Tantárgy adatlapja
A tantárgy címében megjelölt problematika számos ponton kapcsolódik ugyan a vallásfilozófiához, ám önálló tematikaként is ismert, mi több, egyes nyugati egyetemeken (Bochum, Eichstätt, München) intézetek, tanszékek elnevezésében is megjelenik. Bár tág értelemben számos vallás esetében beszélhetünk „teológiáról”, jelen összefüggésben az a történetileg közel két évezredre visszanyúló, organikus kapcsolat képezi vizsgálat tárgyát, amely az antik görög bölcselet korai keresztény recepciója óta a nyugati filozófia és a teológia között fennáll, s amely a két diszciplínának a nagyskolasztikában történt szisztematikus szétválasztásán keresztül a jelenkor szintetizáló vagy azzal éppen ellentétes törekvéseiig tart. Amint a teológia létrejötte nem gondolható el az ókori filozófia, mindenekelőtt a platonizmus hatása nélkül, úgy a nyugati filozófia történetének döntő fejleményei is számos ponton eredeti teológiai belátásokhoz kapcsolódnak. A szeminárium célja ezért kettős: egyrészt azokra a (probléma)történeti összefüggésekre fókuszál, amelyek a két diszciplína viszonyának alakulásában kiemelt szerepet játszottak, másrészt – és hangsúlyosan – olyan klasszikus problémák szisztematikus kidolgozására tesz kísérletet, amelyek emblematikusan jelzik a két tudomány tematikus érintkezőpontjait: pl. hit és tudás viszonya, a természetes istenismeret problematikája, az emberi és az isteni szabadság kapcsolata, a rossz problémája, ill. a halhatatlanság kérdése.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Heidegger, M.: „Fenomenológia és teológia”, ford. Tőzsér E., in Heidegger, M.: Útjelzők, Budapest: Osiris, 2003. 49–79.
II. J&a
acute;nos Pál: Fides et ratio. A hit és az ész kapcsolatának természetéről, ford. Diós I., Budapest: Szent István Társulat, 1999.
Kant, I.: A vallás a puszta ész határain belül, in Uő: A vallás a puszta ész határain belül és más írások, ford. Vidrányi K., Budapest: Gondolat, 1980. 139–180. („Az emberi természetben levő gyökeres rosszról”).
Schelling, F. W. J.: Filozófiai vizsgálódások az emberi szabadság lényegéről és az ezzel összefüggő tárgyakról, ford. Jaksa M., Zoltai D., Budapest: T-Twins, 1992.
Davies, B.: Bevezetés a vallásfilozófiába, ford. Rakovszky Zs., Vassányi M., Budapest: Kossuth, 1999. 11–30. („Filozófia és hit”).
Pannenberg, W.: Theologie und Philosophie. Ihr Verhältnis im Lichte ihrer gemeinsamen Geschichte, Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 1996. (magyar fordítása folyamatban).
Schaeffler, R.: A vallásfilozófia kézikönyve, ford. Czakó I.–Hankovszky T., Budapest: Osiris, 2003. 130–141. („A nyelv filozófiája és a szó teológiája”).
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Átfogó és részletekbe menő ismeretekkel rendelkezik a vallásfilozófia ismeretköréről.
Áttekintéssel rendelkezik a filozófia belső összefüggésrendszeréről, továbbá a filozófia és a rokon tudományok kapcsolatrendszeréről.
Elmélyültebb, az illető problémaköröket részleteiben is feltáró ismereteket szerzett a filozófia több részterületéről.
b) képességei
Képes analitikus, összefoglaló és további elmélyülést megalapozó gondolkodásra, a szövegek elemzésének, a szövegeknek a filozófiai tradíció egészén belüli elhelyezésére és értelmezésére.
Képes a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatára. Szakmai és interdiszciplináris ismereteik alapján önálló kutatások kialakítására és lefolytatására képes.
A kor igényeinek megfelelően hatékonyan tud kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek külö
;nböző nézőpontok szerint írásban és szóban is képes magas szinten bemutatni. Képes eredményeit különböző tudományos fórumokon megjeleníteni.
Képes aktuális kérdések eszmetörténeti és filozófiai elemzésének áttekintésére és újragondolására a globális változások legfontosabb - multikulturális, természeti-környezeti és társadalmi-politikai - összetevői tekintetében.
