A rendkívüli kihívás pozitív következményekkel is járt 2020. május 5.

Interjú Kuminetz Gézával, a PPKE rektorával

A felsőoktatásban bevezetett táv- és digitális oktatás a járványügyi intézkedések első lépései között szerepelt. Kuminetz Gézát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektorát az átállásról és annak hatásairól kérdeztük.
– A felsőoktatási intézményekben már több mint egy hónapja folyik a digitális oktatás. Hogyan sikerült az átállás a Pázmányon?

– Az új koronavírus okozta járványügyi helyzet kapcsán március 23-án egyetemünkön is elindult a távolléti oktatás. Az előrehozott tavaszi szünetben az oktató és nem oktató kollégák megfeszített munkával mind az átálláson dolgoztak. Kerestük a minél egyszerűbb megoldásokat, amelyekből rendszert lehet építeni, és amelyekre alapozva a távolléti oktatás a vonatkozó kormányrendeletben leírt határidőt tartva, biztonságosan elindítható.
Elsőre talán meghökkentő azt állítanunk, hogy a rendkívüli kihívás pozitív következményekkel is járt. Mégis, amikor a kollégák egy emberként, egymással összefogva naponta tettek erőfeszítéseket a sikeres indulásért, a közös cél mindnyájunkat összekovácsolt. Nem számított, hogy a technikai háttérhez szükséges eszközök beüzemelése, az online órák megtartására és az előadások felvételére kialakított termek berendezése meddig tart, mindezek mennyi időt és energiát vesznek igénybe. Természetesen mi is számtalanszor néztünk szembe akadályokkal, kudarcokkal, ami nem csak a felkészülési időszakra, hanem bizony a távolléti oktatás első hónapjára is igaz. Mindezt azonban azzal a tudattal éltük meg, hogy a minőségi oktatás kereteinek és feltételeinek biztosítása közös érdekünk és feladatunk. Büszkék vagyunk arra, hogy a folyamatban lévő kurzusok esetén maradéktalanul sikerült az átállás.
Az oktatók az egyetem által kínált technikai megoldásokból és saját lehetőségeikből merítve mindeddig sikeresen helytálltak. Azon kurzusok esetében, amelyek nem igénylik az élő videokapcsolatot, a tananyagoknak a hallgatókhoz való eljuttatása volt a legfőbb cél. Ezek gyakran új elemeket is tartalmaznak, például a szokásos PowerPoint-prezentációk hangos magyarázatot, hogy a jelenléti oktatás magyarázó funkciója pótolható legyen. De volt olyan oktatónk is, aki a kamerával felszerelt, élő adásra is alkalmas termeink egyikében valós idejű előadást tartott, amelyet élőben közvetítettünk a kurzus résztvevőinek. Mások videóra veszik a saját előadásukat, és azt megosztva segítik a hallgatók felkészülését. Ismét mások külön otthoni feladatokat adnak, és azok megoldásáról tartanak utóbb videokonferencia jellegű konzultációt. Az oktatók és a hallgatók közötti kapcsolat – a személyes találkozás hiányában – valóban átalakult, az eddigi tapasztalataink szerint azonban a hallgatók többsége is megértette, hogy a jelenlegi helyzetben a félév sikere leginkább az együttműködésen, a felelős hozzáálláson és fegyelmezett munkán múlik.

– Hogyan fogadták a változást a diákok és az oktatók?
– A 41/2020. (III. 11.) kormányrendelet kihirdetése utáni egy hét, a rendkívüli tavaszi szünet szükséges és alkalmas volt a távolléti oktatásra való felkészüléshez. Az oktatók egy részének már volt távoktatási tapasztalata, mások most ismerkedtek meg az ebben rejlő kihívásokkal és lehetőségekkel. Eddig is alkalmaztunk az oktatásban digitális tananyagokat, ezeket most is fel tudjuk használni, illetve bővíteni lehet őket, például a levelező képzésekhez használt tantárgyi segédanyagokat. A távoktatás oktatói és hallgatói oldalról is legalább annyi munkával jár, mint a rendes tantermi oktatás. A hallgatók visszajelzései folyamatosak: kérdeznek, letöltik a dokumentumokat, küldik a megoldásaikat.
Panaszok eddig kevésbé voltak jellemzők, sokkal inkább kérdések érkeztek, ami ebben a helyzetben természetes, és folyamatosan igyekszünk is megválaszolni őket. Az egyetem központi Facebook-oldalán, valamint a karok honlapján egyaránt elérhető egy „gyakran ismételt kérdések" rovat, kifejezetten a távolléti oktatással és ügyintézéssel kapcsolatos hallgatói kérdésekre adott válaszokkal. Ezt állandóan frissítjük az új rendeleteknek és egyetemi tanácsi határozatoknak, illetve a kari hatáskörű rendelkezéseknek megfelelően. A hallgatói önkormányzat a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon jelenleg felmérést végez a hallgatók körében a távolléti oktatás tapasztalatairól. Ennek eredményeit hamarosan meg fogják osztani a vezetéssel, így azokat is fel tudjuk használni a továbbiakban.
Az egyetem sokszínű, oktatóink és hallgatóink sokfélék, és a jelenlegi helyzetet mindenki a saját szűrőjén keresztül szemléli, értékeli. Fontosak számunkra ezek a benyomások, tapasztalatok, hiszen azon vagyunk, hogy ezeket megismerve, ezekből tanulva még eredményesebbek lehessünk.
Az elmúlt hetekben blogunkon sok más, hasonlóan érdekes és fontos egyetemi írás mellett oktatóink, hallgatóink tollából származó véleményeket is megjelentettünk.

