Nagy elismerés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ötéves akkreditációja

Nézőpont – 2021. április 14., szerda | 13:27

A közelmúltban újabb öt évre, 2026. március 26-ig akkreditálták a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet (PPKE). Az egyetemi minőségbiztosítás fontosságáról, az akkreditációs eljárásról kérdezték Birher Nándort, a minőségbiztosításért felelős rektori főtanácsadót a PPKE blogoldalán megjelent interjúban. Részleteket közlünk a beszélgetésből.

– Mivel nem ismerünk tökéletes intézményt, minden struktúra folyamatos korrekcióra, javításra szorul. Ennek a javítási folyamatnak a sajátossága, hogy mérhető módon vizsgálni és értékelni kell az addigi teljesítményt, és ennek fényében feltárni a hiányosságokat, majd pedig kidolgozni és megvalósítani a javítási tervet. Ebben az állandó körforgásban igyekszik az egyetem egyre jobb teljesítményt nyújtani.

A felsőoktatásra is érvényes a folyamatos megújulás igénye. Változtatni szükséges a képzési szerkezeten, a képzési programokon, hiszen a tudomány folyamatosan fejlődik, a szakirodalom folyamatosan változik, és ennek megfelelően változnak egyes hangsúlyok: miből kell többet oktatni, miből kell kevesebbet. Az ilyen módosításokat naprakészen kell alkalmaznunk annak érdekében, hogy az egyetem versenyképes maradhasson.

Ezt is szolgálja a minőségbiztosítási rendszer, amely ugyanakkor azt is igazolja, hogy az oktatásban és a kutatásban a tőlünk telhető legmagasabb színvonalat kívánjuk nyújtani hallgatóinknak.

– A minőségbiztosítási folyamat egyik állomását jelentette az akkreditációra való felkészülés?

– Az egyetem újabb akkreditációjával a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) kimondta, hogy az intézmény alkalmas saját folyamatainak kézben tartására. Másként fogalmazva: az egyetem tudatosan jár el mindennapi tevékenységében és céljaiban, és tisztában van a jobbító megoldásokkal is.

A Pázmány számára elismerés, hogy viszonylag kevés hazai egyetem kapott hozzánk hasonlóan öt évre szóló akkreditációt. Többségük esetében monitoringeljárást vagy rövidebb időszakra szóló akkreditációt alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy az eddig elért eredmények mellett további fejlesztésekre és ahhoz kapcsolódóan ellenőrzésre van szükségük.

Ezért a MAB két év után újabb helyszíni látogatásra visszatér ezekre az egyetemekre. Nálunk erre nincs szükség, mert megállapították, hogy olyan megbízhatóan és jó minőségben alakítottuk ki működési rendszerünket, hogy az képes megfelelni az elvárásoknak.

– Mit tartalmazott az akkreditációra való felkészülés folyamata, minek köszönhető az elért eredmény?

– Először is az egyetem vezetésének pontosan meg kellett határoznia, hogy honnan és hová kíván eljutni, milyen kapcsolatot alakít ki az oktatóival és a hallgatóival, milyen jövőképet fogalmaz meg, mit tekint küldetésének.

Miután ezek tisztázódtak, meg kellett vizsgálni, hogy milyen folyamatokkal találkozunk az egyetemen. Elsődleges az oktatás, de mellette más teendőket is végzünk. Gondoljunk például a tanulmányi osztályok működésére vagy az üzemeltetés különböző területeire, egészen a takarításig. Feladatként jelenik meg az is, hogy külön támogassuk a legtehetségesebb hallgatókat további fejlődésükben, ugyanakkor azokat, akik lemorzsolódnának, segítsük megmaradni az egyetem keretei között. Pontosan feltérképeztük ezeket a folyamatokat, beillesztettük őket az egyetem jövőképébe, és ennek megfelelően folyamatosan vizsgáljuk, hogyan tudunk még hatékonyabban működni.

Az ESG 2015 dokumentum az Európai Felsőoktatási Térség minőségbiztosításának standardjait és irányelveit fogalmazza meg. Ezeket vette figyelembe az egyetem, amikor áttekintette, hogy melyek az intézmény életét meghatározó alapvető folyamatok, és hogyan kíván javítani ezeken.

A minőség – hangsúlyoznom kell – sohasem egy adott tény, hanem folyamat. Az akkreditációval sem egyszeri értékelést kaptunk, hanem azt vizsgálták meg, hogy a folyamatainkat milyen színvonalon tudjuk kezelni.

Az akkreditációs felkészülés során tehát el kellett végeznünk ezen folyamatok ellenőrzését, szükség szerinti korrekcióját. Ezután a folyamatok működésének tapasztalatait, eredményeit önértékelő dokumentumban kellett összefoglalnunk a külső értékelést végző ügynökség, a MAB felé, s végül online intézménylátogatás keretei között is be kellett mutatnunk a minőségbiztosítási folyamataink működését, eredményeit.

– Az akkreditációs jelentés megfogalmaz bizonyos fejlesztési ajánlásokat is.

– Javasolták például, hogy a karok is intenzívebben kapcsolódjanak be a folyamatszabályozásba. Javasolták továbbá azt is, hogy ne csak az oktatással foglalkozó, hanem az oktatáson kívül eső szolgáltató egységeket is vonjuk be a minőségbiztosításba. Ugyancsak javasolták, hogy – a lehetőségekhez mérten – az Erasmus program keretében külföldön megszerzett krediteket automatikusan számítsuk be az itteni tanulmányokba. Felvetődött annak a gondolata is az online oktatási formára gondolva, hogy külföldi egyetemeken online módon is teljesíteni lehessen egyes krediteket. Megfogalmazódott az online oktatáshoz kapcsolódó pedagógiai módszerek fejlesztésének igénye is.

A teljes interjú ITT olvasható.

Szöveg: E. I./PPKE Kommunikáció

Fotó: PPKE

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria