Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy világos fogalmi keretet nyújtson a „forradalom” és az „ellenforradalom” meghatározásához és elkülönítéséhez, majd a hallgatók által szabadon választott, önállóan, kis csoportokban feldolgozott politikatörténeti példák segítségével megvilágítsa az elfogadott kritériumok gyakorlati alkalmazhatóságát.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus elméleti ismeretanyaga a transzcendens és a világi hatalom viszonyrendszerének feltárására épül a nagy világvallások – különösen a kereszténység, az iszlám és a judaizmus – összehasonlító elemzésén keresztül. A hallgatók elsajátítják a politikai teológia alapfogalmait Szent Ágoston két állam tanától Carl Schmitt szuverenitásértelmezéséig, miközben kritikailag vizsgálják a szekularizáció és deszekularizáció folyamatait, valamint a vallás 21. századi visszatérését a közszférába. Az elméleti keret részét képezi az állam és egyház szétválasztásának tipológiája, a teokratikus törekvésektől a radikális laicizmuson át a kooperatív modellekig, amely megalapozza a politikai katolicizmus, az evangéliumi kereszténység és a vallási fundamentalizmus mozgósító erejének megértését.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A gyakorlati ismeretanyag a vallási dimenziók aktuálpolitikai és szakpolitikai alkalmazására fókuszál, különös tekintettel a vallás konfliktusgerjesztő és béketeremtő szerepére a globális válságövezetekben, mint például a Közel-Keleten. A hallgatók jártasságot szereznek a vallási érvelés és diskurzus felismerésében az olyan értékpolitikai vitákban, mint a bioetika, a családpolitika vagy az oktatási rendszerek szabályozása, miközben elemzik a hitvalló politizálás mozgásterét a liberális demokráciák keretei között. A gyakorlati képzés során a hallgatók képessé válnak az egyházpolitikai modellek összehasonlítására, a vallási szereplők emberi jogi és diplomáciai tevékenységének értékelésére, valamint a vallási szimbólumok politikai legitimációs célú felhasználásának kritikai elemzésére.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Arendt, Hannah: A forradalom. Budapest: Európa, 1991. ISBN 963 07 5350 2
Molnár Tamás: Az ellenforradalom. Budapest: Kairosz, 2005. ISBN 963 7510 51 6
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Hahner Péter, szerk.: A nagy francia forradalom dokumentumai. Budapest: Osiris, 1999. ISBN 963379174X
Nyirkos Tamás: Az ötfejű sas: teológia és politika a francia ellenforradalomban. Máriabesnyő: Attraktor, 2014. ISBN 978 615 5257 72 8
Richards, Michael D.: Revolutions in World History. New York: Routledge, 2004. ISBN 0 203 64457 3
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
(a) Ismeri a valláspolitikai fogalomkészlet fontosabb elemeit, alapos történeti ismeretekkel bír, és érti a közgondolkodásnál mélyebb összefüggéseket.
(b) Képes a vallás politikai folyamatok tárgyszerű elemzésére és értelmezésére, az ezzel kapcsolatos információk értékelésére.
(c) Követi a terület aktuális fejlődését, az új felismeréseket, tényeket és tudományos következtetéseket megosztja környezetével.
(d) Nyitott a terület átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.
A tantárgy sikeres teljesítésével a hallgatók képessé válnak a politikai folyamatok mélyebb, kulturális és eszmei rétegeinek elemzésére. Fejlődik a vallási műveltségük és interkulturális kompetenciájuk, ami elengedhetetlen a globális politikai események (pl. migráció, geopolitikai feszültségek) megértéséhez. A hallgatók rutint szereznek a vallási érvek politikai lefordításában és kritikai értékelésében, segítve ezzel a társadalmi kohéziót és a demokratikus párbeszédet egy plurális társadalomban.
