Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus a close reading és Slow reading elméletére épül, amely a szöveg mikroszerkezeteinek (nyelvi mintázatok, szintaxis, forma) intenzív, részletező elemzésével tár fel a felszíni cselekményen túlmutató jelentéseket. A megközelítés a 20. század eleji New Criticism hagyományából ered, és mára alapvető, bár vitatott módszertanná vált, amely a szöveg iránti éber figyelmet a tágabb értelmezői érvekkel tartja egyensúlyban. A kurzus különböző korszakokból és műfajokból választott műveken gyakoroltatja a korábbi elméleti tanulmányok gyakorlati alkalmazását, különös tekintettel a nyelvi, stilisztikai és tartalmi elemzésre.
A cél a mikroszintű elemzőkompetencia és a szövegközpontú, bizonyíték alapú érvelés fejlesztése (pontos idézetkezelés, megfigyelés , minta, következtetés, tágabb állítás logikája), az elmélet–gyakorlat tudatos integrálása (csak a close readinget támogató mértékben), valamint a műfaj és korszakérzékenység erősítése. A hallgatók módszertani reflexiót gyakorolnak a close reading erősségeiről és korlátairól, fejlesztik nyelvi stilisztikai pontosságukat, és önálló értelmezői ítélőképességüket tömör, tételmondatra épülő írásokban és fókuszált, idézet vezérelt prezentációkban mutatják be.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
-
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Mikroszintű szövegelemzés: lexikai ismétlődések, kulcsszókészlet, képiség és trópusok (metafora, metonímia, irónia), szintaktikai szerkezetek, hangzásminták (alliteráció, rím, ritmus), vers- és prózaforma.
Bizonyíték-alapú érvelés: pontos idézetválasztás, glosszák és parafrázis helyes aránya, megfigyelés → minta → következtetés → tágabb állítás logikai láncának felépítése.
Annotáció és jegyzetelési technikák: színkódolt és rétegzett jelölés (motívumok, stiláris jelenségek, narrátori pozíció), „line-by-line” és „passage-level” megközelítés kombinálása.
Kontextus kalibrálása: textus-centrikus olvasat fenntartása, miközben szükség esetén célzottan vonnak be poétikai, történeti vagy intertextuális kontextust — nem helyettesítve, hanem támogatva a szoros olvasást.
Médium- és műfajérzékenység: vers, próza, dráma, rövidpróza és fordítás összehasonlítható, de műfaj-specifikus szempontjai; fordítói döntések hatása a mikroszintű jelentésre.
Terminológiai és stilisztikai pontosság: szaknyelv biztos használata (pl. enjambement, focalizáció, diegézis), regiszter- és stílusérzékenység.
Mini-tanulmány és prezentációs készségek: rövid, tételmondatra épülő, mikroadatokkal alátámasztott érvelés; vizuális segédanyagok (idézet-kiemelés, markupok) professzionális alkalmazása.
Kutatási munkafolyamat: jegyzetelési sablonok, bibliográfiai alapelvek, megbízható szótárak és (szükség esetén) korpusz-eszközök fegyelmezett használata.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
A szeminárium témája határozza meg a kötelező és ajánlott olvasmányokat, itt csak néhány elméleti alapművet sorolunk fel.
Gower, Roger and Pearson, Margarte. Reading Literature. / Roger Gower, Harlow, Longman, 1992.
Ricoeur, Paul. Hermeneutics and the Human Sciences: Essays on Language, Action, and Interpretation. Cambridge: Cambridge University Press, 2009.
Fish, Stanley. Is There a Text in This Class? The Authority of Interpretive Communities. Cambridge: Harvard University Press, 1982.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
John Guillory. On Close Reading. University of Chicago Press, 2025
Fish, Stanley. Is There a Text in This Class? The Authority of Interpretive Communities. Cambridge: Harvard University Press, 1982.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
1. Az anglisztika legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.
A kurzus lehetővé teszi, hogy a hallgatók egy választott résztémában (pl. könyvtörténet és paratextusok, adaptációelmélet, modernista próza mikropoétikája, viktoriánus líra hangzásmintázatai) mély, szövegközpontú tudást építsenek fel Close/Slow Reading révén, tartós, fókuszált elemző gyakorlaton keresztül.
2. Részleteiben átlátja az anglisztika elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.
A hallgatók a Close Reading történeti ívét (New Criticism → kortárs viták) és a „szöveg vs. kontextus” dilemmát átlátva tudják elhelyezni saját eljárásaikat; a Slow Reading hangsúlyát (figyelem, időbeliség, olvasói etika) kritikusan kapcsolják össze a mai értelmezői érvekkel.
3. Történeti összehasonlító elemzés és identitáskonstrukciók kritikája.
A kurzus a mikroszintű elemzést történeti komparatív nézőponttal kapcsolja össze: különböző korszakok és műfajok nyelvi stilisztikai jelenségein keresztül teszi láthatóvá világképek és identitásformák (pl. nemzet, nemiség, osztály, kolonialitás) alakulását, a magyar és európai recepció összefüggéseit is érzékelve.
4. Interdiszciplináris megközelítés az anglisztika specifikumai mentén.
A Close/Slow Reading textusközpontúságát a kurzus interdiszciplináris tájékozottsággal egészíti ki: könyvtörténet, narratológia, etikai olvasat, adaptáció- és médiatudomány, valamint (szükség esetén) alkalmazott nyelvészet és fordítástudomány célszerű bevonásával.
5. Saját történeti és kulturális beágyazottságra való reflexió; szakmai identitás felelős képviselete.
A hallgatók pozicionalitást tudatosító, rövid reflexiókban nevezik meg értelmezői előfeltevéseiket; a felelős hivatkozási gyakorlat, a tiszteletteljes vitakultúra és a nem esszencializáló nyelvhasználat a szakmai identitás integráns része.
6. Kritikus viszonyulás a szűkebb és tágabb szakmai kérdésekhez.
A kurzus a módszertani kritikai attitűdöt építi: a close/slow reading erősségeit és korlátait a hallgatók mérlegelik; elméleti előfeltevéseket tesztelnek mikroadatokon, és bizonyíték alapú álláspontot fogalmaznak meg a szakmai diskurzusokhoz kapcsolódva.
