Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus arra az előfeltevésre épül, hogy a 20. századi angolszász analitikus filozófia három jól elkülöníthető és egymás mellett létező vállalkozásként interpretálható. Az első, az 1920-as évekig irányadó vállalkozás képviselői az analitikus filozófia „alapítóatyái”: Frege, Russell, Moore és a korai Wittgenstein, akik egy realista metafizikát igyekeztek felépíteni a nyelvi elemzés különböző formáira alapozva. A második vállalkozás az 1930-as évektől egészen a 60-as évekig a nyelvi elemzést használva a metafizikát nem felépíteni, hanem eltüntetni kívánta. Ide sorolható a Bécsi kör, a hétköznapi nyelv filozófiája, illetve a kései Wittgenstein filozófiája is. A harmadik vállalkozás az 1970-es években tett szert domináns szerepre. Az analitikus filozófia egyik kiemelt célja lett egy realista metafizika felépítése, de a nyelvi elemzés kikerült a középpontból, és helyét módszertani és tematikus eklekticizmus vette át. A kurzus célja e három vállalkozás előfeltevéseinek, módszereinek és eszközeinek a történeti rekonstrukciója.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Az analitikus tradíció gyökerei: Frege logikai fordulata; Russell logikai atomizmusa; Moore józan ész (common sense) filozófiája és a korai Wittgenstein Tractatus-a.
A metafizika eliminálása: A Bécsi Kör logikai pozitivizmusa; a verifikálhatósági elv; a hétköznapi nyelv filozófiája (Austin, Ryle) és a kései Wittgenstein nyelvjáték-elmélete.
A nyelvi fordulat utáni realizmus: Az 1970-es évek fordulata; Quine ontológiai elkötelezettsége; Kripke modális metafizikája és a merev jelölők elmélete.
Módszertani fejlődés: A formális logikai elemzéstől a konceptuális analízisen át a kortárs módszertani eklekticizmusig (természettudományos eredmények és intuíciók használata).
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Logikai rekonstrukció: Képesség bonyolult filozófiai érvek formális vagy fél-formális logikai vázlatának elkészítésére.
Nyelvi elemzés: Jártasság a filozófiai problémák nyelvi-fogalmi tisztázásában, a kategóriahibák és a nyelvi félreértések azonosításában.
Kritikai szövegfeldolgozás: Az analitikus stílusú, szigorúan érvelő szövegek (pl. Russell, Ayer, Quine, Kripke) precíz elemzése és interpretálása.
Problémacentrikus megközelítés: Képesség a történeti fejlődés nyomon követésére egy-egy konkrét problémán keresztül (pl. a jelentés, a referencia vagy a létezés kérdése).
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Ambrus Gergely, Demeter Tamás, Forrai Gábor, Tőzsér János (szerk): Elmefilozófia szöveggyűjtemény. Budapest, L’Harmattan, 2008. ISBN 9789632361277
Dummett, Michael: The Origins of Analytical Philosophy. Princeton, Harvard University Press, 1994. ISBN 9780674644731
Farkas Katalin, Huoranszki Ferenc (szerk.) Modern metafizikai tanulmányok, Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2004. ISBN 9634637353
Grayling, A. C.: Filozófiai kalauz, Budapest: Akadémia Kiadó, 1997. ISBN 9630574187
W. H. Martinich, D. Sosa (eds.): A Companion to Analitic Philosophy. Oxford, Blackwell, 2005. ISBN 9781405133463
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Altrichter Ferenc (szerk.): A bécsi kör filozófiája. Budapest, Gondolat Kiadó, 1972.
Eszes Boldizsár – Tőzsér János: Mi az analitikus filozófia? Kellék 27-28, 2005. 45-71.
Kelemen János: Az analitikus filozófia: ami változó és ami maradandó. In.: Nyelvfilozófiai tanulmányok. Budapest, Áron Kiadó, 2004.
Nyíri Kristóf: Ludwig Wittgenstein. Budapest, Kossuth, 1983. ISBN 963092224X
Schwartz, Stephen: A Brief History of Analytic Philosophy: from Russell to Rawls, Wiley-Blackwell, 2012. ISBN 9780470672082
Soames, Scott: Philosophical Analysis in the Twentieth Century, 2 vols. Princeton University Press, 2003. ISBN 9780691123127
Stroll, Avrum: Twentieth Century Analytic Philosophy. Columbia University Press, 2000. ISBN 9780231112208
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy az angolszász analitikus filozófia három nagy korszakának bemutatásával alapozza meg a hallgató szakmai műveltségét. A hallgató tájékozottságot szerez a 20. századi gondolkodás egyik legmeghatározóbb vonulatáról, megismerve a nyelvi elemzés és a metafizikai építkezés közötti feszültség dinamikáját. Ez a tudás elengedhetetlen a modern tudományfilozófiai és logikai diskurzusok megértéséhez.
b) képesség
A precíz analitikus érvelési mód elsajátítása fejleszti az argumentumok azonosításának, átgondolásának és prezentálásának képességét. A hallgató alkalmassá válik arra, hogy a nyelvi elemzés eszközeit használva dekonstruáljon álproblémákat és világosan artikuláljon komplex elméleti pozíciókat. A kurzus közvetlenül javítja a kritikai szövegfeldolgozás technikáit.
c) attitűd
Az analitikus filozófia szigorú és világos stílusa szellemi fegyelemre, módszeres tudásgyarapításra és racionális párbeszédre nevel. A hallgató képessé válik az érzelmi alapú érvelés helyett a logikai kényszer erejére támaszkodni, miközben nyitott marad a módszertani eklekticizmus által kínált új megoldási utakra. Ez a szemléletmód segíti a konstruktív vitakultúrát.
d) autonómia és felelősség
A logikai és nyelvi tisztaság iránti igény támogatja a hallgatót az önálló és felelős véleményalkotásban. A hallgató felismeri, hogy a pontos fogalomhasználat és a világos érvelés etikai kötelesség a tudományos diskurzusban. Az etikailag alapos érvelés itt a szellemi őszinteség és a fogalmi precizitás követelményeként realizálódik.
