Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A boldogságról kialakult meggyőződéseink mindennapi életünkben jórészt észrevétlenek, reflektálatlanok maradnak. A szeminárium átfogó áttekintést kínál arról, hogy a boldogság miként vált témává az irodalomban és a pszichológiában, s hogy a filozófia milyen kritériumait dolgozta ki az emberi boldogság fogalmának. A szemináriumi olvasmányokon keresztül a kurzus közös beszélgetésekre bátorítja a résztvevőket, hogy azok megvizsgálják és szembesítsék életüket a filozófiai tradíció idevonatkozó eredményeivel.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A boldogság filozófiai definíciói: Az eudaimonia (erényalapú boldogság) és a hedoné (örömalapú boldogság) megkülönböztetése az antikvitástól napjainkig.
Boldogságmodellek a tradícióban: A sztoikus belső szabadság (ataraxia), az epikureus mérsékelt élvezet, valamint a keresztény boldogságfogalom (beatitudo) alapvető kritériumai.
Interdiszciplináris kontextus: A boldogság megjelenítése az irodalmi toposzokban és a modern pszichológia (pl. pozitív pszichológia, flow-élmény) eredményeinek filozófiai reflexiója.
Kritikai boldogságelméletek: A boldogság mint társadalmi elvárás kritikája; a szenvedés és a boldogság kapcsolata a modernitásban.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Személyes reflexió és szembesítés: Képesség a hétköznapi, reflektálatlan boldogságképek azonosítására és azok filozófiai szempontú elemzésére.
Közösségi párbeszéd és moderáció: Jártasság a szemináriumi beszélgetésekben való aktív részvételben, érvek ütköztetésében és a konszenzuskeresésben.
Szöveginterpretáció és applikáció: Irodalmi és filozófiai szövegek közös feldolgozása, a tanult szempontok alkalmazása a saját élethelyzetek elemzésére.
Argumentatív véleményformálás: A boldogság kritériumainak világos és logikus kifejtése írásban és szóban.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Arisztotelész: Nikomakhoszi etika, Budapest, Európa, 1987. 5-32.
Camus, Albert: Sziszüphosz mítosza, Budapest, Helikon, 2022.
Platón: Állam, Budapest, Osiris, 2014.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Haybron, Daniel, M.: The Pursuit of Unhappiness. The Elusive Psychology of Well-Being, Oxford University Press, 2008.
McCabe, Herbert: The Good Life. Ethics and the Pursuit of Happiness, Continuum, 2008.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy az emberi lét alapkérdéseinek (boldogság, életcél) filozófiai, irodalmi és pszichológiai vonatkozásait tárja fel. A hallgató tájékozottságot szerez a nyugati eszmetörténet azon korszakaiban, amelyek az emberi jó élet kritériumait kidolgozták. Ez a tudás képessé teszi őt az elméleti problémafelvetés olyan változatainak megismerésére, amelyek közvetlenül érintik a mindennapi életvezetést és a morális döntéseket.
b) képesség
A kurzus során zajló közös beszélgetések fejlesztik az argumentumok azonosításának, átgondolásának és prezentálásának képességét. A hallgató alkalmassá válik bonyolult érzelmi és morális fogalmak (pl. megelégedettség vs. boldogság) szakszerű kifejtésére. A szemináriumi szövegfeldolgozás javítja a kritikai elsajátítás technikáit, és fejleszti a hatékony, empatikus kommunikációt.
c) attitűd
A különböző boldogságképek szembesítése nyitottságra, párbeszédre és mély önreflexióra nevel. A hallgató képessé válik arra, hogy figyelemmel hallgassa meg mások életfelfogását, és elfogulatlanul mérlegelje az eltérő kulturális vagy személyes meggyőződéseket. A kurzus ösztönzi az intellektuális nyitottságot és a szellemi képességek folyamatos, önálló fejlesztését az „életművészet” terén.
d) autonómia és felelősség
A reflektálatlan meggyőződések vizsgálata támogatja a hallgatót az önálló és felelős véleményalkotásban. A hallgató felismeri felelősségét saját életvezetése és értékválasztásai iránt, és képessé válik elutasítani a tömegkulturális vagy ideológiai alapú boldogság-manipulációt. Az etikailag alapos érvelés itt a személyes integritás és a tudatosan megélt élet szellemi követelményeként realizálódik.