Gazdaságfejlesztés- és Kisvállalkozás-kutatási és Továbbképző Intézet

Kutatások szakmai hitvallása

Felmérés az MKKV szektorban

Csath Magdolna DSc.
Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont
2021 április

Bevezető gondolatok

A Kutatóközpont kiemelt feladatának tekinti az MKKV (mikro, kis és közepes) vállalkozási szektor helyzetének elemzését. Ezen belül is különösen a mikro- és kisvállalkozásokra helyezi a hangsúlyt, mert közöttük sok a családi vállalkozás, amely a társadalom rendkívül értékes vállalkozói közösségét jelenti. Hagyományokat őriz, értéket teremt és erősíti a környezetében lévő közösségeket.
A pandémia különösen erősen rázhatta meg a MKKV szektort, azon belül is különösen a kisebb, mikro és kisvállalkozásokat. A hazai gazdaságpolitika vissza nem térítendő állami támogatást elsősorban a nagyvállalatoknak és a betelepülő külföldi cégeknek adott. A magyar kisvállalkozások közül elsősorban azok, amelyek a legerősebben érintett vendéglátás, turizmus és művészeti ágazatban működnek, bértámogatást, hitelhalasztást, esetleg adó- és járulékkedvezményt kaptak.
Felmerül ezért a kérdés, hogy vajon a munkavállalók kb. 70 %-át foglalkoztató MKKV szektor, ezen belül a 33%-ot foglalkoztató mikrocégek, hogyan élik túl a válságot, hány százalékuk megy csődbe, mennyi embert lesznek kénytelenek elbocsátani. Vajon mennyire gyengültek le, lesz-e erejük megújulni, új dolgokba kezdeni. Vajon hány cégnek rendült meg a fizetőképessége?
A helyzet elemzésére ez év márciusában on-line kérdőíves felmérésbe kezdtünk. A kérdőív csak a leglényegesebb kérdésekre terjedt ki, mert szerettük volna, hogy az elfoglalt vállalkozók közül minél többen válaszoljanak. Ez sikerült is, mert a válaszolási hajlandóság ezideig 39%-os, és még mindíg kapunk vissza kitöltött kérdőíveket. Ez az elemzés ezért az eddig beérkezett kérdőívek alapján készült. Meg kell ugyanakkor említenünk, hogy 14%-ot tett ki azon cégek aránya, amelyek megszűntek, vagy tulajdonosváltás történt, esetleg a cég külföldre költözött, illetve amelyeknek megszűnt a e-mail címe, amely szintén jelezheti a cég megszűnését. Ezek a cégek nyilván elbocsátották a munkaerőt. Arról azonban nincs információnk, hogy ez hány embert jelentett.

A minta jellemzői
A mintában 15 megyéből és Budapestről szerepelnek vállalkozások. A méret és ágazat szerinti megoszlást az 1. és 2. ábra szemlélteti.

1. ábra. A minta cégméret szerinti megoszlása

A tevékenységi körök súlyát a 2. ábrán látjuk.

2. ábra. Az egyes tevékenységek aránya a mintában

A következő kérdéseket tettük fel:
- volt-e elbocsátás a pandémia alatt?
- tervez-e a cég még elbocsátást?
- tervez-e felvételt?
- milyen támogatást kapott?
- mire lett volna szüksége?
- romlott, változatlan vagy javult a helyzete?
- tervez-e új termékkel, új szolgáltatással megjelenni, új piacokat keresni?
- tervezi-e vezetési, szervezési, irányítási rendszere digitális megoldásokkal való korszerűsítését?
- szükségesnek tartja-e munkavállalói továbbképzését?
- milyen egyéb gondolatai, javaslatai vannak?
A kérdésekre adott válaszokat cégméret és ágazatok szerint is értékeltük.

A kérdőívek feldolgozása, következtetések

Munkaerőhelyzet
Az 1. táblázatban a munkaerővel kapcsolatos helyzetet látjuk.

