Migráció – a megoldás alapvető igazságok harmóniáját igényli 2019. január 10.

Székely János püspök előadása a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen

Migráció – a megoldás alapvető igazságok harmóniáját igényli
Székely János püspök előadása a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen

A migráció napjaink egyik legtöbbet emlegetett és számos kérdést felvető jelensége. A migráció korábban is jelen volt a nemzetek és a földrajzi térségek életében, de különösen az utóbbi három évben látványosan megnőtt a tömegesen Európába bevándorlók száma. Székely János szombathelyi megyéspüspök a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán a migrációról tartott előadásában a katolikus egyház társadalmi tanítására alapozva kereste a választ erre a sok vonatkozásában átláthatatlan, globálisnak nevezhető jelenségre.

„Valóban nagyon összetett, bonyolult kérdés, amikor a kivándorlásról, illetve a bevándorlásról beszélünk" – kezdte a püspök atya. – Összetettek az okok, nehezen lehet látni, hová vezet az ilyen mértékű migráció, és nem könnyű felismerni a jó megoldást sem. Azt szeretném kifejteni, egy keresztény ember milyen módon gondolkodik erről a jelenségről. Hozzátéve, hogy magam is elég bizonytalan vagyok egy-egy részjelenségét illetően, de a Biblia útmutatása alapján igyekszem keresztény választ adni."


