Gazdaságfejlesztés- és Kisvállalkozás-kutatási és Továbbképző Intézet

Kutatások szakmai hitvallása

Gondolatok 2021 küszöbén: az etikai és társadalmi szempontok szerepéről a gazdasági megújulásban

Prof. Dr. Csath Magdolna
Szent II. János Pál Pápa kutatóközpont
Feltöltés dátuma: 2020. december 22.

A világot nagy és váratlan csapásként érte a pandémia. Szinte egyetlen ország egészségügyi rendszere sem volt rá felkészülve. A gazdaságok leállása pedig csak tovább növelte a gondokat, amelyek már korábban, a negyedik ipari forradalom, a digitalizáció és robotizáció gazdaságokat átrendező szerepével összefüggésben is érzékelhetők voltak. Az előrejelzések szerint, ha túl is jutunk az egészségügyi válságon, akkor sem dőlhetünk hátra. Újabb válságok jöhetnek, új járványok léphetnek fel, de az éghajlatváltozás is csapásokat mérhet a világra áradások, aszályok és erdőtüzek formájában. Ezért nem szabad visszatérni a korábbi, a természetet kihasználó termelési és fogyasztási formákhoz. A gazdasági növekedés hajszolása helyett a hangsúlyt a minőségi fejlődésre, a humán, társadalmi és környezeti fenntarthatóságra kell helyezni. Végre komolyan kell venni Kenneth Boulding amerikai közgazdász híres mondását: „aki egy véges erőforrásokkal rendelkező világban a vég nélküli gazdasági növekedésben hisz, az vagy őrült, vagy közgazdász." Természetesen ma már nem minden közgazdász hisz a gazdasági növekedés fenntarthatóságában, illetve abban, hogy egy társadalomnak ez kell, hogy a legfőbb célja legyen. Herman Daly amerikai ökológiai közgazdász arra figyelmeztet, hogy a növekedés mennyiségi fogalom, és azt jelenti, hogy a gazdaság, esetleges negatív környezeti és emberi következmények árán nagyobb lesz. A fejlődés viszont minőségi változás, amelynek eredményeképpen javulás következik be.

A körülöttünk zajló változások korábbi szemléletünk megváltoztatásának szükségességére kell, hogy figyelmeztessenek bennünket. Ellenállóvá, válságállóvá kell tenni a gazdaságokat és társadalmakat egyaránt. Ez nem képzelhető el a korábbi gondolkodási sémák folytatásával. Hiszen ahogyan arra Albert Einstein figyelmeztet: nem lehet megoldani a problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amellyel azokat létrehoztuk.

A pandémia kiélezte a problémákat. A világban mindenhol nőttek az egyenlőtlenségek, a már korábban is erős szereplők továbberősödtek, sok kisvállalkozás pedig, amely leállásra kényszerült, lehet, hogy már nem is tud újraindulni. A szegények és gazdagok közötti szakadék fennmaradását, sőt növekedését valószínűsíti, hogy sok kisgyermek, akinek a családja nem tudta biztosítani a megfelelő színvonalú távoktatást, behozhatatlan hátrányt szenvedhetett el.

A növekvő egyenlőtlenségek csökkentik a társadalmi bizalmat, a társadalmi kohéziót, törékennyé teszik az egyensúlyt. Fenntartható és a jövő válságainak ellenállni képes gazdaság és társadalom pedig csak az egyenlőtlenségek csökkentésével, szolidaritással és magas bizalmi szinttel építhető. Ehhez nem elég a technológiai és gépi beruházások folyamatos bővítése, hanem emberi és társadalmi fejlődési célokat is ki kell tűzni. Hiszen, ahogy Szent II. János Pál Pápa figyelmeztet, „sohasem szabad technikai szintre korlátozni azt, ami valódi fejlődésként az emberek és népek méltóságára vonatkozik. Egy ilyen leegyszerűsítéssel a fejlődés elvesztené igazi természetét..." (sollicitudo rei socialis).