1. táblázat. Munkaerő adatok: munkaerőt elbocsátó, elbocsátani, illetve felvenni tervező cégek aránya a mintában

A mintában szereplő mikrocégek 6%-a számolt be elbocsátásról. A kisvállalatok 22, a közepes méretű cégek 56%-ánál történt elbocsátás. Ez azért érdekes, mivel, amint majd látni fogjuk, a legtöbb munkaerő-megtartó támogatást az MKKV-k közül éppen ez a vállalatcsoport kapta. Viszont további elbocsátásokat csak a mikrocégek terveznek. Fontos adat az is, hogy jelentős azon cégek aránya mindhárom vállalatcsoportban, amelyek a közeljövőben felvételre készülnek. Az is látható, hogy azon iparágakban, amelyekben elbocsátások történtek, a jövőben a munkaerő bővítésére készülnek. A mintában lévő összes vállalatból a válság alatt 19% bocsátott el embereket, viszont 22% növelte létszámát. A létszámot bővítő cégek többsége az építőiparban, a gyógyszergyártásban, a számítástechnikában és a mezőgazdaság egyes területein található. Méretet tekintve többségük a közepes kategóriában van.
Fel kell figyelnünk arra, hogy a mikrocégek közül, amelyek tipikusan családi vállalkozások, kevesebben bocsátottak el munkavállalót, mint a másik két cégtípus esetén. A nemzetközi elemzések is alátámasztják, hogy válságok idején a kisebb, családi vállalkozások inkább megtartják az alkalmazottaikat. A pandémia esetén ez azért is érdekes, mivel éppen a kisebb cégek kaptak kevesebb állami támogatást.

Támogatások, amelyekre szükség lett volna, és milyen helyzetben van most a cég

Megkérdeztük azt is, hogy milyen helyzetbe került a cég. Erős összefüggést találtunk aközött, hogy jó állapotban van-e azzal, hogy kapott-e bármilyen állami támogatást.
A teljes mintát tekintve a cégek 46,4%-a kapott valamilyen állami segítséget, 53,6%-a pedig nem kapott. Ezen belül a mikrocégek 28, a kiscégek 56 és a közepes méretű cégek 69%-a kapott egy vagy többféle állami támogatást.
Az összes támogatott cégből, a támogatások ellenére 23% érzi úgy, hogy a válság erősen megviselte. Ez az érték, a nem támogatott cégek esetén 29%.
Az összes mikro és kisvállalat 31%-a jelezte, hogy legyengült a válság hatására. Ez a mikrocégek esetén a 28, a kiscégeknél pedig 34%-t jelent. Viszont a közepes méretű cégek, amelyek a legtöbb állami támogatást kapták, csupán 19%-a jelezte, hogy romlott a gazdasági helyzete. Ismét érdemes felfigyelni arra, hogy a mikrocégek, amelyek a legkevesebb támogatást kapták, válságállóbbnak bizonyultak.
Arra a kérdésre pedig, hogy mire lett volna szükségük helyzetük stabilizálásához a semmilyen támogatást nem kapó mikrocégek a bértámogatást, kamatmentes hitelt, pályázati lehetőségeket, adócsökkentést, vissza nem térítendő támogatásokat és a jelentős bürokrácia csökkentést említették. A támogatást kapó kis- és közepes cégek még több bértámogatást, közvetlen, vissza nem térítendő beruházási, telephely-fejlesztési támogatást vártak volna.
Azt tapasztaltuk tehát, hogy bár a mikro- és kiscégek kevesebb állami segítséget kaptak, százalékosan mégis a közepes méretű cégek bocsátottak el inkább munkavállalókat. Igaz, ha elmúlik a válság, ezek a cégek tervezik a jelentősebb létszámbővítést. Az elbocsátás, majd létszámbővítés hullámokat küld a munkaerőpiacra, míg a munkaerő megtartása stabilizációs tényező. Ezt bizonyítja az egyik meg is fogalmazott céges vélemény is. (Ld. Egyéb gondolatok, javaslatok között.)

