Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus a Kárpát-medence hun korszakának évtizedeivel (4–5. század fordulója és az 5. század közepe közti időszak) ismerteti meg a hallgatókat. A hunokra és alávetett népeikre vonatkozó szűkszavú írott forrásanyag mellett a gazdag régészeti emlékek megismerése és elemzése adja az óra tematikájának a gerincét. A kurzus a Kárpát-medencében a császár és a népvándorlás kor időszakában élő germán nyelvű népek történetének és régészetének teljes körű bemutatására törekszik. Az egyes régészeti kultúrák megismeréséhez elengedhetetlen az európai kapcsolatok és kronológiai rendszerek széleskörű bemutatása is. A kurzus teljesítésének pontos feltétele az alább felsorolt irodalmak elsajátítása és annak nyomán írásbeli feladatsor kitöltése, különös tekintettel régészeti anyagismereti szempontból (pl. vonatkozó képanyag felismerése).
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A római császárkori (szarmata, germán), a hun kori és a Meroving-kori történeti háttér és anyagi kultúra jellegzetes vonásainak megismerése, az egyes periódusokra jellemző hatások tanulmányozása.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A tárgyi kultúra és a régészetihorizontok elkülönítése, az adott kultúrákhoz és periódusokhoz kötődő speciális készítstechnikák (ötvösség, kerámia) vizsgálata, a társtudományok eredményeinek megismerése (genetika, izotópkutatás).
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Istvánovits E. – Kulcsár V.: „...Aligha állhat nekik bármely csatarend ellent.” Egy elfelejtett nép, a szarmaták. A Jósa András Múzeum Kiadványai 74. Monográfiák a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékéről 5. Nyíregyháza–Szeged, 2018. (539 ps.) ISBN 978-615-5619-08-3
Masek Zsófia: A Közép-Tisza-vidék településtörténete a Kr. u. 4–6. században: szarmaták, hunok. HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet–Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Intézet – Damjanich János Múzeum. Monumenta Archaeologica Barbarorum inter Pannoniam Daciamque 2. Budapest, 2023. (800 ps.) ISBN 978-963-9987-63-0
Jaroslav Tejral: Einheimische und Fremde. Das norddanubische Gebiet zur Zeit der Völkerwanderung. Spisy Archeologického Ústavu AV, Brno 2011. (466 ps.) ISBN 9788086023953
Kiss P. Attila: Ki hagyná el Asiát, Africát, vagy Itáliát, hogy Germániába menjen? Germánok a Kárpát-medencében / Who would leave Asia, Africa or Italy to go to Germania? Germanic tribes in the Carpathian Basin. Szerk.: Türk A. - Jancsik B. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 27. Budapest 2022. ISBN 978-615-6388-32-2
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Lavinia Grumeza: Sarmatian cemeteries from Banat (late 1st – early 5th centuries AD). Cluj-Napoca, 2014. (414 ps.) ISBN 978-606-543-532-2
Vida Tivadar (Hrgs.): Romania Gothica II. The frontier world. Romans, barbarians and the military culture. EötvösLóránd University, Budapest 2015. (pp. 111–286; 365–477; 499–516; 617–651)
Jan Bemmann– Michael Schmauder (Hrsg.): Kulturwandel in Mitteleuropa. Langobarden–Awaren–Slawen. Dr. Rudolf Habelt GmbH, Bonn 2008. (706 ps.) ISBN 9783774935938
Bodo Anke (Hrsg.): Attila und die Hunnen. Theiss Verlag, Speyer 2007. (392 ps.) ISBN 9783806221145
Kollaps – Neuordnung – Kontinuität / Collapse – Reorganization – Continuity. Gepiden nach dem Untergang des Hunnenreiches. Tagungsakten der Internationalen Konferenz an der Eötvös Loránd Universität, Budapest, 14. – 15. Dezember 2015 / Gepids after the Fall of the Hun Empire. Hrsg.: Vida Tivadar – Dieter Quast – Rácz Zsófia – Koncz István. Budapest, 2019. (812 ps.) ISBN 9786155766282
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A hallgatók a tantárgy elvégzése során elsajátítják a kurzus tematikájába vágó legfontosabb hazai és külföldi szakirodalmat, kutatásokat, a császár és népvándorlás kori kultúrák kapcsolatrendszerét. A történettudomány, a szövegfilológia, a régészet, valamint a modern természettudományok eredményeinek ismertetése révén a hallgató felismeri a kapcsolatokat a megnevezett tudományterületek között, és tudományos munkája során kamatoztatni tudja a megszerzett tudást.
