Újabb adatok a schäflarni kánonjogi kézirathoz 2019. június 7.

Jelentős pontosítás történt a középkori kézirattal kapcsolatosan.

Többéves összehasonlító paleográfiai, kodikológiai és szövegkritikai megalapozó kutatás után, június 2-án Szuromi Szabolcs Anzelm professzornak, a Nemzetközi Kánonjogtörténeti Kutatóintézet vezetőjének (Budapest), sikerült jelentősen pontosítani az ún. schäflarni kánonjogi kézirat leírását a müncheni Bajor Nemzeti Könyvtárban.

A kéziratra először José Miguel Viejo-Ximénez figyelt fel 2010-ben, mint a Decretum Gratiani (1140) szövegét is tartalmazó szövegtanúra. Ekkor kérte meg Szuromi Szabolcsot a kézirat kor-, keletkezési és használati helyének meghatározására. A kódexben található Decretum szövegváltozatának sajátosságairól a spanyol professzor 2017-ben tett közzé egy rövid tanulmányt Brünnben. A kézirat pontos meghatározása azonban mindezidáig váratott magára.

A Szuromi Szabolcs professzor által június 2-án végzett müncheni vizsgálat jelentős eredményt ért el a kódex eredetének és történetének rekonstrukciójában. Ismert, hogy az eredetileg a benedeki regulát követő szerzetesek számára 762-ben megalapított schäflarni apátságot 1140-ben Ottó, freisingi püspök újraalapította és a premontrei rendre bízta. A schäflarni premontrei prépostság virágzását jól mutatta az ott folyó székesegyházi képzés magas színvonala. A konkrét kézirat ennek az oktatási tevékenységnek a kiemelkedő tanúja, amely magán hordozza a használati hely és cél minden egyes sajátosságát.

A Decretum Gratiani szövegtanú számos más – a székesegyházi képzésben fontos, biblikus, teológiai és liturgikus szövegrészletekből álló – kiegészítést is tartalmaz, amelyet a kánonjogi gyűjteménnyel egybekötöttek.

A keletkezési hely bizonyosan Németalföld, és a glossa nélküli kötetet már az 1160-as évek legelejétől Schäflarnban használták. A különböző korokból származó számos utólagos didaktikus bejegyzés, kereszthivatkozás ugyan megnehezíti a szövegtanú olvasását, azonban egyúttal jól jelzi a kéziratnak a 16. század utolsó évtizedéig tartó folyamatos oktatási használatát. A kolostor szekularizációja 1803-ban történt, ekkor került a kódex a mostani Bajor Nemzeti Könyvtár elődjébe.

x