Új termék, új szolgáltatás, új piac, digitalizáció, képzés

A tervezett új termék, új szolgáltatás bevezetéssel, új piac kereséssel, a vezetési, szervezési, irányítási rendszerek digitalizációjával és a tervezett munkaerőképzéssel kapcsolatos eredményeket a 3. ábrán foglaljuk össze.

3. ábra. Innovációs, digitalizációs és munkavállaló képzési adatok cégméret szerinti bontásban

Az ábra érzékelteti, hogy az új termék, új szolgáltatás és új piac keresés esetén a mikro- és kisvállalatok egyaránt visszafogottak. Igaz ez a digitalizációs terveikkel kapcsolatban is. Ennek egyik nyilvánvaló oka a legyengült állapot, a forráshiány. Másrészt az erősebb kockzatkerülés is okozhatja ezt a jelenséget. A munkavállalók továbbképzésével kapcsolatban csak a mikrocégek visszafogottabbak: 72%-uk tervezési munkavállalói továbbképzését. Azonban ezt az is magyarázhatja, hogy a 10 fő alatt foglalkoztató mikrocégek esetén a szervezeti tanulás, az egymástól való tanulás eleve természetesebb és könnyebb lehet, mint a nagyobb vállalkozásoknál.

Egyéb gondolatok, javaslatok

A megfogalmazott problémák, javaslatok jól tükrözik a cégek helyzetét. Amiben azonban minden cég egyetért, az a bürokrácia erőteljesebb csökkentésének szükségessége, a jogalkotás kiszámíthatóságának javítása és a további járulékcsökkentés. Nézzük a különböző cégtípusok leggyakoribb felvetéseit!

Mikrocégek (0-9 fő)

- Azokat a mikrocégeket is támogatni kellene, amelyek több évtizede folyamatosan, stabilan fenntartják a munkahelyeket. Ez a vélemény tükrözi a korábbiakban említett észrevételt, miszerint a mikrocégek általában válság esetén sem bocsátanak el!
- Nemcsak a már bajba kerülteket kellene támogatni, hanem a még működőket is (mielőtt bajba kerülnek!)
- Túl bonyolult a pályázati rendszer. Például olcsó termékekre is 3 árajánlatot kell mellékelni. A papírmunka sok, költséges és az elbírálás ideje hosszú. Ezért inkább lemond a mikrocég a pályázásról.
- A „hivatalok" a mikrocégeket továbbra is úgy kezelik, mintha nem is lenne pandémia, így az eljárásokat egyáltalán nem egyszerűsítették. (Adóhivatal, bankok, stb.)
- A mikrocégeknek segítségre lenne szükségük export piacszerzéshez, menedzsment, marketing, pénzügyi és vállalkozói ismeretek elsajátításához.
- Támogatásra lenne szükségük a digitalizációhoz is (pénzügyire és képzésre).
- Az új vállalkozásoknak legalább fél évig teljes adómentességet kellene adni (ez több országban is általános gyakorlat)
- Jobban segíteni kellene az önfoglalkozatókat, akik saját maguknak szereznek munkát ahelyett, hogy segélyt kérnének.
- Több adókedvezményt érdemelnének meg a már régen működő és foglalkoztató mikrocégeknek
- Erősebb jogi védelemre lenne szükségük a mikrocégeknek a tisztességtelenül viselkedő, nem fizető megrendelőkkel, fővállalkozókkal szemben (főleg az építőiparban)
- Több segítséget várnának a kis mezőgazdasági családi vállalkozások.

