A jövő te vagy 2019. április 3.

Az ország legnagyobb tudományos rendezvénye

A címben szereplő mottóval – „A jövő te vagy" – indította útjára az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) az idei, harmincnegyedik Országos Tudományos Diákköri Konferenciát (OTDK). A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) az Állam- és Jogtudományi, a Biológia, valamint a Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció munkájának ad otthont. A tudományos dolgozatokkal jelentkező fiatalok versenyének megkezdése előtt sajtótájékoztatón ismertették a három szekció munkáját, április 3-án.

Szuromi Szabolcs, a PPKE rektora kiemelte: három hangsúlyos tudományterületen versenyeznek a fiatalok. Ez nemcsak az érdeklődésüket mutatja, hanem jelzi azokat a kitörési pontokat, amelyeken Magyarország jelentősebb eredményekre is képes a felsőoktatásban. Kiemelte a tanulás- és tanításmódszertani, tudástechnológiai területet, amely virágkorát éli az európai felsőoktatásban; különösen számottevőek a frankofón kezdeményezések. A Biológia Szekció munkája azért is fontos – folytatta a rektor –, mert ebben a biológiai és a műszaki, valamint az informatikai ismeretek kapcsolódnak össze. Az Állam- és Jogtudományi Szekcióval kapcsolatban hangsúlyozta: „Olyan világban élünk, amelyben arra van szükség, hogy a jogszabályok újrahangolását összekapcsolva a társadalom valóságos működésével, figyelembe véve a jogkövető magatartást, élhető társadalomban tudjon felnövekedni a következő nemzedék."

Szuromi Szabolcs az egyetemek feladatáról megállapította: „Az egyetem olyan sajátos közösség, amelynek 11. századi létrejötte óta nemcsak az a feladata, hogy információt adjon át, hanem a kutatásnak is teret nyisson. Volt ugyanis olyan időszak, amikor a tudományos tevékenységet megpróbálták elvonni az egyetemektől. A rendszerváltás után azonban a kutatás jelentős bázisai visszatérhettek az egyetemekhez." Az OTDK-n résztvevő hallgatók felkészültségükkel közelebb kerülnek a tudomány gyakorlati műveléséhez, „belépnek az előadók és a kutatók körébe, majd a diploma megszerzése után útjuk elvezethet a doktori iskola elvégzéséhez, s akár egyetemi oktatóként vagy másutt, ahol minőségi tudásra van szükség, folytathatják pályafutásukat."

Szendrő Péter professzor, az OTDT elnöke tárgyilagosan megállapította: a média nemigen foglalkozik az OTDK-val, „amely pedig az ország legnagyobb tudományos rendezvénye, mintegy 10-12 ezer főt vonz magához". Emlékeztetett: a kétévente megrendezett, hatvannégy éve indult, kezdetben TDK, majd OTDK néven jelentkező versenyen napjainkban az egyetemi, főiskolai hallgatóság mintegy 3 százaléka veszt részt. Szendrő professzor megemlékezett Bittsánszky Géza érdeméről, aki a rendszerváltozás idején a kormány tudománypolitikai tanácsadójaként támogatta az OTDK-versenyek fennmaradását és folytatását. A Konferencia, amely egyedülálló kezdeményezés világviszonylatban is, 2018 decemberében Magyar Örökség-díjat kapott. „Az OTDK immár az egész Kárpát-medencére kiterjedően a felsőoktatási tehetséggondozás, az értelmiségi elitképzés leghatékonyabb formája" – méltatták az elismerés átadásakor.

Az OTDT együttműködik a középiskolákkal, azok diákjait is igyekszik bevonni, motiválva őket a minőségi tudás megszerzésére. Szendrő professzor kiemelte Roska Tamás professzor érdemeit. A neves tudósról az idei verseny alkalmával is megemlékeznek az egyes szekciókban, majd említést tett a három éve működő nemzeti kiválósági programól. Ez az ösztöndíjrendszer jelentős segítséget nyújt a legkiválóbb hallgatóknak az egyetemi alapképzésben, a mesterképzésben, majd a doktori és posztdoktori területen is.

Szabó István, a Jog- és Államtudományi Kar dékánja kijelentette: „a tudományos diákkör a hallgatók tehetséggondozásának leghatékonyabb, intézményesített formája". A Kar tizennyolc év eltelte után ad ismét otthont a versenynek. Tizenkét hazai és határon túli karról 269 pályamunkát fognak bemutatni 29 tagozatban, ezek közül 40-et a Kar hallgatói nyújtottak be. A dékán megemlítette: „Két-három dolgozatról elmondhatom, hogy szerzőik előtt jelentős szakmai perspektívák állnak."

A Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekcióban az egyetem esztergomi campusán mérik össze tudásukat a pályázók. Fodor György, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánja hangsúlyozta ennek a tudományterületnek a fontosságát a mai társadalmi igények ismeretében. A 153 pályamunka közül 5-öt a Karról nyújtottak be.

Roska Tamás professzorra az egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán (ITK) alapítóként tekintenek, kezdte ismertetését Iván Kristóf dékán. Elmondta: „Fontos szinergia alakult ki a villamosmérnöki, az informatikai és a biológiai kérdések között." Ez magyarázza, hogy a Biológia Szekciót az ITK-n rendezik. „A biológia tudományának, különösen a molekuláris biológiának és az idegtudományoknak eszközoldali megközelítését jelenti a Kar nevében szereplő bionika kifejezés." A tudományterületről 186 dolgozat érkezett, az ITK hallgatói 19 pályamunkával vesznek részt a megmérettetésen. A Kar, hogy a középiskolás, érdeklődő diákok minél jobban be tudjanak kapcsolódni a dolgozatok megértésébe, bevezető előadásokkal siet segítségükre.

Az Állam- és Jogtudományi Szekcióban április 10. – 12. között, a Biológia Szekcióban, valamint a Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekcióban április 15. – 17. között hangzanak el a pályamunkák. Az események minden érdeklődő számára nyitottak. (Fotó: Cser István)

x