Magyarok a Harvardon

GettyImages-595077262
2020.11.29. 20:26
Meglepően sok honfitársunk tanított, illetve tanult a világ talán leghíresebb egyetemén, a Harvardon. Kornai János közgazdászprofesszor több évtizede oktat az Egyesült Államok legrégebbi felsőoktatási intézményében, míg Nagy Gusztáv, az Alkotmánybíróság fiatal tanácsadója az idén vette át jogász mesterszakos oklevelét, és most harvardi élményeiről mesélt az Indexnek.

A Harvard Egyetem (Harvard University) az Egyesült Államok legrégebbi felsőoktatási intézménye a Massachusetts állambeli Cambridge-ben. Az egyetemet 1639-ben John Harvard teológusról nevezték el, aki a halálos ágyán egy új kollégium felállítására ajánlotta fel birtokai felét, négyszáz könyvét, továbbá nyolcszáz angol fontot.

Az éles nyelvű harvardi diákok a teológusról készített műalkotást, amelynek cipőjét a babonás vizsgázók már fényesre simogattak, a három hazugság szobrának nevezik. Szerintük ugyanis nem ő alapította az intézményt, amit eredetileg New College-nek hívtak, ráadásul a szobor sem őt ábrázolja, mert senki sem tudja, hogy nézett ki valójában.

Elnökök, színészek, üzleti guruk

A Harvard Egyetem tagja a nyolc egyetemet (Brown, Columbia, Cornell, Dartmouth, Princeton, Pennsylvania, Harvard és Yale) tömörítő, 1954-ben létrehozott Borostyán Ligának (Ivy Leauge), amely eredetileg a keleti part egyetemeinek sportbeli együttműködésére jött létre. Ahogy mondani szokták, a Liga tagjának lenni ennél sokkal többet jelent: az innen kikerülők Amerika elitjét képviselik. Másképp mondva: a Harvard az elitképzés fellegvára.

Az egyetem mintegy négyszázezer öregdiákja közt több elnök (például John Adams, Theodore Roosevelt, Franklin Roosevelt, John F. Kennedy, George W. Bush, Barack Obama), üzletember (Bill Gates, Mark Zuckerberg), író és művész (Leonard Bernstein, T. S. Eliot, Jack Lemmon, Natalie Portman, Matt Damon és Tommy Lee Jones) neve is szerepel.

Az „amerikai álom” szerves része a magas szintű felsőoktatás. A Harvardon kívül magas presztízsű a Yale, a Columbia és a Princeton is, ahogy műszaki területen a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) vagy a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech).

A QS TopUniversities 2020-as rangsora szerint a Harvard nyújtja a legjobb üzleti képzést a világon. A Harvard Business School MBA-képzésére hihetetlenül nehéz bekerülni, legfeljebb a felvételizők tizedének sikerül. A Harvard Egyetem alapképzésére talán még ennél is keményebb bejutni, jó, ha minden huszadik jelölt jut révbe.

Nincs professzori pályázat

A Harvard legismertebb magyar oktatója Kornai János, aki 1984–85-ben még vendégprofesszor volt, majd 1986-ban nevezték ki állandó jelleggel a közgazdaságtan professzorává. 2002 óta a Harvard Egyetem professor emeritusa.

Hírnevét az 1980-ban publikált A hiány című kötetével alapozta meg, amelyben bemutatta, hogy a hiány nem csupán a hibásan megállapított árak vagy a szakszerűtlen tervezés következménye, hanem a szocialista rendszer olyan sajátossága, amely annak belső természetéből fakad. Az ő nevéhez fűződik többek közt a puha költségvetési korlát fogalma is.

Kornai A gondolat erejével: rendhagyó önéletrajz című könyvében írja le azt a bonyolult eljárást, aminek végén a meghívott harvardi professzorrá válhat. A legizgalmasabb ugyanis az az egészben, hogy a Harvardon nem lehet professzori állásra pályázni, a „rendes egyetemi tanár” (full professor) munkakört csak az kaphatja, akit meghívnak, és a procedúra végén arra alkalmasnak minősítenek jövőbeni kollégái.

Az amerikai »rendes egyetemi tanár« (full professor) munkahelyének biztonságát sajátos aszimmetrikus munkaszerződés védelmezi, amelyet tenure-nek neveznek. Egy tenured professor bármikor felmondhat, ha rosszul érzi magát a munkahelyen, vagy másutt jobb lehetőséget kínálnak számára. Ezzel szemben a munkaadó, az egyetem nem küldheti el még akkor sem, ha elégedetlen a teljesítményével. Noha ennek a jogviszonynak a célszerűsége vitatható, elég széles körben támogatják, mert a teljes biztonságot tekintik az akadémiai szabadság legfontosabb garanciájának. Így senkit sem érhet egzisztenciális fenyegetés politikai vagy tudományos nézetei miatt

– állítja Kornai János, aki szerint a Harvard Egyetem ismérve az elsőrangú tudományos teljesítmény. Az ottani professzorok szívből azonosulnak az egyetem presztízsszempontjaival, úgy akarnak választani, hogy megőrizzék a Harvard No 1. rangját. Abból indulnak ki, ha jók a tanárok, akkor minden rendben lesz. Ha nem jók, akkor az egyetem menthetetlenül a középszerűség szintjére süllyed. 