Székely János kitért arra, hogy annak idején a magyarság is messziről érkezett mostani hazájába. Majd a török hódítással kapcsolatban elmondta, hogy míg azt megelőzően Magyarország erős közép-európai állam volt, mintegy négy millió lakossal, s ez a szám megegyezett az angol királyság lélekszámával, addig a hódoltságot követően feleannyian maradtak a magyarok. „Sok történész szerint a magyarság nagy csodája, hogy föl tudott támadni." Családi vonatkozásokra is utalva kitért a Habsburgok betelepítési akcióira a tizennyolcadik században. Sok magyar családnak van – úgymond – migráns múltja, migráns kötődése."
A püspök atya római tanulmányai idején hosszabb időt töltött Bissau-Guineában, ahol közvetlen tapasztalatokat szerzett az afrikai életről. A lakosság nyolcvan százaléka analfabéta volt, és törzsi logikával szerveződött az ország, mint Afrika legnagyobb részén. Az európaiak által exportált demokratikus államrend, a pártok működése idegen volt az ottani lakosságtól.
„A diktátorok azért tudták hosszú ideig fenntartani a hatalmukat, mert fegyverrel látták el őket a fejlett nyugati országok. Majd megkérték ennek a „segítségnek" az árát. Bissau-Guinea dúsgazdag ország lehetne, de természeti kincsei ma sem Afrikát, hanem a gazdag Nyugatot gazdagítják."
Püspök atya példákat említett a fejlettebb országok kudarcba fulladt fejlesztési kísérleteiről. „Nagy nyugati projektek mentek csődbe, ennek oka az elmaradottság volt, ugyanakkor fejlődést láttam az emberek fejében és szívében. Ennek legfőbb katalizátora az egyház. Bissau-Guinea lakosságának 8-10 százaléka keresztény."
1960-ban mintegy 70 millió migránsról beszéltek a világon, ma ez a szám 250 millió körül mozog, a Föld lakosságának 3 százaléka. A hatalmas méretű népmozgások többféle okra vezethetők vissza. „Mindenek előtt említenünk kell az óriási gazdasági különbségeket. David C. Korten A tőkés társaságok világuralma című könyvében a következő adatot közli: a Föld lakosságának leggazdagabb húsz százaléka fogyasztja el a megtermelt javak mintegy 84 százalékát. A legszegényebb 20 százaléknak ezzel szemben 1,4 százalék jut.
A migráció másik oka a természeti környezet folyamatos pusztulásában keresendő. „Ezt elsősorban a fejlett országok okozták, különösen az ipari forradalom óta, s legnagyobb elszenvedői a legszegényebbek. A negatív következményei elől ők tudnak legkevésbé elmenekülni."
Példaként említette: a Csád-tó, amely több ország édesvízellátásában fontos szerepet játszott, néhány évtized alatt szinte teljesen kiszáradt. „Afrika egyik legszívszorított problémája a víz. A Föld lakosságának mintegy 17 százaléka soha nem jut tiszta vízhez. Leginkább Afrikát sújtja a fölmelegedés. A szomáliai éhínségben 2011-ben 250 ezren pusztultak el. 5 másodpercenként éhen hal egy gyermek."
Az előadó a migráció következő okaként a társadalmi békétlenséget, a háborúkat említette. „Szíriában és Irakban 1 millió áldozata volt a háborúnak az utóbbi 15 évben. 400 templomot, 1400 mecsetet romboltak le ezenközben. A fanatikus iszlám állam (ISIS) nemcsak keresztényeket üldözött és ölt meg, a keresztényeknél is több muszlim veszítette az életét."
A menekülési hullám oka az iszlám terjeszkedési vágya is. Sok, nehéz helyzetbe került ember fölfokozott várakozással, illúzióval, az ígéret födjeként tekint Európára.
A migráció tárgyalása során nem feledkezhetünk meg az embercsempészek tevékenységéről sem. Miután a stabilnak tekinthető – európai szemmel ugyan nem demokratikus – kormányokat megbuktatták Észak-Afrikában és Közel-Keleten, káosz alakult ki a térségben, s megnyílt az illegális út Európa felé.
A demográfiai vákuum ugyancsak fontos tényező. A legtöbb európai ország ma már képtelen reprodukálni önmagát. Magyarország lakossága 1981 óta folyamatosan csökken. Az 1990-es évek elején mintegy 300 ezer magyar települt át az anyaországba a határon túlról. Ezt is figyelembe véve, 1981 óta 1, 2 millióval csökkent az ország lakossága.
„Az említett jelenségek mögött spirituális vákuum ismerhető fel. Kevesebb házasságot kötnek, kevesebb gyermek születik, s ennek főleg lelki okai vannak. A házassághoz nagylelkűség, bölcsesség szükséges; hogy valaki szeretettel odaadja életét a másiknak. Európában mintha egyre kevesebben ismernék fel ennek szépségét. S azt is, hogy a gyermekvállaláshoz elsősorban szív kell, nem az anyagi helyzeten múlik. Európa emiatt szenved: a szíve egyre inkább kezd eltűnni."
A teremtő Isten gyönyörű rendet, harmóniát ültetett a világba. Isten alkotása tökéletes, elég körülnézni a természetben. Mintha az egyetlen hamis hang az emberé lenne. „Pedig a Biblia által adott emberkép nem mellékes kulturális termék, hanem a gyönyörű isteni törvény megvalósulása, amely felismerhető az atomokban, a sejtekben, a lelkünkben. Ez szólal meg a történelem legnagyszerűbb pillanataiban. A Biblia fényében tudjuk értelmezni a világot." S ennek alapján adhatunk választ arra, hogy mit gondol a kereszténység a bevándorlásról és a migráció lehetséges megoldásáról?
„A kereszténység meggyőződése, hogy az emberiség nem véletlenül él nemzetekben, nyelvekben; közös kultúrában, őseink nyomdokain. Ez természetes jelenség. Őseink által kapjuk a nyelvet, a kultúrát, a viselkedésmódot. Ezáltal válunk emberré, és kapcsolatainkban tudjuk kibontakoztatni magunkat. Az emberiség életét egy réten egymás mellett élő sokféle virág együtteseként képzelhetjük el."
