A Pázmány Péter Katolikus Egyetem 2025-ös Dies Academicus rendezvénye kétnapos programsorozattal ünnepelte az egyetemi közösség tudományos és közösségi sikereit. A rendezvényt Ft. Dr. Vincze Krisztián, az egyetem külügyi és tudományszervezési rektorhelyettese nyitotta meg, aki beszédében a középkori egyetemi hagyományokat felidézve rámutatott arra, hogy az oktatás klasszikus formái – a lectiók és disputák – hogyan élnek tovább a mai előadásokban és szemináriumokban. Hangsúlyozta, hogy az egyetemi oktató feladata nem csupán a tudás megszerzése, hanem annak hiteles, szabályszerű közvetítése is, amely magas fokú fegyelmet, precizitást és szellemi edzettséget kíván. A Dies Academicus – mint sajátos szóbeli műfaj – lehetőséget teremt arra, hogy az újonnan kinevezett docensek és egyetemi tanárok bemutassák kutatási területeiket, előmozdítva az interdiszciplinaritást és az egyetemi közösség belső kohézióját.

A nyitó előadásban Dr. Szondi Máté klinikai szakpszichológus, családterapeuta, a Pszichológiai Intézet oktatója „Ellenség, kolléga, partner? A mesterséges intelligenciával való kapcsolat pszichológiai kérdései” címmel tartott előadást, amelyben az MI-ember kapcsolatot és az MI emberi kapcsolatokra gyakorolt hatását járta körbe.

Dr. Birher Nándor, a BTK dékánja Ferenc pápa Dilexit nos című enciklikájából vett idézettel indította előadását: „A mesterséges intelligencia korában sem feledkezhetünk meg arról, hogy a költészet és a szeretet elengedhetetlenek emberi mivoltunk megőrzéséhez.” Előadásában beszélt többek között arról a radikális változásról, amelyen kultúránk is átmegy a mesterséges intelligencia megjelenésével.

Dr. Hosszú Tímea, a BTK Tanárképző Tanszék vezetője a tanulásban akadályozottak idegennyelv-oktatásának lehetőségeit és eredményeit járta körbe.

A második és harmadik szekcióban a közönség jogi, teológiai előadásokat hallgathatott meg, de szó esett a gyógyszerfelszívódásról és a sejtosztódásról is.

Dr. Varga Ádám a szubszidiaritás elvének jelentőségéről beszélt a helyi önkormányzásban, míg Dr. Suri Noémi az elektronikus tárgyalás lehetőségeit és módjait elemezte a polgári igazságszolgáltatásban.

Dr. Andrea Ciliberto a sejtosztódás mechanizmusait mutatta be előadásában, Dr. Erdő Franciska az élettani barrierek és a gyógyszerfelszívódás összefüggéseit vizsgálta. Dr. Gájer László arra a kérdésre kereste a választ, vajon érvelhetünk-e Isten gondviselése mellett napjainkban. Az ITK tavaly elhunyt egyetemi tanára, Dr. Fekete Zoltán munkáságát Dr. Horváth Ágoston Csaba idézte fel.

A Dies Academicus második napján Dr. Kuminetz Géza rektor atya köszöntőbeszédében a pluralitás fontosságát emelte ki, és arra buzdított, hogy fedezzük fel egymás munkájának értékeit a közös tudományos gazdagodás érdekében.

A második nap első előadója Dr. Tóth Tamás volt, aki a Vatikáni Apostoli Levéltár magyar vonatkozású dokumentumairól tartott részletes és informatív előadást. Bemutatta a levéltár szerkezetét, a különböző szekciók jelentőségét, valamint olyan dokumentumtípusokat ismertetett, mint a püspöki processzusok és a „super qualitatibus II.” típusú vizsgálatok. Az előadás hangsúlyozta, hogy ezek a források rendkívül értékesek a magyar egyháztörténet és diplomáciai kapcsolatok kutatásához.

Szigetvári Tamás személyes élményein keresztül a déli Mediterráneum politikai és társadalmi kihívásait mutatta be. Irakban töltött gyermekéveitől indulva a térség történelmi és jelenkori folyamataira világított rá, különös figyelmet szentelve a demográfiai robbanásnak, a vízhiánynak, a gazdasági sebezhetőségnek és a politikai instabilitásnak. Az előadás kérdéseket vetett fel a térségről alkotott nyugati percepciókkal kapcsolatban, és arra ösztönözte a hallgatóságot, hogy az összefüggésekre érzékenyen vizsgálják a Mediterráneumot.

Dr. Torgyik Judit a gyermekmúzeumok történeti fejlődéséről, pedagógiai jelentőségéről és nemzetközi trendjeiről tartott élvezetes előadást. Bemutatta a múzeumtípus megszületését a reformpedagógia hatására, és részletesen tárgyalta az első amerikai és európai példákat. Rámutatott, hogy a gyermekmúzeumok nem pusztán oktató terek, hanem élményalapú, közösségépítő intézmények.

A rendezvény második szekciója négy előadással folytatódott. Dr. Türk Attila a modern magyar őstörténet régészeti sarokpontjait és a kutatás jelenlegi helyzetét ismertette, Dr. Bali János Kurtág György zeneszerző művészetét elemezte az egyszólamúság belső dialektikáján keresztül. Dr. Gyimesi Júlia az epilepsziás személyiség történetéről tartott előadást, amelyben a szent beteg és a bűnöző archetípusát vizsgálta, míg Dr. Mészáros Noémi Zsuzsanna az Adleri individuálpszichológiai konstruktumok empirikus lehorgonyzásának lehetőségeit tárta fel.

A 2025-ös Dies Academicus rendezvény tehát nemcsak az akadémiai előmenetelt mutatta be, hanem az interdiszciplináris gondolkodás, a tudományos párbeszéd és az egyetemi közösség megerősítésének színtere is volt. A különböző tudományterületekről érkező előadók munkája és gondolatai hozzájárultak ahhoz, hogy az esemény méltó legyen az egyetem évszázados hagyományaihoz és jövőbe mutató küldetéséhez.