Wolfgang Waldstein

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem II. János Pál Dísztermében 2012. március 29-én ünnepélyes keretek között díszdoktorrá avatták Wolfgang Waldstein professzort. A díszdoktorrá avatás előestéjén, 17 órakor a Jog- és Államtudományi Kar Dékáni Tanácstermében (1088, Budapest, Szentkirályi u. 28. II. emelet) szimpóziumot tartottak Wolfgang Waldstein „A szívébe írva – A természetjog mint az emberi társadalom alapja" című könyvének magyar fordításban való megjelenése alkalmából, amely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Római Jogi Tanszékén készült el. A könyv német nyelven 2010-ben jelent meg a Sankt Ulrich Verlag gondozásában. XVI. Benedek pápa a német Szövetségi Gyűlés (Bundestag) 2011-ben mondott beszédében több alkalommal is hivatkozott a könyvben kifejtett gondolatokra. A pápa ebben a beszédében rámutatott arra, hogy a jogi szabályozást igénylő témakörök túlnyomó részében elegendő feltétel a többség megléte. Ezzel együtt ugyanakkor kiemelte, hogy minden, az emberi méltóságra és az emberiességre vonatkozó esetben, a többségi elv önmagában nem szolgáltat kellő alapot a döntéshozatalra. A kérdés megoldásához XVI. Benedek – Wolfgang Waldsteinre hivatkozva – a természetre és az értelemre mint valódi jogforrásokra utal, valamint az objektív és szubjektív értelem összhangjára, amelyeknek ugyanakkor közös előfeltétele az is, hogy mindkét szféra Isten teremtő értelmében gyökerezik.

Wolfgang Waldstein a finnországi Hangö-ben született 1928-ban. Apja az oroszországi forradalom eseményeit követően menekülni kényszerült Szentpétervárról; utóbb családjával Finnországot is kénytelenek voltak elhagyni a szovjet előrenyomulás miatt, így 1940-ben Salzburgba jöttek. Wolfgang Waldstein 1964-ben lett az Innsbruck-i Egyetem római jogász professzora, majd 1965 és 1992 között a Salzburg-i Egyetem professzoraként római jogot tanított. Az 1996 és 1998 közötti időszakban a Lateráni Egyetem Civiljogi Fakultásának ordináriusa volt. A díszdoktorrá avatás alkalmából bemutatásra kerülő könyvében Wolfgang Waldstein vitába száll a természetjogi gondolkodás legnagyobb bírálóival, felhívja a figyelmet eme gondolkodás ókori gyökereire, rámutat ennek az európai jogfejlődésben betöltött jelentős szerepére, valamint megmagyarázza a természetjog fontosságát és hitelességét mindennapi életünk jogi jellegű viszonyaiban: a házasság és a gyermeknevelés terén, az emberi élet és a tulajdon védelme körében éppúgy, mint a magánszféra tiszteletben tartása és a jóléti állam vonatkozásában.

x