A globalizációnak vannak pozitív vonásai, ugyanakkor negatív hatásainak érvényesülését – mint egy kutató összefoglalta – öt tényező akadályozhatja. „Az első az Isten és a vallás. Ez adja az ember legerősebb identitását, ezért igyekeznek gyengíteni és gyalázni, annak érdekében, hogy az ember minél manipulálhatóbb legyen."
Székely János a következő tényezőként a családot említette. Azt a köteléket, amely az embert szeretteihez fűzi. „A szingli a leideálisabb fogyasztó. Individualizmusának engedelmeskedve kizárólag saját boldogságával törődik, másra nincs figyelemmel."
A globalizáció negatív hatásainak harmadik „halálos ellensége" a nemzet. Azok a gyökerek, amelyek az ősökhöz, az anyaföldhöz, az anyanyelvünkhez kötnek.
Negyedik „halálos ellenség" a fizikai értelemben vett föld. Ezt is ki szeretnék húzni az emberek lába alól. Ötödik tényező azoknak a közösségeknek a rombolása, amelyekben az emberek együtt tervezik a jövőjüket.
„A kereszténység szerint ezeket az éltető gyökereket nem gyöngíteni, hanem erősíteni kell."
Amikor az egyház bevándorlásról beszél, fontosnak és jogosnak tartja a nemzetek védelmét. Ez az állam kötelessége. „Amikor a katolikus egyház katekizmusa a bevándorlásról beszél, nemcsak a bevándorlók jogait, hanem kötelességeiket is említi. A püspök atya néhány példát említett: az országhatárnál meg kell állni, mindenkinek fel kell fednie kilétét, be kell adnia a bevándorlási kérvényt, a befogadó országnak pedig joga van mérlegelni, hogy hány embert és személy szerint kiket tud, illetve szeretne befogadni."
Ezen alapigazság mellett létezik egy másik is: a Teremtő minden embernek szánta a Földet, hogy azon valamennyien emberhez méltó módon élhessünk. Ha bárhol lehetetlenné vagy nehézzé válik a túlélés, természeti katasztrófák vagy háborúk következtében, akkor az emberiség többi részének kötelessége segíteni.
„Az említett két igazságot kellene harmóniába hozni." Majd felhívta a figyelmet arra, hogy a migrációval kapcsolatban fontos az okok kezelése. Egy szíriai vagy iraki embernek legfőbb érdeke és egyben java, hogy szülőföldjén maradhasson, ha pedig menekülni kényszerült, minél hamarabb visszatérhessen. „A valódi segítség nem az, hogy esetleg millió számra elhozzuk őket Európába, hanem hogy megpróbáljunk élhető világot teremteni számukra ősi otthonukban."
Afrika nyomorához – hangsúlyozta a püspök atya – a fehér ember rengeteg bűne járult hozzá. Rabszolgák százezreit hurcolták el onnan, s Amerika gazdagsága nem utolsó sorban az ő kihasználásukból ered. A gyarmatosítók figyelmen kívül hagyták az etnikai határokat, s ez napjainkban is jelentkező súlyos konfliktusok forrása. „Ami Afrikában értékes – az ásványkincsek, a sok-sok természeti érték nagy része – mind a mai napig dúsgazdag nyugati cégek kezében van."
Egy svájci kutatás szerint 147 cég birtokolja és bonyolítja le a világkereskedelem 40 százalékát, birtokolja a Föld javainak ugyanekkora mértékét. Az emberiség történetében talán még soha nem koncentrálódott ennyire a Föld vagyona. Egyesek óriási döntési lehetőséggel rendelkeznek az emberiség sorsának alakításában, amire a nagy többségnek semmi lehetősége nincs.
„Ezen kellene változtatni, de ez újfajta gondolkodást igényel. A kereszténység mindig úgy gondolta, hogy a magántulajdonhoz való jog nem mindenek fölötti jog. Ugyanakkor jónak tartjuk a magántulajdont, mert védi az egyén szabadságát. Nem fogadható el, hogy Rothschildek és Rockefellerek birtokolják a Teremtő által adott gazdagságot. Új elosztási rendre lenne szükség. Ennek egyik útja nyilván a vagyonadó. Ehhez azonban átláthatóvá kellene tenni a valóságos vagyoni viszonyokat."
Ha az emberiséget egy száz fős falura vetítjük, akkor 6 embernél lenne az összes vagyon 59 százaléka. S mind a hat ember az USA állampolgára. 74 embernek jutna 39 százalék, és 20 embernek meg kellene elégednie 2 százalékkal.
Székely János kifejtette, a szabadversenyt nem tekinthetjük a gazdasági élet alaptörvényének. A keresztény felfogás szerint az emberi világnak úgy kellene működnie, hogy a gazdaság célja ne a haszon maximalizálása, hanem az ember boldogulása legyen. S le kell számolni a korlátlan növekedés illúziójával. „A szabadversenyből soha nem születik életerős nemzet, eleven emberi közösség. Az emberi társadalmat nem szabad a szabadverseny logikájára építeni."
A keresztény társadalmi tanítás hangsúlyt helyez a szolidaritásra. Mindenki mindenkiért felelős, „de nem gondoljuk, hogy a migráció alapvető emberi jog. A Föld mindenkié, mindenkinek segíteni kell, ugyanakkor minden vallásnak kötelessége eljutni oda, hogy az emberi méltóságot, az értelem szabad használatát, a kutatást, a tudományt, a nők méltóságát tiszteletben tartja. Ez is alapfeltétele, hogy egy másik ország befogadhasson egy migránst. De sose feledjük, amire a Biblia tanít: az idegen ember kincs, aki által gyakran magával Istennel találkozunk."
Székely püspök atya összegezve megismételte: Európa számára nagy kihívás a migráció, s ma aligha látható, hová vezet ez majd. „Lehet, hogy Európa teljesen eltűnik ebben a formájában. A keresztény kultúra lassan elhal ezen a kontinensen. Martin Buber filozófus megállapítása szerint: egy kultúra addig él, ameddig kapcsolatban áll azzal az éltető titokkal, amely létrehozta. Európa a kereszténységből született, amit áthatott a görög filozófiai gondolkodás és a praktikus római jogi szemlélet. Európa az őt létrehozó titokból – a kereszténységből – született, és addig van jövője, ameddig vissza tud térni ehhez.

x