A fizetés pedig szigorúan magánügy. A tanszék többi tagja, de még a tanszékvezető sem tudja, mennyit kap a kollégájuk. Ez csak magára a professzorra és a dékánra tartozik.

Egy budapesti lakás ára

A Harvard a közgazdász- mellett a jogászképzéséről is híres. Nagy Gusztáv, az Alkotmánybíróság tanácsadója idén vette át a Harvard Law School-on a jogász mesterszakos oklevelet. A fiatal alkotmányjogász a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karán szerzett diplomát, és csak hosszú előkészületek után vágott bele a tengerentúli kalandba.

A Harvardot gyakran éri az a vád, hogy durván szelektál a diákok között. Nagy Gusztáv szerint a felvételitől a diploma átvételéig valóban hosszú és kanyargós út vezet, sok akadállyal és még több lemondással, de például az ő évfolyamtársai 61 különböző országból érkeztek, ötödük már rendelkezett tudományos fokozattal, 16-an alkotmánybírósági vagy legfelsőbb bírósági tanácsadók voltak, 18-an egyetemi oktatók, nyolcan bírók, heten ügyészek, Fulbright-ösztöndíjasok pedig összesen 22-en voltak.

Hát igen, az anyagi fedezet előteremtése nélkül még akkor sem lehet bejutni a Harvardra, ha valaki sikeresen felvételizett. 

Az éves tandíj magyar szemmel felfoghatatlanul magas, több mint 70 ezer dollár (22 millió forint), és erre jönnek rá még az utazási, szállás- és étkezési költségek, egyéb díjak, a tankönyvek ára, amelyek darabonként akár háromszáz dollárba is kerülhetnek. Egy harvardi diploma értéke vetekszik egy közepes méretű budapesti lakás árával.

Ezt még komoly saját megtakarítások mellett sem tudja senki egyedül kifizetni, ezért a tervek megvalósításához szükség van nemcsak egy, hanem több ösztöndíj elnyerésére is, ezenkívül gyakran amerikai tanulmányi hitelre is. Nem véletlen, hogy gyakorta látni amerikai filmekben, hogy a szülők a gyermekük taníttatására már csecsemőkorban elkezdenek spórolni. Az ösztöndíjak között vannak állami és alapítványi, magyar és amerikai források, amelyekre pályázni lehet

– mondta Nagy Gusztáv.

A felvételi folyamat online zajlik, általában írásban, de a felvételi eljárás későbbi szakaszban kiegészülhet szóbeli interjúval is. A felvételihez csatolni kell valamennyi, végzettséget igazoló oklevél eredeti és hitelesített angol nyelvű változatát, egy részletes, amerikai típusú önéletrajzot, az ajánlóleveleket, aztán abszolválni kell megfelelő pontszámmal a TOEFL-nyelvvizsgát, és meg kell írni két esszét.

A szemlélet átvehető

Sokáig mesélhetnék a világhírű professzoraimról is, akiket itthon csak lábjegyzetben lehet meghivatkozni külföldi szakirodalomként, ott viszont név szerint ismerték a tanítványaikat, beszélgethettünk velük előadások után és fogadóórákon, sőt volt, aki vacsorázni is elhívott minket. Vagy a gyönyörű, zöld campusról, mókusokkal, impozáns épületekkel, a világ második legnagyobb jogi könyvtárával, saját színházzal, múzeummal, ahol Monet- és Renoir-képek lógtak, egyetemi sportpályákkal, buszjáratokkal, ingyenkávéval.

Arra a kérdésre, hogy egyetemi oktatóként mit vesz át harvardi tapasztalataiból, a fiatal jogász ezt válaszolta:

Sok szempontból igazságtalan a kintit a magyar jogi oktatáshoz hasonlítani, mert a Harvard nemcsak a legjobb, de a leggazdagabb egyetem is a világon, ötvenmilliárd dolláros alapítványi vagyonnal, ami a teljes magyar GDP egyharmada. Ezért nyilván más minőségű képzést tud nyújtani a hallgatóinak, ehhez más infrastruktúrát tud biztosítani, és az oktatóit is máshogy tudja honorálni. Ráadásul a nagyon magas tandíj miatt a hallgatók elképesztően motiváltak, próbálják kihozni magukból a maximumot, ha már bekerültek, és ennyit fizetnek érte. A legfontosabbnak mégis annak a szemléletnek az átvételét tartanám, hogy a hallgató érezze, az egyetemen a dékántól és a professzoroktól a könyvtároson és a tanulmányi osztályon át az adminisztratív személyzetig mindenki azért van, hogy az ő felkészülését és szakmai-tudományos gyarapodását segítse, erre minden esélyt megadjon, és ehhez minden feltételt biztosítson; ugyanakkor cserébe el is várja, hogy a hallgatóknak legyen véleményük, és azt megpróbálják megvédeni.

Borítókép: John Harvard szobra – Getty Images Hungary. Fotós: Porter Gifford