A fejlődést kell tehát keresni a növekedés helyett. Az embereknek érezniük kell azt is, hogy legalább olyan fontosak a kormányok számára, mint a nagy lobbierővel rendelkező nagyvállalatok. A fenntarthatóság és válságállóképesség egyre fontosabb feltétele lesz az erős családi vállalati szektor, amely innovatív, itthon tudja tartani a tehetségeket - és ahogyan Ferenc pápa fogalmaz - az alulról építkezés szubszidiaritásának fontos szereplője. Ezekre a cégekre jellemző a családi értékek továbbadása, az etikus magatartás és társadalmi felelősségvállalás, hiszen beágyazódnak a helyi közösségekbe és nemcsak a rövidtávú profitérdekeket, hanem a munkavállalókkal és a környezetükben élő emberekkel való tartós partneri kapcsolatok fenntartását is fontosnak tartják. A kormányoknak a jelenlegi válság kezelése mellett ezért már most kell gondolniuk arra is, hogy mit kell másként tenniük azért, hogy képessé tegyék a nemzetet a jövőbeli válságok leküzdésére, okozzák azokat egészségügyi, vagy természeti válságok. Ez erős nemzeti gazdaság építését igényli a hazai kisvállalkozások bevonásával, és a humán vagyon tudásszintjének és egészségi állapotának megerősítésével. A munka nélkül maradókat átképezni, a felnőtt munkavállalókat továbbképezni szükséges ahhoz, hogy a jövő gazdaságában szükséges tudást időben megszerezhessék. Minden ember számára biztosítani kell a fejlődés, a tudásgyarapítás lehetősét. Az értékrendváltozásnak pedig – mások mellett - abban kell megnyilvánulnia, hogy a pénzfolyamatok és az azokkal mért növekedés hajszolása helyett a nemzeti vagyon - beleértve a természeti, társadalmi és humán vagyonelemeket is - gyarapítását tűzzük ki célként. Ezért a jövőben nem fogadható el egyetlen olyan beruházási döntés sem, amely akár a természeti, akár a humán vagyon károsodásával jár együtt.

Az értékrend változás része tehát, hogy különbséget teszünk a valódi és a látszatértékek között. A valódi érték az egész társadalom felemelkedése és a természeti környezet megóvása szemben a kevesek gazdagodásával. Az egyéni haszonra, a cégek profitmaximalizálására való törekvéseket fel kell váltania az etikus, társadalmilag felelős, a társadalmi eredményességet értéknek elfogadó gondolkodásnak. Mert mi haszna van az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de lelke kárát vallja? (Mt16, 26)

Ezek a változások segítenek majd abban, hogy egy ország ne a régi, gazdasági-társadalmi válsághoz vezető állapotba, hanem egy sokkal egészségesebb és fenntarthatóbb, minőségi szemléletű állapotba építse vissza gazdaságát és a társadalmát egyaránt.



A vállalkozások nagy jelentőséget tulajdonítanak az üzleti etikának és a társadalmi felelősségvállalásnak

Feltöltés dátuma: 2020. október 21.

Csath Magdolna professzorasszony a Pázmány Péter Katolikus Egyetem keretében működő Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont Gazdaságfejlesztés- és Kisvállalkozás-kutatási és Továbbképző Intézet vezetője 2020. október 20-án Webinárum keretében magyar kisvállalkozások vezetőivel vitatta meg, hogy milyen értékrenddel működtetik cégüket, és milyen teendőket látnak azzal kapcsolatban, hogy erősödjék a cégek társadalmi felelősségvállalása, és az általános üzleti környezetben a keresztény értékrend elfogadottsága.

A kisvállalatok véleménye egyrészt azért fontos, mert a világban mindenhol ezek a cégek teremtik a legtöbb munkahelyet illetve foglalkoztatják a munkavállalók többségét. Magyarország esetén a teljes kis-és közepes vállalati szektorban (KKV) dolgozik a munkavállalók közel 70 %-a. De azért is figyelni kell rájuk, mert többségük magyar tulajdonban van, a megtermelt jövedelmet itthon használja fel, és jelentős a szerepe a közösségépítésben, a társadalmi tőke erősítésében is.

