Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus során a hallgatók megismerkednek a nyugati filozófiatörténetben megjelent legfontosabb problémákkal. Ilyen Isten, a világ, az ember, továbbá az ismeret, a cselekvés, a társadalom, a történelem, valamint a vallás egészleges problémái. Külön hangsúlyozódik a gondolkodás alapproblémája annak logikai, ideális, pragmatikus, közösségi, történeti, etikai és vallási jelentőségében. A tantárgy célja, hogy világossá tegye a filozófiai problematika sokféleségét és kifejezésre juttassa a témák egységesítésének lehetőségeit és határait, valamint tárgyalhatóságukat a filozófián belül és kívül.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A nyelvi fordulat és a logikai analízis: A jelentés elméletei (Frege, Russell), a korai Wittgenstein képelmélete és a logikai pozitivizmus metafizika-kritikája.
Nyelvjátékok és hétköznapi nyelv: A késői Wittgenstein hatása; a nyelvhasználat közösségi és pragmatikus dimenziói, a beszédaktus-elmélet alapjai.
Episztemológia és ontológia: Az empirizmus kritikája (Quine), a modális logika és a lehetséges világok szemantikája (Kripke), valamint a tudatfilozófia analitikus irányzatai.
Morál- és társadalomfilozófia: Az igazságosság elmélete (Rawls), az analitikus etika metaetikai és normatív kérdései, valamint a vallási nyelv analitikus vizsgálata.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Logikai rekonstrukció: Képesség a filozófiai érvek formális logikai szerkezetének feltárására és a fogalmi pontatlanságok eliminálására.
Nyelvi elemzés: Jártasság a filozófiai problémák „nyelvi félreértésekként” való azonosításában és a hétköznapi nyelvhasználat elemzésében.
Analitikus érveléstechnika: Precíz, lépésről lépésre felépített érvelési láncok alkotása és kritikai tesztelése (pl. gondolatkísérletek használata).
Fogalmi tisztázás: A filozófiai szakszavak pontos definíciója és a jelentés határainak kijelölése a tudományos és köznyelvi diskurzusban.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Ambrus Gergely, Demeter Tamás, Forrai Gábor, Tőzsér János (szerk): Elemefilozófia szöveggyűjtemény, Budapest: L’Harmattan, 2008.
Farkas Katalin, Huoranszki Ferenc (szerk.) Modern metafizikai tanulmányok, Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2004.
Grayling, A. C. : Filozófiai kalauz, Budapest: Akadémia Kiadó, 1997.
Swinburne, R.: Isten volt Jézus?, Bp.: Helikon, 2011.
W. H. Martinich, D. Sosa (eds.): A Companion to Analitic Philosophy, Blackwell, 2005.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Altrichter Ferenc (szerk.): A bécsi kör filozófiája. Budapest, Gondolat Kiadó, 1972.
Eszes Boldizsár – Tőzsér János: Mi az analitikus filozófia? Kellék 27-28, 2005. 45-71.
Kelemen János: Az analitikus filozófia: ami változó és ami maradandó. In.: Nyelvfilozófiai tanulmányok. Budapest, Áron Kiadó, 2004.
Nyíri Kristóf: Ludwig Wittgenstein. Budapest, Kossuth, 1983. ISBN 963092224X
Schwartz, Stephen: A Brief History of Analytic Philosophy: from Russell to Rawls, Wiley-Blackwell, 2012. ISBN 9780470672082
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy az analitikus tradíció legfontosabb szerzőin keresztül mutatja be a gondolkodás alapproblémáját, különös tekintettel a logikai és nyelvi jelentőségre. A hallgató mély ismereteket szerez az ismeret, a cselekvés és a társadalom analitikus modelljeiről, valamint a metafizikai kijelentések logikai státuszáról.
b) képesség
A filozófiai problematika sokféleségének felismerése fejleszti a hallgató precíziós gondolkodását. Képessé válik arra, hogy a témák egységesítésének határait a logikai konzisztencia és a nyelvi értelmesség szempontjából vizsgálja, és a filozófiai kérdéseket világosan közvetítse a szaktudományok felé.
c) attitűd
Az analitikus módszertan tanulmányozása fogalmi fegyelemre és intellektuális szerénységre nevel. A hallgató törekszik az érvek világos megfogalmazására, és nyitottá válik a vallási és etikai problémák racionális, analitikus keretben történő megvitatására.
d) autonómia és felelősség
A logikai és pragmatikus jelentőség felismerése támogatja az önálló kutatói integritás kialakulását. A hallgató felelősséget vállal saját érveinek érvényességéért, és képessé válik a társadalmi-etikai kérdések (pl. igazságosság) elfogulatlan, módszertanilag megalapozott elemzésére.
