Fenntartható mezőgazdaság - összhangban a teremtett világgal Kutatócsoport

Kutatási célkitűzések:
A kutatócsoport a fenntarthatóság hármas (társadalmi, környezeti, gazdasági) kritérium-rendszerének megvalósíthatóságát vizsgálja a mezőgazdaságban. A kutatásnak három elkülöníthető, ám egymáshoz szorosan kapcsolódó vonulata a következő: (1.) elméleti háttér, (2.) nemzetközi gyakorlat, valamint a (3.) magyar mezőgazdaság folyamatai.

1. Az elméleti háttér tanulmányozása során célunk, hogy a mezőgazdaságról történő gondolkodást kiemeljük a materialista diskurzus fogságából. A közgazdasági „szuperparadigma" az emberi cselekedet mozgatórugóit vizsgálva olyan irányba egyszerűsíti a feltevéseket és elvárásokat, mely távol áll a katolikus emberképtől. A fő-áramú közgazdaságtan értékelési fogalmai jelentősen átformálták a mezőgazdaságról való gondolkodás értelmezési kereteit. A piac- és hatékonyságorientált szempontok a mezőgazdaság funkcióit az árutermelésre és a profitmaximalizálásra szűkítették. Ennek következtében számos környezeti, szociális, fogyasztóvédelmi, vagy más etikai aspektus, olyan tényezővé vált, amelyek rontanak a piaci hatékonyság mechanikus érvényesülésén. Kiinduló kérdésünk tehát a következőképp szólhat: a neoklasszikus egyensúly-elméletek, miért és hogyan vezetnek egyensúlybomláshoz az ember-környezet, egyén-közösség, test-lélek viszonyában.

2. Kutatásunk másik íve – az előzőekhez szorosan kapcsolódva – a világ mezőgazdaságának rohamos átalakulását és annak társadalomgazdasági következményeit elemzi. Az exportorientált monokultúrás termelés terjedése alapvetően formálja át a világ mezőgazdaságának tulajdoni, üzemi és termelési viszonyait. A „zöld forradalomnak" is nevezett folyamat térhódításával erősödik a mezőgazdaság koncentráltsága, egyszerűsödik a vetésszerkezet, csökken a biodiverzitás. A nemzetközi mezőgazdasági konszernek eközben, a világ növekvő, csak általuk kielégíthető élelmiszerigényére, és a hatékonyságra hivatkozva terjesztik ki hatókörüket. A biotech cégek a teljes mezőgazdasági termékpálya kulcs-pozícióinak megszerzésével, saját maguk szervezik, irányítják az újratermelést és értékesítést, ami hatalmi helyzetet teremt a gazdálkodók felett. Az „élettudományi" oligopóliumok létrehozása így nem csupán a méretgazdaságosság (economies of scale) megteremtésére irányul, hanem a kínálati gazdagságból (economies of scope) származó szinergikus hatások előnyeinek a megszerzését is célozza. Ez lehetővé teszi, hogy az agrobizniszben utazó tőkés társaságok a termelés inputjain keresztül komolyan beavatkozzanak a mezőgazdasági folyamatokba.

3. A kutatás harmadik vonulata a magyar mezőgazdaság előtt álló kihívásokkal, fenntarthatósági problémákkal foglalkozik. Az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben egyszerűsödő, alacsony értéktartalmú termelési szerkezet jött létre hazánkban. Egyszerre növekedtek drámaian a vidéki gazdasági inaktivitást jelző mutatók és szorultak vissza a munka-intenzív mezőgazdasági kultúrák. Jelentősen szűkült a kertészeti- és a szőlőágazat, ahol az 1 hektáron foglalkoztatott munkaerő a hozzá kapcsolódó feldolgozóiparral együtt tíz, vagy e feletti létszámot köt le. A kiváltó okok sokrétűek: a privatizációs és kárpótlási folyamatok hatására kialakult ésszerűtlen birtokszerkezet problémáit tovább növelte az élelmiszeripar külföldi magántulajdonba kerülése, majd az Európai Unió támogatáspolitikája. A haszon nem a termelőknél, hanem jobbára a nemzetközi hátterű feldolgozóknál és kereskedelmi láncoknál csapódik le. A közeljövő nemzetstratégiai és fenntarthatósági szempontból is legfontosabb feladata, a hazai élelmiszerláncok újjászervezése, valamint a földhasználat koncentrációjának csökkentése. Ezeknek viszont előfeltétele a hazai kis- és középvállalkozásokban rejlő lehetőségek pontos felmérése, valamint strukturális hátrányaik sorra vétele és lehetséges kiküszöbölése.

Tervezett műhelybeszélgetések:
Az agrárvilág és a vidéki élettér radikális átalakulása össztársadalmi következményekkel bír. A tervezett műhely a változások hatását, nem csupán a mezőgazdaság anyagi értékteremtő képessége mentén vizsgálja, hanem a vidék társadalmi, kulturális, közösségi életére gyakorolt hatásait is. A kerekasztal-konferencia során a meglévő hiányosságokra koncentrálunk, eddig kevésbé, vagy egyáltalán nem kutatott összefüggésekre igyekszünk rámutatni.

 

Frissítve: 2021.04.22.

x