Pázmány Péter munkássága

Pázmány Péter bíbornok, esztergomi érsek. Született Nagyváradon 1570. október 4-én, ősrégi magyar családból (l. Massai), meghalt Pozsonyban 1637. március 19-én.

Iskoláit szülőföldjén kezdte azután Kolozsvárra ment, ahol 1583-ban elhagyta a református vallást, s a katolikus egyházba visszatért. 1587-ben pedig a Jézus-társaságba lépett. A próbaidőt Krakkóban töltötte, a bölcseletet Bécsben tanulta, a hittudományokat Rómában.

1597-ben tanulmányi felügyelő lett a rend grazi nevelő-intézetében s a reá következő évben az ugyanottani egyetemen a bölcselet tanára.

1601-ben a sellyei rendházba küldték elüljárói, hogy hazájában mint hithírdető működjék a katolikus vallás emelésén. Kassán és Nyitra vármegyében működött nagy sikerrel. Hatalmas szónoklatai és vitatkozásai számosakat vezettek vissza a protestantizmusból az elhagyott egyházba, így Forgách Miklós és Zsigmond grófokat, Thurzó Kristófot és Esterházy Miklóst.

1603-ban ismét Grazban találjuk, ahol három évig a hittudományokat tanította.

1607-ben másodszor küldték hazájába, ahol Forgách esztergomi érsek vette udvarába. A reá következő évben országos figyelmet vont magára, ugyanis a pozsonyi országgyűlésen, mint rendjének képviselője, ennek érdekében hatalmas beszédben szólalt fel a bécsi békekötés 8. pontja ellen, amely a jezsuitáktól megtagadja az országban a birtokszerzési jogot; majd arra bírta az érseket, hogy Nagyszombatban 1611-ben a papság erkölcsi és szellemi újjáteremtése céljából tartományi zsinatot tartson. Forgách érsek kezdeményezésére és II. Mátyás kérelmére V. Pál pápa felmentette Pázmány Pétert szerzetesi fogadalmai alól.

1616. áprilie 25-én turóci préposttá s ugyanaz év szeptember 28-án az időközben elhunyt Forgách helyébe esztergomi érsekké neveztetett ki.

A bíbort VIII. Orbántól kapta 1629-ben.

Pázmány Péter volt a magyarországi ellenreformáció lelke; ékesszóló prédikációival, élőszóval és a sajtó utján folytatott hitvitáival, amelyekben a lángész, mély tudomány és az általa irodalmivá megformázott nyelv hatalmas ereje nyilvánult, a protestantizmus fölött a diadalok hosszu sorját aratta. 1603-12-ig kilenc polemikus munkája jelent meg; ezek a katolikus egyház tanításának, szertartásainak és történetének egyes pontjait tárgyalják, amelyek a protestánsok leginkább megtámadtak. E műveket jelentőségére és hatására nézve meghaladja az Igazságra vezető Kalauz, amely 1613-ban jelent meg. Ez a tudomány, rendszeresség és népszerű vonzó modor minden előnyeit egyesítve tárgyalja a katolikus vallás főbb igazságait, tekintettel a protestánsok támadásaira s így tárháza a katolikus vallás érveinek s a protestánsok elleni védelem fegyvereinek.

Pázmány Péter mint a magyar katolikus egyház feje felhasznált minden eszközt, amelyet igénybe venni vallás szelleme és a pozitív törvény nem tiltott, hogy az egyháza rovására elhatalmasodott protestanzismus terjeszkedésének útját állja s azt gyengítse. Az általa visszatérített főrangu családokszámát harmincra teszik. A már említetteken kívül nevezetesebbek az Erdődyek, Draskovichok, Pálffyak, Hallerek, Kornisok, Bosnyákok, Koháryak. Õ vezette vissza az egyházba Zrinyi Györgyöt, Bethlen Gábor özvegyét, Brandenburgi Katalint és Rákóczi György fejedelem testvérét Pált. Miután meg volt győződve arról, hogy főképp a papság erkölcsi és műveltségi hanyatlása idézte elő s könnyítette meg a protestantizmus elterjedését s csakis erkölcsös, művelt és buzgó papság képes annak határt szabni s a tiszta hitet fenntartani, azért 1619-ben. Nagyszombatban az ifjúság számára nevelőintézetet és papnevelőt alapított, úgyszintén Bécsben is egyet 1623-ban (közel 200,000 forintnyi áldozattal), amely máig is virágzik s alapítójának nevét (Pazmanaeum) viseli.

1635-ben 100.000 forintnyi alappal létesítette a magyar tudományos egyetemet, hittani és bölcseleti karral; ez utóbb kiegészítve, az ország fővárosába helyeztetett át, Pozsonyban a jezsuitáknak kollégiumot és iskolát; Érsekújvárt és Körmöcön a ferencrendieknek kolostort alapított.

Politikai szerepléséből említést érdemel, hogy az 1618-iki országgyűlésen főleg az ő érdeme volt, hogy a gyermektelen II. Mátyás életében, utódjává Ferdinánd választatott meg. A Bethlen Gáborral való háboruskodások alkalmával főképp a békekötéseknél gyakorolta befolyását, I. Rákóczi Györggyel szivélyes viszonyban állott s míg élt, vissza tudta őt tartani attól, hogy a protestánsokkal és a törökkel szövetkezve, II. Ferdinánd ellen fegyvert ragadjon.

Pázmány Péter elévülhetetlen érdeme a mai irodalmi nyelv megteremtése (Magyar irodalom XII. köt. 37. old.) s mint a szó mesterét a "magyar biboros Cicero" névvel tisztelte meg nemzete. A világegyház története kevés főpapot mutat fel, a hazai egyházé egyet sem, aki Pázmány Pétert erényekben fölülmulta volna. Munkáinak száma körülbelül harmincat tesz ki. Nevezetesen:

Felelet a Magiari Istvan Sarvari Praedicatornac, az Orszag romlasa okairul, irt köniure (Nagyszombat 1603)
Kempis Tamasnak az Krisztus követéséről négy könyvei (Bécs 1603)
Az mostani tamat vy tudomaniok hamissaganak Tüz nilvan valo bizonisaga (Graz 1605)
Keresztyeni Imadsagos könyv stb. (u.o. 1606, számos kiadást ért)
Kereszteni Felelet. A Megh Dücsőült Szentek Tiszteletirül, stb. (u.o. 1607)
Az Nagi Calvinus Janosnak hiszek egy Istene stb. (Nagyszombat 1609)
Egy keresztien Predikatortul, stb. (1609)
Alvinci Peternek sok tetovaazo kerenghesekkel, és czegheres gyalazatokkal fel halmozot feleletinek megrostalasa (1609)
Posonba löt Praedikatio stb. (1610)
Tanacskozas, mellyet kelljen a különböző vallások közül választani (Graz 1611)
Peniculus Papporum Apologiae Solnensis Conciliabuli. stb. (Pozsony 1610)
Logi Alogi, stb. (u.o.1612)
Isteni Igazsagra vezerlő kalauz (u.o. 1613)
Csepregi Mesterseg stb. (Bécs 1614)
A Calvinista Predikatorok ingyenes erkölcsü tekelletessegének Tüköre (u.o. 1614)
Az Igazsagnak gyözelme stb. (Pozsony 1614)
Diatribe Theologica de visibili Christi in terrris Eccelesia etc. (Graz 1615)
Csepregi Szegenvallas (Prága 1616)
Evangeliumok és Epistolák (Bécs 1616 Sok kiadást ért);
Rövid Felelet két Calvinista könyvecskere (1620)
Vindiciae Ecclesiasticae (Bécs 1620)
Az Magyar orszagi támadásoknak hamissan költött eredetének rövid velős Hamisitása (1620)
A setét haynal-csillag után budosó Luteristák vezetője stb. (Bécs 1627)
A 'Romai Anyaszentegyház Szokásából Minden vasarnapokra Es Egynehany Innepekre Rendelt Evangeliumokról Predikacziók (Pozsony 1636)

Összes, magyar és latin nyelven irott műveit most adja ki a királyi tudományegyetem hittani kara.Kimerítő életrajzát megirta Fraknói (Frankl) Vilmos Pázmány Péter és kora, III. köt. (Pest 1868. 1870. 1872., a Magyar történelmi életrajzokban is ugyanő írta meg, 1885–86). Pázmány Péter levelezését kiadta a Magyar Tudományos Akadémia (1873). Régibb életirói Timon Sámuel, Purpura Pannonica stb. (Nagyszombat 1715); Bod Péter, Magyar Athenásban (Szeben 1766); Podhradszky József Pázmány Péter élete (Buda 1836); Toldy Ferenc, A magyar nemzet irodalomtörténete (Pest 1851); Rákóczy és Pázmány levelezését kiadta Szilágyi Sándor (Pest 1870). V.ö. Zellinger A., Egyházi irók iskolai tárának XXXVI. füzetét.

Magyar Katolikus Lexikon, 1930.

x