Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A dialógus fogalmával és elméleti megközelítéseivel megismerkedve a hallgatók a különböző beszédhelyzetek kulturális és nyelvi feltételeivel foglalkoznak, majd e beszédhelyzetekben szükséges nyelvi és retorikai kompetenciák fejlesztése zajlik a kurzus során. A hallgatók megismerkednek a párbeszédhez kapcsolódó kommunikációs technikákkal, úgy, mint az interjú, a mediáció, brainstorming, moderáció, valamint a tárgyalástechnika, melyet az interkulturális környezetet figyelembe véve is vizsgálunk. Olyan kompetenciaterületek fejlesztése az elsődleges célunk, mint a jelentésalkotás, összehangolódás, kooperatív és kompetitív stratégiák, empátia, bizalomépítés, asszertív kommunikáció, érzelmi megértés, közvetítés. A különböző beszédhelyzetekben való kulcsképességek fejlesztése és tréningfeladatokon keresztüli gyakorlása a kurzus célja közé tartozik. A problémamegoldás mint célirányos viselkedés, mások szándékainak figyelembevétele kerül itt előtérbe. A párbeszédre vonatkozó elméleti tudás mellett a hallgatók a kurzus végzésével a gyakorlati életben hasznosítható kommunikációs problémahelyzetek megoldására is jártasságot szereznek.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A beszédhelyzetek kommunikációelméleti és pragmatikai megközelítései
Interakciós és kapcsolati modellek
A kontextus, a szerepek és a státuszok szerepe a beszédhelyzetekben
A párbeszéd szerkezete és dinamikája
Dialóguskommunikáció. Jelentéskonstrukció és helyzetértelmezés folyamata
Sikeres és sikertelen párbeszédek kommunikációs mintázatai
Konfliktusos és együttműködő beszédhelyzetek
Kulturális és társadalmi tényezők hatása a párbeszédre
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Tudatos részvétel különböző beszédhelyzetekben
Párbeszédek elemzése kommunikációs és pragmatikai szempontok alapján
Beszédaktusok és interakciós stratégiák alkalmazása
Kommunikációs szerepek és pozíciók felismerése
Konfliktusos beszédhelyzetek kezelése, EMK
Visszajelzés adása és fogadása párbeszédes helyzetekben
A saját és mások kommunikációs gyakorlatának reflexív értékelése
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Csáky István, Tárgyalástechnika. Budapest, Exel, én., ISBN 963 774 700 1
Strasszer, Freddie – Randolf Paul, Mediáció, a konfliktusmegoldás lélektani aspektusai, Budapest, Nyitott Könyvműhely Kiadó, 2005. ISBN 978 963 972 547 8
von Thun, Schulz F., A kommunikáció zavarai és feloldásuk. Általános kommunikációpszichológia, Budapest, Háttér, 2012. ISBN 978 615 5124 06 8
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Hofmeister Tóth Ágnes - Mitev Ariel Zoltán, Üzleti kommunikáció és tárgyalástechnika, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2007. ISBN 963 058 532 3
Mészáros Aranka (szerk). Kommunikáció és konfliktusok kezelése a munkahelyen. ELTE Eötvös Kiadó. 2007. 115-173, 193-285. ISBN 978 963 463 947 3
Redlich, Alexander, Konfliktusmoderálás, Budapest, Műszaki Könyvkiadó. 2000, ISBN 963 162 705 5
Sztárayné Kézdy Éva, Az interjúkészítés módszertana, in: Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 6. fejezet
http://www.szepejudit.hu/interjukeszites_modszertan.pdf
Watzlawick, P.-Beavin, J.H.-Jackson, D.D. Az emberi érintkezés. Formák, zavarok, paradoxonok. Budapest, Animula, 2009. ISBN 978 615 5075 26 1
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A gyakorlati kurzus lehetőséget biztosít a hallgatók számára a beszédhelyzetek és párbeszédek társadalmi és kulturális összefüggéseinek megértésére és elemzésére.
A hallgatók képessé válnak a kommunikációs problémák és konfliktusok azonosítására és kommunikációs szempontú kezelésére. Fejlődik elemző és reflexív gondolkodásuk, amely lehetővé teszi a párbeszédes kommunikációs folyamatok önálló értelmezését. Nyitott és elfogadó attitűd alakul ki bennük a különböző társadalmi és kulturális beszédhelyzetek iránt. Szakmai identitásuk erősödik, és tudatosabban vállalnak felelősséget kommunikációs döntéseikért. Önállóan és felelősségteljesen vesznek részt intézményes és mindennapi párbeszédes kommunikációs helyzetekben, betartva a szakmai és etikai normákat