Kisvállalkozások (10-49 fő)

- Céges ellenőrzéseknél az átfedések kiiktatása jelentősen csökkentené a bürokráciát („legalább 5 hatóság végez ugyanolyan vizsgálatokat, ellenőrzéseket")
- A környezetvédelmi eljárások bonyolultságának csökkentése, a hatósági díjak csökkentése javítaná a cégek működési környezetét.
- Informatikai, digitalizációs fejlesztéshez támogatásra lenne szükség.
- Stabilabb árfolyamra, nagyobb kiszámíthatóságra lenne szükség.
- A pályázati kiírások javítása, gyorsabb elbírálás, korrupció kizárása növelné a kisebb cégek forráshoz jutási lehetőségét.
- A szerzői jogok erőteljesebb védelmére lenne szükség (például építészeti tervezésnél)
- Óvatos nyitás, nem legyen több hullám.
- További köztehercsökkentés
- Szakképzésben a minőség, a munkamorál, és a motiváltság javítása

Közepes vállalkozások (50-249 fő)

- Pályázati lehetőségek javítása
- EU-s forrásokhoz közvetlen hozzáférési lehetőség
- A szakképzés színvonalának javítása
- Hitelkonstrukció felnőttképzéshez
- Az önképzést le lehessen vonni a személyi jövedelemadóból.
- Olcsóbb forgóeszközhitel
- Hosszabb lejáratú beruházási hitelek
- Segítség a beszállítók továbbképzéséhez
- A hazai piac védelme
- „Stratégiai megállapodások" kötése magyar cégekkel
- A teljes magyar gyógyszergyártó és forgalmazó vertikum/értéklánc stratégiai ágazattá minősítése.
Érdekes, hogy a kisebb cégek sokkal több ötlettel, javaslattal álltak elő. Ennek valószínű oka, hogy több a problémájuk, és úgy érzik, hogy kevesebb támogatást kapnak.

Összefoglaló gondolatok

Az elvégzett kutatás eddigi eredményei alátámasztják a kisebb cégek, a családi vállakozások fontosságát nemcsak a gazdaság, hanem a társadalom szempontjából is. Főleg azért, mert csekélyebb támogatottságuk ellenére is erős a munkahelymegtartó képességük. Értékrendjük gazdaság-és társadalom-stabilizáló tényező. Az általuk fenntartott és újonnan létrehozott munkahelyek nagyobb lehetőséget kínálnak az emberi személy képességeinek kibontakoztatására. Különösen fontos, hogy óvják és védik a teremtett környezetet. Mindezek következtében, haonlóan más EU-s országokhoz, például Ausztriához és Németországhoz indokolt lenne, hogy nagyobb gazdaságpolitikai és társadalmi figyelem irányuljon feléjük, és ennek következtében szerepük erősödhessék a gazdaság szerkezetén belül.



A vállalkozások nagy jelentőséget tulajdonítanak az üzleti etikának és a társadalmi felelősségvállalásnak

Feltöltés dátuma: 2020. október 21.

Csath Magdolna professzorasszony a Pázmány Péter Katolikus Egyetem keretében működő Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont Gazdaságfejlesztés- és Kisvállalkozás-kutatási és Továbbképző Intézet vezetője 2020. október 20-án Webinárum keretében magyar kisvállalkozások vezetőivel vitatta meg, hogy milyen értékrenddel működtetik cégüket, és milyen teendőket látnak azzal kapcsolatban, hogy erősödjék a cégek társadalmi felelősségvállalása, és az általános üzleti környezetben a keresztény értékrend elfogadottsága.

A kisvállalatok véleménye egyrészt azért fontos, mert a világban mindenhol ezek a cégek teremtik a legtöbb munkahelyet illetve foglalkoztatják a munkavállalók többségét. Magyarország esetén a teljes kis-és közepes vállalati szektorban (KKV) dolgozik a munkavállalók közel 70 %-a. De azért is figyelni kell rájuk, mert többségük magyar tulajdonban van, a megtermelt jövedelmet itthon használja fel, és jelentős a szerepe a közösségépítésben, a társadalmi tőke erősítésében is.