– Kellett-e esetleg változtatniuk a követelményeken a különböző karoknak, tanszékeknek?
– Oktatóink a távolléti oktatás indulásakor minden esetben egyeztették a hallgatókkal a kurzussal kapcsolatos elvárásokat, követelményeket. Általános szabályként a félév elején meghirdetett követelményrendszer csak úgy módosulhatott, hogy az ne jelentsen indokolatlan többletterhelést a hallgatók számára.
A technikai megoldások terén folyamatosan bővítettük a kínálatot, a megfelelő eszköz, felület kiválasztásában az oktatók szabad kezet kaptak.
Az írásos anyagok feltöltésére, valamint a hang- és videoanyagok továbbítására kezdettől fogva volt lehetőség, sőt bizonyos keretek között az előadások élő közvetítése, előzetesen felvett előadások jelszóval védett, privát csatornán történő közzététele is megoldhatóvá vált (egyebek mellett a Neptun rendszer Neptun Meet Street (NMS) modul és a Microsoft Teams szolgáltatásainak igénybevételével).

– Hogyan oldható meg a távoktatás ott, ahol valamilyen gyakorlati elem is része a képzésnek?
– A személyes találkozás hiánya természetesen jelentősen megnehezíti azon kurzusok eredményes teljesítését, ahol a gyakorlatnak különösen nagy a jelentősége. Számtalan ilyen képzésünk van jelenleg is. Ezekben az esetekben oktatóink az online megoldásokkal élve, változatos képzési anyagokat összeállítva, ahol csak lehet, interaktív szituációkat teremtve igyekeznek átadni a tananyagot a hallgatóknak.

– Hogyan tudják majd megoldani a szükséges vizsgák letételét?
– Személyes jelenlétet igénylő vizsgák – a záróvizsgák kivételével – a veszélyhelyzet fennállása alatt nem szervezhetők. A számonkérésre az oktatók egyéb, az adott tantárgy szakmai követelményeihez igazodó megoldásokat – elektronikus vizsga, írásbeli beszámoló, videohívásos szóbeli vizsga – dolgoznak ki.
Gyakorlati tárgyak esetében eddig sem a zárthelyi dolgozat volt az egyedüli számonkérési forma. Az oktatók olyan feladatokat igyekeznek adni a hallgatóknak, amelyek a tananyag kreatív feldolgozását igénylik, és ezek teljesítését határidőre kérik.
A vizsgák lebonyolítására is kitérnek az Egyetemi Tanács tanulmányi és vizsgaszabályzatot érintő átmeneti rendelkezései: „Vizsgát csak elektronikus formában lehet megszervezni a Neptun rendszer vagy más elektronikus kapcsolattartási eszköz segítségével. Amennyiben az elektronikus vizsgát írásban, a Neptun rendszer használatával szervezik meg, úgy arra a jelen paragrafus rendelkezései az irányadók azzal, hogy a vizsga az Egyetem helyiségében nem szervezhető. Amennyiben a szóbeli vagy írásbeli elektronikus vizsgát nem a Neptun rendszer használatával valósítják meg, úgy a vizsga feltételeiről és az adott elektronikus eszköz használati szabályairól az érintett oktató köteles a hallgatót a szorgalmi időszak utolsó napjáig megfelelően tájékoztatni."

– A felvételi rendje miben változik?
– A képzőhelyek és az Oktatási Hivatal egységes szabályozásra készül, ami feltehetően maximálisan figyelembe fogja venni a jelentkezők érdekét. Már megkezdődtek az egyeztetések. Személyes megjelenést igénylő alkalmassági vizsgákra várhatóan nem kerül sor.

– Ön szerint a szükség miatt most bevezetett módszerek használata milyen változást hozhat a jövő oktatásában?
– Az bizonyosnak tűnik, hogy a távolléti oktatás során bevezetett és alkalmazott módszerek, valamint a rendkívüli időszak alatt szerzett tapasztalatok fontosak lesznek a jövőre nézve is. Oktatóink és hallgatóink kényszerűen olyan platformok kezelésében szereznek most jártasságot, amelyekre később is bármikor szükség lehet. Biztosak vagyunk abban, hogy a befektetett energia, igyekezet és nem utolsósorban az oktatók és a hallgatók közös erőfeszítései egyáltalán nem hiábavalók, hiszen a most elsajátított és begyakorolt módszerek egy része a személyes jelenléten alapuló oktatásban is hasznosítható lesz.

Fotó: Lambert Attila
Baranyai Béla/Magyar Kurír

A cikk nyomtatott változata az Új Ember 2020. május 3-i számában jelent meg.
A Magyar Kurír oldalán itt elérhető.

 

x