beismerését is megkívánja, hogy tudjuk, a tudomány adott területén és annak is csak adott szeletében tettünk néhány új megállapítást. Ám az ifjú tudósnak a tudomány többi területét is művelnie kell valamiképpen, vagyis a doktorok általános műveltsége is fejlesztendő. A doctus volt továbbá nemcsak arra kötelezi a doktorált személyeket, hogy a már megkezdett úton haladjanak tovább, vagyis a kijelölt tudományágban és annak szeletében munkálkodjanak, hanem a doktori cím arra is kötelez, hogy a kutató újra és újra próbálja beilleszteni kutatási eredményeit a tudományos világképbe, sőt, a tudományos világképet is el kell tudnia helyezni világnézeti állásfoglalásában, vallásában is. A mindenkori tudományos világképből, a világnézetből, a vallásából pedig inspirációt kell kérnie és kapnia kutatásaihoz."

Bár nem hagyományos módon kerül sor a doktoravatásra, mégis ünnep, kezdte köszöntését Frivaldszky János rektorhelyettes. „Az ünnep közösségi esemény is. Most is azért ültünk össze, hogy a tudósok, a doktorok közösségébe fogadjuk a fiatal doktorokat, illetve a professzorok közösségébe várjuk a habilitáltakat." Feltette a kérdést: mi a tudósok kutatásának célja? „Gyakorlati kiállás és a transzcendensre való nyitottság egyaránt megjelenik benne. Az igazságot keressük közösen, s utána kiállunk mellette." Az igazság kutatásának méltósága visszaáramlik arra, aki azt gyakorolja. A professzor méltóságát is az adja meg, amit kutat: az igazság.

A rektorhelyettes utalt az Ex corde ecclesiae kezdetű apostoli rendelkezésre, amely a katolikus egyetem hivatását fogalmazza meg. A tudományos kutatás folyamatosan igényt tart a hit és az ész kapcsolatára. „Mindig legyen ott az etikai perspektíva: mire használjuk tudásunkat, de elengedhetetlen a teológiai perspektíva: Isten országát kellene, hogy építsük, és fogjuk építeni itt a Földön, s mi ebben az önök segítségére leszünk."

Szabó István, a Jog- és Államtudományi Kar dékánja katonai szóhasználattal a doktoráltakat tiszteknek, a habilitáltak főtiszteknek nevezte a közösségben. „Minél tovább jut valaki ebben a közösségben, annál nagyobb felelősség nyugszik a vállán." Emlékeztetett arra, hogy Pázmány Péter, az egyetemalapító – bár a történelem során más egyetem is jogutódnak tekinti magát – a katolikus egyetemet, annak szellemiségét a magáénak érezné.

A Jog- és Államtudományi Karon a következőket avatták doktorrá:
dr. Bacsárdi József, dr. Berkes Lilla, dr. Domán Ildikó Auguszta, dr. Orbán Endre, dr. Papp Zoltán, dr. Sabjanics István és dr. Varga Ádám. Habilitációs oklevelet vett át: dr. Gerencsér Balázs Szabolcs és dr. Láncos Petra Lea.

Iván Kristóf, az Információs Technológiai és Bionikai Kar dékánja kiemelte: olyan volt diákjaiknak adhatják át a doktori oklevelet, akiknek fejlődését a BSc képzés kezdetétől személyesen nyomon tudták követni, s személyes meggyőződésének adott hangot az avatandók jövőjére nézve: „szakmai és közösségi fejlődésükben nagy potenciált látok".

Az Információs Technológiai és Bionikai Karon a következőket avatták doktorrá:
Csány Gergely, File Bálint, Földi Sándor, Fülöp Tamás, Füzesi Krisztián, Kandrács Ágnes, Makra Ákos és Meszéna Domokos.
Habilitációs oklevelet vett át: Vidáné dr. Erdő Franciska.

Hidas Zoltán, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánhelyettese felolvasta Fodor György dékán levelét. Ebben a dékán többek között azt írta: „Szívből boldog vagyok, hogy taníthattuk és a doktori fokozatig vezethettük önöket. A körülmények ellenére azt kérem, emeljük fel fejünket, szívünket, legyünk büszkék arra, amit közös erőfeszítéssel elértünk. Mint bölcsészdoktorok, legmagasabb felsőfokú tudásra tettek szert, de remélem, ennél többet is kaptak a Pázmányon: bölcsességet, nemesebb erkölcsöt és mindent, ami az embert közelebb viszi a transzcendenshez, a Teremtőhöz."

A dékánhelyettes hozzátette: „Azok a tudományok, amelyeknek doktorai, habilitáltjai lesznek, az emberrel foglalkoznak. A filozófia kezdett először az emberrel foglalkozni, ezt markánsan kiegészítette a teológia, aztán a kettő összekapcsolódott a középkor folyamán. Az újkorban annak lehettünk tanúi, hogy ez az összekapcsolódás egyre inkább elbizonytalanodott. Sok olyan tudomány van – a humán tudományok többsége ilyen –, amelyek éppen ezeket a kapcsolatokat kezdték ki, kérdőjelezték meg."

A humán tudományágakban megvan az igény, hogy az egészet birtokolják a maguk sajátos nézőpontjából, folytatta Hidas Zoltán. Sokszor nehéz a szaktudományok szűk mezsgyéjéről kilátni a tágabb horizontra, amely az egész világot látni engedi. „Talán még most sem tudatosult legtöbbünkben a gondolat, hogy ezek a tudományok nagyon korlátos képességekkel rendelkeznek, de ezek igen fontos képességek, mert az emberi élet érvényesnek bizonyuló tartalmairól mutatnak meg valamit, s szélesebb áttekintést nyerünk általuk."

A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon a következőket avatták doktorrá:
Baucsek Csaba, Enyedi Tamás, Gájer László, Gazsó Dániel, Haramza Márk, Jávor Miklós, Kepe Nóra, Nagy Zsuzsanna, Nemesné Matus Zsanett, Novotnik Ádám, Pető Zoltán, Szádoczki Vera, Szilvay Gergely, Sztancsné Kardos Tímea és Tarcsay Tibor.
Habilitációs oklevelet vett át: Csibra Zsuzsanna, Kovács Eszter és Michael McAteer.

x