A másfélórás Webinárium során sok figyelemreméltó észrevétel, javaslat és céges jó gyakorlat vetődött fel.

Általános vélemény volt, hogy az üzleti etika, a felelős üzleti viselkedés terén sok a tennivaló. Különösen most, a pandémia idején, nagyon oda kell figyelni arra, hogy a nagyobb cégek ne éljenek vissza azzal, hogy a gyengébbeknek kicsi az érdekérvényesítő képessége, és például ne váljon jellemzővé, hogy nem fizetik ki az elvégzett munkát. Ez korábban egy ideig elterjedt gyakorlat volt a magyar gazdaságban, és ennek lett a következménye az a körbetartozásos állapot, amelynek során a lánc végén lévő kisvállalkozások gyakran kerültek csődhelyzetbe. A bizonytalanságok általában nem kedveznek a bizalmi szint erősödésének, pedig – főleg a kiscégek esetén – a túlélés feltétele lehet a bizalmi szint erősítése a munkavállalókkal és a vevőkkel való kapcsolatokban egyaránt.

Általános volt az a vélemény, hogy a kisvállalkozásokban az emberi személy tisztelete, a képességek kibontakoztatása természetes eleme a szervezeti kultúrának. Ellentétben a nagyvállalatoknál jellemző részfeladat végzéssel, a kisvállalkozások sokszínű és változó munkalehetőséget biztosítanak, amelynek során jellemző, hogy a munkavállaló problémát oldhat meg, jobbító javaslatokkal állhat elő. Sok cégnél jellemzi a vezetés értékrendjét a családorientáltság, az arra való törekvés, hogy a gyerekek is ott dolgozzanak a vállalatnál. Az is jellemzi a cégeket, hogy hosszabb távon gondolkodnak, a vállalkozást nem homokra, rövidtávú haszonszerzésre, hanem sziklára, a család számára a jövőben is megélhetést kínáló hosszú távú értékrendre és szemléletre alapozzák. Ez azzal is együttjár, hogy bajban sem bocsátanak el munkavállalókat, sőt még segítenek is nekik problémáik megoldásában. Több cégvezető is említette, hogy munkavállalói már hosszú ideje dolgoznak a cégnél.

Problémaként merült fel viszont, hogy az iskolából kikerülő fiatalok – szakmunkások és egyetemet végzettek egyaránt – gyakorta nem rendelkeznek jövőképpel, nem tűznek ki jövőbeli célokat. Ez olyan értékrendbeli kérdés, amellyel az iskolában és a családban egyaránt foglalkozni kellene.

A jövő sikereit valamennyien a jól képzett, motivált munkatársakban, a „Fordizmussal" szemben az emberorientált, a vevőkkel és a partnerekkel felelősen és etikusan együttműködő vállalati gyakorlatban és értékrendben látják. Erre pedig rá kellene segítenie a kiszámítható, korrupciómentes, a nemzeti érdekeket mindenkor előtérbe helyező üzleti környezetnek.
A Kutatóközpont vezetője, Frivaldszky János végezetül arra mutatott rá, hogy a szilárd etikai értékrendű, találékony és elkötelezett kisvállalkozások ezreire van szükség ahhoz, hogy erős polgári társadalom jöhessen létre. Amíg ez nem adott, addig a közpolitikaalkotásnak még sokat kell tennie, hogy a gazdasági struktúra ebbe az irányba mozduljon el. Kifejezte azt, hogy büszke a beszélgetésbe becsatlakozott vállalkozásokra, melyek nemcsak gazdaságilag sikeresek, hanem valódi emberi kapcsolatokat hoztak létre a kisvállalkozásban és társadalmi tőkét a megrendelők, a fogyasztók és mindenki más társadalmi érdekelt számára, amely pótolhatatlan kincs a jelenlegi gazdaságunkban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kép: weforum.org; growthbusiness.co.uk

Frissítve: 2021.04.27.

x