Az előadáshoz csatlakozó gyakorlat arra szolgál, hogy a hallgatók saját maguk is tapasztalatot szerezzenek a műemlékes dokumentációról. Egyfelől tanulmányozhatják a kutatások során keletkezett különféle dokumentációs anyagokat (mindenekelőtt az örökségvédelmi gyűjteményekben), másfelől a terepen, az aktuálisan folyó műemlékes kutatásokon vehetnek részt a dokumentációs munkában.

A 2

an style="font-family:'PT Sans';font-size:11pt;font-weight:bold;">–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Az értékleltár szerepe a műemlékvédelemben. Szerk.: Haris Andrea – Bardoly István. Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete, Budapest, 2018.

Richtlinien für bauhistorische Untersuchungen. Szerk.: Euler-Rolle, Bernd et al. Bundesdenkmalamt, Wien, 2018.

Haris Andrea: Műemlék épületek kutatásának módszertana és annak változása. In: Műemlékvédelem XLVIII. évf. 5. sz. 2004. 297–302.

László Csaba: Épületkutatási módszertanról másként. In: Műemlékvédelem XLIX. évf. 2. sz. 2005. 106–108.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek

kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

Elsajátította az épített és a művészeti örökség védelmével, gondozásával kapcsolatos alapvető műemlékvédelmi ismereteket.

b) képességei

- Képes a szakterület tárgykörébe tartozó emlékek, műtárgyak, leletek, dokumentumok azonosítására, meghatározására, datálására, attribuálására, helyrekonstrukciójára.

- Képes műemlékes dokumentációk készítésére.