Pázmány 450


Pázmány Péter ünnepi éve egyetemünkön
A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar kezdeményezését felkarolva egyetemi szintre szélesítettük ki.

"Némelyek szépen és sokat szólanak, de fel nem gerjesztenek, mert magok nem égnek."
Pázmány Péter

„Pázmány Péter kiváló tudós, főpap volt, hatalmas egyházszervező, nyelvújító, hitszónok, magyar Cicerónak hívják őt. [...] Vannak olyan nevelők, akik nemcsak a kortársaik számára azok, hanem a történelem későbbi nemzedékeinek is. Pázmány Pétert minden nemzedéknek fel kell fedeznie, mert olyan inspirációt kap tőle, amely termékenyebbé teszi az ő életét is. A műveiben jelen van a személyisége, és ma is hat. Egyetemünkön Hargittay Emil professzor úr vezetésével egyedülálló Pázmány-kutatás folyik, amelynek keretében hosszú idő óta kiadásra kerülnek Pázmány művei. Ez év októberében egyetemünk egy tudományos konferencia keretében készül megemlékezni alapítója születésének 450. évfordulójáról."
Ft. Kuminetz Géza rektor

1570–2020: 450 esztendeje született egyetemünk alapítója, Pázmány Péter. Ezen az oldalon követhetők a jubileumi év eseményeiről szóló hírek, a Pázmány szerepét és tevékenységét megvilágító publikációk és kutatási eredmények. Egyetemünk budapesti központjában 2020. október 7-én ünnepi tudományos konferenciára kerül sor, ahol neves előadók számolnak be legfrissebb, Pázmány működésével kapcsolatos kutatási eredményeikről.

Pázmány Péter (Várad, 1570. október 4. ̶ Pozsony, 1637. március 19.)

Már a korabeli vélemények szerint is ő a „bíboros Cicero", s ahogy Kosztolányi Dezső fogalmazott, „a magyar próza atyja". Református családból származott s 13 éves korában katolizált a kolozsvári jezsuita kollégiumban. Belépve a jezsuita rendbe (1588), tanulmányait novíciusként Krakkóban és Jarosławban, majd Bécsben és Rómában folytatta. Hét nyelv ismeretében, alapos teológiai és enciklopédikus műveltséggel a birtokában pályáját jezsuita elöljáróinak döntése alapján tanárként kezdte a grazi jezsuita főiskolán. Pázmány csaknem két évtizedet töltött el idegenben. Szülőhelyét és Erdélyt később sem láthatta viszont, nem is lakott a mai Magyarország területén. Miután 1607-ben végleg visszatért Magyarországra, élete nagy részét Pozsonyban és Nagyszombatban élte le. Gyakorlatiasságára jellemző, hogy pozsonyi palotája kertjében maga kertészkedett, fákat ültetett. A törököktől szerzett be őszibarack-hajtásokat, melyeket maga oltott. Pályáján fordulópontot jelentett érseki kinevezése, ugyanis ettől az időponttól, 1616-tól nyílt alkalma nemzetközi politikai közvetítő szerep betöltésére is. A kinevezés előzménye volt, hogy pápai engedéllyel elhagyva a jezsuita rendet és tisztázva az állítólagos szerelmi ügyeiről szóló pletykáktól és feljelentésektől lett esztergomi érsek (1616), majd 1629-ben bíboros.

Első nyomtatásban megjelent magyar nyelvű vitairatában, a lutheránus Magyari István elleni Feleletben csaknem minden lényeges vitakérdés megtalálható, melyeket későbbi pályáján az Isteni igazságra vezérlő kalauzban és további, mintegy negyven vitairatában részletesen kifejtett. Ilyen Az új tudományok hamisságának tíz nyilvánvaló bizonysága is, melynek függeléke a török terjeszkedés hatása alatt írt első magyar nyelvű iszlám ellenes írás. Korai vitairatai közül talán a leghíresebb az Öt szép levél (Graz, 1609), amelyet a legnevesebb református vitatkozó, Alvinczi Péter ellen adott ki. 1613-ból való fő műve, az Isteni igazságra vezérlő kalauz, amelybe minden korábbi vitairatát beledolgozta. A Kalauz további kiadásaiban (1623, 1637) a műveit újraíró technika érvényesül. Megfelelő itthoni válasz híján a protestánsok a Kalauzt latinra fordították és egy wittenbergi professzorral készíttettek rá elleniratot, amelyre Pázmány magyarul írta meg terjedelmes válaszát. A hatalmas életmű része Imádságos könyve, amely protestáns használatra sem volt alkalmatlan. Kempis-fordításával (Krisztus követésérűl) sokáig a Biblia utáni legnépszerűbb művet adta az olvasók kezébe. Több mint ezer oldalas Prédikációi vallási jelentőségén túl gazdag tárháza a kor ismereteinek, katolikus etikájának, mindez művészi retorikával kifejezve. „Magam gondolatit és ujjamból szopott dolgokat nem írok", azaz számított arra, hogy olvasói számára a prédikációkhoz fűzött jegyzetek, az „autoritások" jelentőséggel bírnak. Ami minden olvasója számára ma is élővé és vonzóvá teszi Pázmány szövegeit, az a mély emberismeret, ami beszédeiben is megnyilvánul. Ezeket később a protestánsok is felhasználták prédikációikban. Szervező munkájának tükre több mint 1200 fennmaradt levele, melyekből mindennapjainak szorgos, kitartó munkája, szigorú, de bölcs, ugyanakkor gyakran (ön)ironikus szemlélete megismerhető. Néhány nappal halála előtt írt utolsó levelében egy ismerősétől húsz évet fiatalító gyógyszert kért. Szelíd rábeszéléssel igyekezett hatni, esetenként évekig tartó türelemmel, kivárással térített, belátás és tolerancia is jellemezte a kérlelhetetlen vitázót, ahogy írta: „Nincs oly rossz kert, melyben valami hasznos fű nem volna, nincs oly rossz könyv, melyben semmi jó nem találtatnék". Bőkezűen alapította meg egyházi intézmények sorát, ezek között a legjelentősebbet, a nagyszombati egyetemet (1635).

Pázmány sokirányú tevékenységének elemei nem állíthatók szembe egymással és nem is különíthetők el. Egy szintézisben jelenik meg a jezsuita szerzetes és professzor, az ájtatossági műveket létrehozó pap, a halk szavú és bensőséges hitet kereső és kínáló lelkiatya, a végtelenségig türelmes és kiváró térítő, a csaknem négy évtizeden át folyamatosan igét hirdető szónok és prédikációszerző, a kemény szavú, szigorú és kikezdhetetlen szillogizmusokkal érvelő vitázó, az európai, pápai, erdélyi és török diplomáciába bocsátkozó, minden személyeskedő intrikát kiálló szerzetes és főpap, valamint a jövőbe tekintő intézmény- és egyetemalapító. Pázmány életműve mögött valami hihetetlen szívósság, következetesség és kitartás, egy rendkívül erős belső tartású ember alakja sejlik fel. Ahogy egy helyen megfogalmazta: „míg Isten egy foltját tartja az én fogyaték életemnek, semmi munkát és fáradságot nem kímélek az Igazság óltalmátúl."

Hargittay Emil

Pázmány Péter munkássága

Pázmány Péter munkássága

Események

Események

Heti Pázmány-idézetek

Heti Pázmány-idézetek

Pázmány Péter imái betegségben és járványban

Pázmány Péter imái betegségben és járványban
x