Bioetikai és életerkölcsi kérdések – keresztény szemmel 2019. március 28.

Németh Gábor könyvének bemutatója a Hittudományi Karon

Bioetikai és életerkölcsi kérdések – keresztény szemmel
Németh Gábor könyvének bemutatója a Hittudományi Karon

Figyelemre méltó kötetet mutattak be a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Hittudományi Karán (HTK) március 21-én. Németh Gábor teológus, a HTK tanára Bioetikai vázlatok című munkájában – alcíme szerint – bioetikai és más életerkölcsi kérdésekkel foglalkozik. A tudományos munkát Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke mutatta be.

Laurinyecz Mihály, a morálteológiai tanszék vezetője bevezetőjében ismertette Németh Gábor eddigi életútját. Az 1977-ben született győri egyházmegyés pap Rómában végezte tanulmányait a Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként. A Pápai Gergely Egyetemen baccalaureátusi fokozatot, majd a Pápai Lateráni Egyetem Accademia Alfonsianán erkölcsteológiai szaklicenciátust szerzett.
Doktori értekezését a halálos bűn erkölcsteológiai problémáiról írta 2005-ben. A hazugság erkölcsteológiai értelmezése címmel látott napvilágot habilitációs monográfiája 2011-ben a HTK-n. Azóta meghívott előadó a karon, egyúttal a Győri Hittudományi Főiskola tanára. Etikát oktat a Széchenyi István Egyetemen. 2018 óta pedig az MKPK irodaigazgatója.
Magyar nyelven – hangsúlyozta Laurinyecz Mihály – kuriózumnak számít a Bioetikai vázlatok, ugyanis nem túl gazdag a bioetikát orvosi, teológiai és jogi szempontból megközelítő, magyar nyelvű irodalom.

Veres András
Veres András püspök bevezetőjében emlékeztetett rá, hogy a püspöki konferencia 1998-ban megjelentette A boldogabb életért című körlevelét, „mert rengeteg élet- és orvosetikai kérdéssel kell a mai hívő embernek szembenéznie. S nem vagyok biztos benne, hogy mindenki el tud igazodni ezekben a kérdésekben." Majd így folytatta: „Fontos, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg ilyen tartalmú könyvek. Népszerűsítő módon is minél többször kellene megnyilatkozni, hogy mindenki, aki saját élethelyzete vagy a családban, környezetében előforduló élethelyzetek miatt tájékozódni szeretne arról, hogy a katolikus egyháznak, vallásunknak mi a tanítása az adott kérdésről, kellő felvilágosítást kapjon. Annál inkább, mert mindennapi életünkben kevés lehetőség nyílik a keresztény értékrend megjelenítésére."
Utalt néhány évvel korábbi, Szent István ünnepén elmondott beszédére, amelyben kifejtette, hogy „a keresztény élet önfeladását végezzük akkor, amikor mi, keresztények sem gondolkodunk és nyilvánulunk meg mindenben keresztény módon". Ezek után heves támadásokat kapott.
„Egyházunk tanítását világosan és egyértelműen kell a nagyközönség elé tárnunk. Ez a könyv átfogó képet ad az élet kezdetével és befejezésével kapcsolatban egyaránt. Akkor élünk hitünk szerint, ha az Egyház hivatalos tanítása szerint – amely a leghitelesebb, egyben a legtudományosabb – járunk el a bioetikai, orvosetikai kérdésekben. Németh Gábor műve ehhez nyújt segítséget."

Berán Ferenc, a HTK oktatója a szerző által követett négy alapelvet emelte ki. Németh Gábor ezek mentén tárgyalja az egyes témaköröket, amelyek között ott találjuk a legújabb természettudományos kutatásokkal összefüggő géntechnológiai kérdéseket és a klónozás etikai problémáinak taglalását is.
Az első alapelv a kisebbik rossz (malum minore) elve, a második az ésszerűség (epikeia), a harmadik a kettős hatás elve (duplex effectus), végül a teljesség (totalitás) elve.
„Kétféle rosszat különböztet meg a szerző: az erkölcsi és a fizikai rosszat. Az erkölcsi rossz fölötte áll a fizikai rossznak. Van, amikor két fizikai rossz, más esetben az erkölcsi és a fizikai rossz ütközik. Mikor lehet alkalmazni a kisebb rossz elvét, és mikor nem lehet?"
Az ésszerűség elve azt jelenti, hogy létezik a törvény, amely az értéket védi. „De lehetnek olyan esetek, amelyekre a törvény nem vonatkozik. Ehhez kell a bölcsesség, hogy az ember felismerje, a törvény általában igaz, de előfordulhatnak olyan esetek, amikor ez nem igaz."
A harmadik elv – ezzel foglalkozik a könyv legtöbbet – a kettős hatás, a duplex effectus elve. „Nem szabad rosszat elkövetni, de egy cselekedetnek, amely önmagában nem rossz, különféle következményei lehetnek. S akkor mérlegelni kell, hogy egy önmagában nem rossz cselekedet milyen következményekkel járhat. Adott cselekedet egyik hatása fölülírhatja a másikat, s akkor azt a cselekedetet el lehet követni. Ilyen ütközések az orvosi gyakorlatban is előfordulnak."
A teljesség, a totalitás elvének lényege: az egész több, mint a rész. Az emberi test nagyobb értéket képvisel, mint valamelyik része. „Ezért az egyház megengedi adott esetben egy testrész eltávolítását az egész test érdekében. Ehhez még egy alapelvet hozzáfűzhetünk, s erre is kitér a könyv: az emberi test anyaga nem pusztán sejthalmaz. Nem lehet különválasztani az emberben a testet és a lelket. Az embernek ugyanis spiritualizált, átlelkesült teste van. Saját testemet nem tekinthetem birtokomnak, az Isten ajándéka."

Németh Gábor
A szerző elsősorban a könyv megírásának indítékairól, azokról a személyes, hétköznapi tapasztalatairól beszélt, amelyek – tudományos igénnyel – életerkölcsi kérdések megválaszolására indították. „Vannak olyan bioetikai felfogások, amelyek minden kérdésre gyors, egyszerű választ adnak, de nem biztos, hogy a legrövidebb út a legcélravezetőbb. Én arra próbáltam választ keresni olyan papként, aki huszonöt évvel ezelőtt majdnem biológus lett, hogyan lehet jó és egyszerre igaz választ adni?"
Utalt arra, hogy a bioetika terén számos olyan kérdés kerül elő, amelyeket ma még nem is ismerünk, azokra az utánunk következő nemzedékeknek kell – egyszerre jó és igaz – választ adni.
Szilágyi Csaba, a jogi kar oktatója, aki szervező munkájával elősegítette a könyvbemutató megrendezését, kiemelte: a szerző igen széles területeket ölel fel, ilyen például a háború – az igazságos és az igazságtalan háború – vagy a terrorizmus kérdése. „A tudományos munka egyik sajátossága, hogy összekapcsol különböző tényeket és állításokat, s ezekből következtetéseket és következményeket von le. Németh Gábor – miközben világos, közérthető nyelven ír – megfelel ennek a követelménynek."

x