Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A globálizáció etikája (Ethik der Globalisierung) vagy globális etika (Global Ethics / Globale Ethik) a gyakorlati filozófia fiatal, fejlődésben lévő területe. Célja, hogy az egész emberiségre kiterjedő közös etikai alapelveket dolgozzon ki, és segítségükkel válaszoljon a bolygónkat és az emberiséget érintő globális etikai kihívásokra. A kurzus során elemezzük a globalizáció fogalmát, áttekintjük a globalizációval együtt járó filozófiai és etikai problémákat. Megvizsgáljuk a globális etika jelentését, megvitatjuk lehetőségét, számba vesszük híveinek és heves ellenzőinek legfontosabb érveit, az alanyaira vonatkozó vitákat (patriotizmus vs. kozmopolitizmus), valamint néhány kitüntetett témáját (a technikai civilizáció, a digitális kor, az igazságosság és a klímaváltozás etikai kihívásait).
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A globalizáció fogalma és keretei: A technikai civilizáció globális kiterjedésének filozófiai elemzése; a gazdasági, politikai és digitális összefonódás etikai relevanciája.
A globális etika elméleti megalapozása: A Global Ethics mint önálló diszciplína; kísérletek egy egyetemes, az egész emberiségre kiterjedő közös etikai minimum kidolgozására (pl. Hans Küng, Világvallások Parlamentje).
Alanyi és hovatartozási viták: A patriotizmus (helyi elkötelezettség) és a kozmopolitizmus (világpolgárság) feszültsége; a globális felelősség alanyainak meghatározása.
Kitüntetett etikai kihívások: * Digitális kor: Az adatvédelem, a globális megfigyelés és az információs egyenlőtlenség erkölcsi kérdései.
Igazságosság: A globális elosztási igazságosság és a szegénység elleni küzdelem kötelessége.
Klímaváltozás: Az ökológiai válság mint az emberiség közös etikai kihívása; a jövő nemzedékek iránti felelősség.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Pro és kontra argumentáció: A globális etika lehetősége mellett és ellen szóló legfontosabb érvek szisztematikus elemzése és ütköztetése.
Értékkonstrukció és kritika: Képesség a „közös etikai alapelvek” azonosítására és kritikai vizsgálatára a különböző kultúrák és érdekcsoportok nézőpontjából.
Problémamegoldó etikai reflexió: Jártasság a technikai civilizáció okozta globális anomáliák (pl. digitális szakadék, környezeti károk) morális diagnosztizálásában.
Szakértői diskurzus: Módszerek a globális léptékű dilemmák racionális, indulatoktól mentes megvitatására nemzetközi kontextusban.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Nagel, T. 2005. “The Problem of Global Justice”, in Philosophy and Public Affairs 33 (2):113–47.
Rodrik, D.: A globalizáció paradoxona, Budapest, Corvina, 2014.
Scruton, R.: Zöld filozófia, Budapest, Akadémiai, 2018.
Lányi A.: Bevezetés az ökofilozófiába, Budapest, L’Harmattan, 2020. 121-193.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Singer, P., One World: The Ethics of Globalization (The Terry Lectures). New Haven: Yale UP, 20042.
Eriksen, T. H.: Globalization. The Key Concepts, Oxford – New York, Berg, 2007.
Laudato si’. Ferenc pápa Áldott légy kezdetű enciklikája, Budapest, Szent István Társulat, 2015.
Caritas in veritate. XVI. Benedek pápa Szeretet az igazságban kezdetű enciklikája, Budapest, Szent István Társulat, 2009.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a gyakorlati filozófia ezen fiatal és fejlődő területének bemutatásával korszerűsíti a hallgató szakmai műveltségét. A hallgató tájékozottságot szerez a globális etika jelentéséről és lehetőségéről, megismerve a technikai civilizáció és a digitális kor azon kihívásait, amelyek a bolygónkat és az emberiséget érintik. Ez a tudás alapvető a 21. századi globális polgári szerepvállaláshoz.
b) képesség
A patriotizmus és kozmopolitizmus vitáinak elemzése fejleszti az argumentumok azonosításának, átgondolásának és prezentálásának képességét. A hallgató alkalmassá válik arra, hogy a globális etika ellenzőinek és híveinek érveit mérlegelje, javítva ezzel a kritikai elsajátítás és a komplex rendszerlátás technikáit.
c) attitűd
Az egész emberiségre kiterjedő etikai alapelvek keresése szellemi nyitottságra, toleranciára és globális szolidaritásra nevel. A hallgató képessé válik az eltérő kulturális érvek elfogulatlan mérlegelésére, felismerve az emberiség közös sorsközösségéből adódó morális kötelességeket. Ez a szemléletmód erősíti a globális problémák iránti felelős hozzáállást.
d) autonómia és felelősség
A klímaváltozás és a digitális kor etikai kérdéseinek vizsgálata támogatja a hallgatót az önálló és felelős véleményalkotásban. A hallgató felismeri, hogy a helyes erkölcsi gondolkodás ma már szükségképpen globális távlatú. Az etikailag alapos érvelés követelménye itt az egyéni felelősség és a globális közjó közötti összefüggés felismerésében realizálódik.
