Alexander Batthyány – Megszólíthatóak vagyunk

Közelebb hozni a teológiát

1
3260
Alexander Batthyány

Alexander Batthyány osztrák filozófus, pszichoterápiakutató 1971. április 26-án született. Genfben, Bécsben, Londonban és Frankfurtban nevelkedett. Bécsben él, nős, két gyermeke van. Hosszú évek óta a bécsi Viktor Frankl Intézet tudományos vezetője. Emellett a Liechtensteini Nemzetközi Filozófiai Akadémia professzora és a Bécsi Egyetem előadótanára.

A magyar tudományos élet számára örvendetes hír, hogy 2020. szeptember 1-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora Alexander Batthyányt a Szent II. János Pál Pápa Kutatóközponton belül létrehozott Viktor Frankl Kutatóintézet vezetőjének nevezte ki.

A teológia és a keresztény filozófia felől nézve Batthyány tudományos munkásságának jelentősége abban áll, hogy alátámasztja az aktuális kutatási eredmények és az élő katolikus hithagyomány összeegyeztethetőségét. A tíz nyelvre lefordított monográfiáiban és tanulmányaiban racionálisan, és ahol lehet, empirikusan megalapozott ellensúlyt képez az érték- és ismeretelméleti relativizmus, a materializmus, a posztmodern és ezekhez hasonló valóságértelmezésekkel szemben. Többek közt ennek a szellemi háttérnek köszönhető, hogy Batthyány vendégelőadóként szerepelt Vatikánvárosban, a Társadalomtudományok Pápai Akadémiáján és alkalmanként interjúalany a Vatikáni Rádióban és a Mária Rádióban is. Tudományos munkássága mellet Batthyány megalapítója és vezetője egy gyógyíthatatlan betegekért életre hívott imacsoportnak, amely a bécsi Points-Couer katolikus közösség védőernyője alatt működik. A koncepció az Oltáriszentség imádatát összekapcsolja egy klinikai-logoterápiás beszélgetéssel.

Közelebb hozni a teológiát, ez a célja sorozatunknak, amelyben egy éven keresztül minden hónapban a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karával együttműködésben bemutatunk egy magyar és egy nemzetközi teológust, valamint a teológia egy tudományágát.

Alexander Batthyány tevékenységének rövid ismertetése azért is időszerű, mert az idén szeptemberben jelent meg az első könyve Kalocsai Varga Éva kiváló fordításában (Budapest, Ursus Libris). A nagyközönségnek szánt, A közömbösség legyőzése: Az értelem megtalálása változó korunkban címet viselő kötet a mai ember életvezetésére koncentrál, miközben folyamatosan Viktor E. Frankl, a harmadik bécsi pszichoterápiás iskola, a logoterápia és egzisztenciaanalízis megalapítójának munkásságára hivatkozik. A kötet gondolatmenete abból a feltevésből indul ki, hogy az életvezetésünk nagyrészt az élettel szembeni beállítódásunktól függ. Ez fontos belátás, mert a napjainkra jellemző jólét és bőség ellenére nagyon sok ember alapvetően elégedetlen az életével, sokan unottak, frusztráltak vagy úgy érzik, hogy számukra nincsenek értelmes feladatok. Nem érzik, hogy az életüket aktívan alakíthatnák, ezért közömbössé válnak. A közömbösség azt jelenti Batthyány szerint, hogy az ember lemond az életalakítás felelősségéről, kivonja magát az „élet játékából”. Noha Európában nincs háború, mégis a provizórikus szemlélet, a fatalizmus vagy éppenséggel a konformizmus jellemzően meghatározzák azt, ahogy az élettel szemben nagyon sok ember viszonyul.

A kötet hét fejezete a reményvesztettség okait elemzi, miközben szemléletesen rámutat az érdekközpontú közömbösség legyőzésének lehetőségére. Ez a lehetőség a létezésünkkel együtt kapott, tehát nem valamiféle ideológiai utópiát vagy az ember működésének optimalizálására törekvő mesterséges programot kell követnünk, hanem az emberi mivoltunkból fakadó és az élet által adott feladatokra kellene összpontosítanunk. Többek közt arra, hogy az életünket képesek vagyunk megosztani, részesévé tudunk válni a világunknak. A közvetlen környezetünkhöz való aktív odafordulás és a törődés lehetőségei arról tesznek tanúbizonyságot, hogy megszólíthatóak vagyunk. Ennek érdekében érdemes tudatosítani az önmagunkról, másokról és a világról alkotott elképzeléseinket.

Alexander Batthyány gondolatai végül is a zsidó-keresztény életbölcseleti hagyomány fontos tanítására világítanak rá: a konkrét élethelyzetekre adott felelősségteljes válaszaink révén dől el, hogy kik vagyunk valójában. Ezért az értelmes élet alapját nem egy ideológia vagy a mindenkori technológia által a távoli jövőbe kivetített ember- és világkép képezi, hanem a mindennapi feladatok és érték megvalósítása. A kötet egyik fontos tanulsága a szerző dédapjának, Boldog Batthyány-Strattmann Lászlónak sokat idézett mondatával is összegezhető: „Ha boldogok akartok lenni, tegyetek másokat boldoggá.”

Sárkány Péter

Megjelent a Vasárnap 2020/48-as lapszámában.

Kapcsolódó: