Tantárgy adatlapja
A főkollégium célja a hallgatósággal megismertetni a Kárpát-medence középkori anyagi kultúrájának kutatását, és az eddigi eredményeket, megismertetni a tudományos kérdésfelvetés módszertanát. Az ismeretanyag átadása három időrendi metszetben történik: külön-külön kitérve a népvándorlás kori, Árpád-kori, illetve későközépkori kisleletek sajátosságaira. A főkollégium során áttekintendő alapvető feladatok: az anyagi kultúra régészeti értelmezésének elsajátítása, az anyagi kultúra kutatásának módszertanának megismertetése, a kutatás egyes korszakainak és a kiemelkedő eredmények áttekintése. A magyarországi, illetve a szomszédos államok régészetében zajló kutatások összehasonlító elemzése bemutatja a hasonló kérdésfeltevéseket, illetve a különbségeket. A Kárpát-medence 19-20. századi történetéből levezethető nemzeti romantikus narratívák hatásait is vizsgáljuk az órákon. A kurzus teljesítésének pontos feltétele az alább felsorolt irodalmak elsajátítása és annak nyomán számonkérés, különös tekintettel régészeti anyagismereti szempontból (pl. vonatkozó képanyag felismerése).
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Szulovszky János (szerk.): A magyar kézművesipar története. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest 2005. (pp. 87?171) ISBN 9639008834
Holl Imre: Adatok a középkori magyar fazekasság munkamódszereihez. in: Budapest Régiségei 17. 1956. (pp. 177?193) ISSN 0133-1892
Holl Imre: Középkori cserépedények a budai várpalotából (XIII-XV. század). in: Budapest Régiségei 20. 1963. (pp. 335?382) ISSN 0133-1892
Szende László: Középkori kézművesség. in: Kubinyi András ? Laszlovszky József ? Szabó Péter (szerk.): Gazdaság és gazdálkodás a késő-középkori Magyarországon. (Gazdaságtörténet, régészet, anyagi kultúra). Martin Opitz, Budapest 2008. (pp. 199?229) ISBN 9789638781345
Ritoók Ágnes – Simonyi Erika (szerk.): Árpádok országa. Magyar Nemzeti Múzeum – Magyar Tudományos akadémia, Budapest 2022. 107–517. ISBN 9786155978708
Ajánlott irodalom:
Takács Miklós: Árpád-kori falusias települések kutatása Magyarországon 1990 és 2005 között. in: Benkő Elek – Kovács Gyöngyi (szerk.): A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon. MTA Régészeti Intézet, Budapest 2010. (pp. 1?67) ISBN 9789637391965
Vágner, Zsolt: Overview of medieval pottery klin types of the Carpathian Basin. in: Ruralia VI. 2005. (pp. 83?101) ISBN 9782503519944
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Tájékozott a régészet általános ismeretanyagában, ismeri annak módszertanát, legfontosabb szakkifejezéseit és szakirodalmát. Tájékozott a régészet különböző természettudományos módszereiben, és ismeri azok felhasználási lehetőségeit.
Ismeri a régészeti felderítés és feltárás módszertanát. Tájékozott legalább két régészeti szakterület speciális ismeretanyagában, ismeri annak legfontosabb problémaköreit, módszertanát, szakkifejezéseit és szakirodalmát. Történeti korok esetében ismeri az alapvető írásos forrásokat.
Ismeri a tudományos közlés formai és tartalmi követelményeit.
A hallgatók tudása bővül a Kárpát-medencei középkori anyagi kultúra tárgyában.
A hallgatók megismerik az e tárgyban zajló újabb kutatásokat.
b) képességei
Képes az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére.
Képes a szakirodalomból szerzett információk kritikus elemzésére és feldolgozására.
Képes a feltárt és dokumentált régészeti források és lelőhelyek tudományos igényű feldolgozására és közlésére.
Képes megoldási javaslatokat adni a régészeti kutatás során felmerülő problémák értelmezésére, hatékonyan alkalmazza a tanulmányai során elsajátított problémamegoldó technikákat.
Jelentősen bővülnek így az anyagi kultúra egyes elemeinek alapvető időrendi besorolását önállóan el tudja végezni.
A kurzus során fejlődik a hallgatók vizuális képessége és elemző szemlélete.
c) attitűdje
Érti és elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Minőség- és felelősségtudattal rendelkezik, törekszik együttműködő, kommunikációs és problémamegoldó készségeinek fejlesztésére.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséget érez Magyarország és a világ kulturális örökségének megőrzéséért.
Hatékonyan együttműködik a régészet területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi szakmai közösségekkel.