A másfélórás Webinárium során sok figyelemreméltó észrevétel, javaslat és céges jó gyakorlat vetődött fel.

Általános vélemény volt, hogy az üzleti etika, a felelős üzleti viselkedés terén sok a tennivaló. Különösen most, a pandémia idején, nagyon oda kell figyelni arra, hogy a nagyobb cégek ne éljenek vissza azzal, hogy a gyengébbeknek kicsi az érdekérvényesítő képessége, és például ne váljon jellemzővé, hogy nem fizetik ki az elvégzett munkát. Ez korábban egy ideig elterjedt gyakorlat volt a magyar gazdaságban, és ennek lett a következménye az a körbetartozásos állapot, amelynek során a lánc végén lévő kisvállalkozások gyakran kerültek csődhelyzetbe. A bizonytalanságok általában nem kedveznek a bizalmi szint erősödésének, pedig – főleg a kiscégek esetén – a túlélés feltétele lehet a bizalmi szint erősítése a munkavállalókkal és a vevőkkel való kapcsolatokban egyaránt.

Általános volt az a vélemény, hogy a kisvállalkozásokban az emberi személy tisztelete, a képességek kibontakoztatása természetes eleme a szervezeti kultúrának. Ellentétben a nagyvállalatoknál jellemző részfeladat végzéssel, a kisvállalkozások sokszínű és változó munkalehetőséget biztosítanak, amelynek során jellemző, hogy a munkavállaló problémát oldhat meg, jobbító javaslatokkal állhat elő. Sok cégnél jellemzi a vezetés értékrendjét a családorientáltság, az arra való törekvés, hogy a gyerekek is ott dolgozzanak a vállalatnál. Az is jellemzi a cégeket, hogy hosszabb távon gondolkodnak, a vállalkozást nem homokra, rövidtávú haszonszerzésre, hanem sziklára, a család számára a jövőben is megélhetést kínáló hosszú távú értékrendre és szemléletre alapozzák. Ez azzal is együttjár, hogy bajban sem bocsátanak el munkavállalókat, sőt még segítenek is nekik problémáik megoldásában. Több cégvezető is említette, hogy munkavállalói már hosszú ideje dolgoznak a cégnél.

Problémaként merült fel viszont, hogy az iskolából kikerülő fiatalok – szakmunkások és egyetemet végzettek egyaránt – gyakorta nem rendelkeznek jövőképpel, nem tűznek ki jövőbeli célokat. Ez olyan értékrendbeli kérdés, amellyel az iskolában és a családban egyaránt foglalkozni kellene.

A jövő sikereit valamennyien a jól képzett, motivált munkatársakban, a „Fordizmussal" szemben az emberorientált, a vevőkkel és a partnerekkel felelősen és etikusan együttműködő vállalati gyakorlatban és értékrendben látják. Erre pedig rá kellene segítenie a kiszámítható, korrupciómentes, a nemzeti érdekeket mindenkor előtérbe helyező üzleti környezetnek.
A Kutatóközpont vezetője, Frivaldszky János végezetül arra mutatott rá, hogy a szilárd etikai értékrendű, találékony és elkötelezett kisvállalkozások ezreire van szükség ahhoz, hogy erős polgári társadalom jöhessen létre. Amíg ez nem adott, addig a közpolitikaalkotásnak még sokat kell tennie, hogy a gazdasági struktúra ebbe az irányba mozduljon el. Kifejezte azt, hogy büszke a beszélgetésbe becsatlakozott vállalkozásokra, melyek nemcsak gazdaságilag sikeresek, hanem valódi emberi kapcsolatokat hoztak létre a kisvállalkozásban és társadalmi tőkét a megrendelők, a fogyasztók és mindenki más társadalmi érdekelt számára, amely pótolhatatlan kincs a jelenlegi gazdaságunkban.

Kép: Pixabay

Frissítve: 2020.12.22.

x