A szakmai-tudományos napot Ft. Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora nyitotta meg. Előadásának keretét a természet hangja adta, amelyre érdemes hallgatnunk; tanítónk és bölcs anyánk hangja ma vádló: „Miért üldözöl engem ember? Mit tettem én ellened?”. Ahogy fogalmazott, a kapitalista ipari forradalom óta eltelt idők keserű gyümölcseit szedjük testi-lelki bajok formájában. A tartós béke csökkenése pedig tovább fokozza a természet pusztulását. Az elbizakodottság vakká teszi az embert. A természet védelme mellett a válságra való felkészülés kap szerepet. Rektor úr kiemelte, hogy civilizációnk polikrízisének kulcsa, az arisztotelészi négy természeti elem (föld, víz, levegő, tűz) tudatos és módszeres figyelmen kívül hagyása. Létfontosságú az alapvető szükségletek újra definiálása, a helyes mérték megállapítás és az ahhoz való igazodás. Bizalmon alapuló tartós szeretetkapcsolatokat és közösségeket kell építenünk. Feladatunk, hogy egy átfogó teremtésvédelmi törvényt alkossunk. Előtte komplex módon fel kell mérni a négy elem állapotát, ennek tükrében lehet tervezni valós leehetőségeinket. Az állapotfelméréseket a szomszéd országoknak és emberlakta régióknak is el kell végezniük. Ha mindezeket az új klímatörvény tekintetbe veszi, akkor következetes megtartása esetén várható a természet lassú javulása és hallhatóvá válik suttogó szava: „Köszönöm emberek most már veletek vagyok mert értetek is lehetek!”
Wassen Barbara, a klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövet a konferenciára „reményhorgonyként” tekintett. Kiemelte a COP 30 brazil klímacsúcs jelmondatát a „mutirão” portugál kifejezést, amely a közösségi munkát, összefogást jelent, hangsúlyozva, hogy kormányok, társadalmi mozgalmak, őslakosok, civil szervezetek és magánszektor együtt kell dolgozzon a klímaváltozás ellen.
Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára nyitóbeszédében kiemelte, hogy a klímapolitika nincs könnyű helyzetben: a küzdelem akkor lehet sikeres, ha egyensúlyt tudunk tartani a társadalom-gazdaság-természet hármasában. A zöld átállás helyett egy átfogó szemléletre és rendezett átállásra van szükség.
Bándi Gyula, a jövő nemzedék szószólója beszédében úgy fogalmazott, hogy a felelős őrzés gondolata, a visszalépés tilalma és az elővigyázatosság elve szem előtt tartandó. A gyakorlati kérdések sorában felidézte a Klimaseniorinnen ügyben a bíróság milyen feladatokat adott az államoknak. Többek között, „célokat tartalmazó utak és időhatárok” meghatározását, amelyek segítenek elérni a vállalások teljesítését a kívánt határidőben; annak bizonyítását, hogy elérték a kívánt -üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó- célokat vagy az ehhez vezető úton haladnak; továbbá a csökkentési célokat vizsgálják felül, az elérhető legjobb bizonyítékokra alapozva; és megfelelő időben, alkalmas és következetes módon cselekedjenek a jogalkotás és más eszközök kialakításában.
A szószóló végül három ország klímatörvényét vetette össze: a finn, a portugál és az ír szabályozást. Kiemelte ezek közös elemét, az egyes tervekre irányadó sajátos követelmények és legfontosabb tartalmi elemeik vizsgálatának fontosságát. Rámutatott a gazdasági, pénzügyi eszközök kiemelt szerepére, valamint a transzparencia és társadalmi részvétel fontosságára. A kodifikáció munkáját a szakmai tudományos-társadalmi szereplőkkel működő független tanácsadó testület segítheti.
Szabó Marcel alkotmánybíró ismertette az alkotmánybíróság vonatkozó döntését és kiemelte annak történelmi jelentőségét, egy új Cassandra levél szerepéhez hasonlítva azt. Megállította, hogy a dokumentum erkölcsi kiállás és jogi kötelezettség is egyben. Kiemelte, hogy a hosszú távú gondolkodás és tervezés kulcsfontosságú. A mitigácio elsődleges szempont, ugyanakkor az adaptáció és rezíliencia is rendkívül hangsúlyos.
Kiss Csaba, az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület igazgatója a témában évtizedek óta jelen lévő szakmai munkát méltatta, kiemelve a Magyar Természetvédők Szövetségének aktivitását. Majd a jogalkotási törvény szabályozásából kiindulva mutatta be a kodifikáció törvényi előírásait
Huszár András, a Green Policy Center igazgatója arra kereste a választ, hogy módosított vagy teljesen új törvényre van szükség. Az Alkotmánybíróság döntését is elemezve megállapította, hogy egy új klímatörvény megfelelő kerettörvény szerepet tudna betölteni. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy részletes szabályozás lehet a következő kodifikációs lépés. Ennek során az építkezés elemei a következők: nemzetközi jogi elemek, EU-s, és más államok nemzeti jogi példái, a 2009-es klímatörvény javaslat egyes részei, az AB határozata, a nemzetközi, illetve más nemzeti bíróságok döntései, a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásai, kormányjelentések, valamint think-tank-, és egyéb NGO anyagok. Előadását egy konkrét tartalmi javaslattal zárta, amely az adaptáció, a mitigáció és a rezíliencia mellett felsorakoztatta többek között a társadalmi részvételt, a hatásvizsgálati rendelkezéseket és a jogi következményeket is.
Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) ügyvezető elnöke kiemelte, hogy a szakmai közösség szándéka és kulcsfontosságú szerepe: szakmai szempontokat közvetíteni a döntéshozók felé. Ennek egy első lépéseként párbeszédre hívnak az ujklímetorveny.hu oldalon, amelynek célja egy új klímatörvény előkészítése egy élhetőbb jövőért. A szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy széleskörű társadalmi párbeszéd alapján hazánk sajátosságainak megfelelő átfogó szabályozásra van szükség az éghajlatvédelem minden területén, beleértve az alkalmazkodás és az ellenállóképesség növelésének eszközeit.
Bozó László, meteorológus, az MTA tagja részletes áttekintést adott a klímaváltozás meteorológiai megközelítéséről, a felmelegedés mértékéről, az óceánok sótartalma csökkenéséről, mindennek hatását a felszíni- és a felszín alatti vizekre és a talajra.Hanusi Péter, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke számos jó gyakorlatukat ismertetve közösségi és egyéni környezetvédelem hatékony útjait mutatta be.
Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) ügyvezető igazgatója rámutatott arra, hogy a gazdasági szereplők igénylik, hogy a zöld tervezés során szempontjaikat meghallgassák és utat mutassanak a zöld gyakorlatok kialakításra. Bemutatta a Net Zero Tanácsadó Testület munkáját, amely egyszerre jelenti a munkareggelik egyeztetési munkáit, szakmai fórumokat és helyszínbejárásokat egyaránt.
Béres Tamás, egyetemi tanár, az Ararát Teremtésvédelmi és Ökoteológiai Munkacsoport tagja teremtésvédelmi megfontolásokkal segítette a közös gondolkodást. Páldy Anna, az MTA köztestületének tagja előadásában kitért arra, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke alapján a klímatörvénynek tartalmaznia kellene az egyének Egyezményből fakadó jogát arra, hogy az állami hatóságok hatékony védelemben részesítsék őket az éghajlatváltozásnak az életükre, egészségükre, jólétükre és életminőségükre gyakorolt súlyos káros hatásaival szemben.
A klímaváltozás és az emberi egészség kapcsolata megkívánja, hogy az épületeket felújítsák, hőségriasztásokhoz igazodó hőségterveket készítsenek, szabályozott legyen azok végrehajtása, illetve legyen az önkormányzatoknál megfelelő számban környezetvédelemmel foglalkozó szakember. Szükség van az egészségügy karbonlábnyomának monitoringozására és oktatási anyagok kidolgozására.
Tahyné Kovács Ágnes, a PPKE Teremtésvédelmi Kutatóintézet részéről a klímavédelem elemeinek az egyház társadalmi tanításában megjelenő teremtésvédelmi szemléletmód kialakulását mutatta be, majd előadásában kitért XIV. Leó pápa Castel Gandolfo-i látogatására. Itt a szentatya homíliájában kiemelte, hogy csak a szemlélődő tekintet vezethet ki az ökológiai válságból. A teremtésvédelemért a Castel Gandolfo-i pápai rezidencia kertjében található Borgo Laudato Si’ központban tartott misén már a július 3-án közzétett, a teremtett világ megőrzéséért szóló új miseszöveget használták. Az előadó felidézte Ferenc pápa Laudate Deum apostoli buzdításában használt kritikus hangvételét a klímaszkeptikusokat illetően, majd rámutatott arra, hogy XIV. Leó pápa hasonlóképp felszólított arra, hogy imádkoznunk kell annak a temérdek embernek a megtéréséért, Egyházon belül és kívül, akik még mindig nem ismerik fel közös otthonunk gondozásának sürgősségét.
Az elhangzott előadások szellemében a konferencia a délután során három szekcióban ülésezett (Adaptáció, rezíliencia és felszínborítottság ülés; Mitigáció, kibocsátások csökkentése, fosszilis erőforrások felhasználásának csökkentése; valamint A törvénymódosítással kapcsolatos egyeztetési folyamat elnevezésű csoportokban) és a következő eredményekben összegezte munkásságát. A konferencia megállapításai szerint a szektorális kutatások összekapcsolására, társadalmi párbeszédre kell törekedni. Kiemelték az adaptáció, környezetbiztonság fontosságát, valamint a sérülékeny területek védelmének fontosságát. Egyetértettek abban, hogy nem a környezet bizonyos állapotért kell küzdenünk, hanem a természetes szabályozó folyamatokért. Vitán felüli volt, hogy a víz és az idő központi szerepet játszanak a klímaváltozás kezelésében.
AZ MTVSZ és a Green Policy Center közös társadalmi egyeztetést indított a következő felületen: https://ujklimatorveny.hu/, amelyhez számos intézmény, szervezet csatlakozott már és várják a további csatlakozókat.
A szakmai-tudományos rendezvény társszervezője és házigazdája a PPKE Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont Teremtésvédelmi Kutatóintézete volt, melynek egyik kiemelt célja döntéselőkészítő fórum biztosítása a klímaváltozás hoz való alkalmazkodás elősegítésére. A konferencia további szervezői voltak a Magyar Természetvédők Szövetsége, A Green Policy Center, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala részéről a jövő nemzedékek szószólói irodája.
