Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A szemináriumokon a kortárs filozófiai kutatások egyik legmeghatározóbb területét, az elme és a gondolkodás kapcsolatát vizsgáljuk. Az elmefilozófia tantárgy célja, hogy ezt a relációt mind a fizikai elmekutatás, mind a filozófia, mind pedig a kettőt összekapcsolni óhajtó, átfogó tudományos elméletek szempontjából analizálja. Különös figyelemmel taglaljuk a kortárs agykutatás releváns eredményeinek filozófiai vonatkozásait. A szemináriumokon olvasott szövegek lehetővé teszik, hogy a diákok világos képet kapjanak e dinamikusan fejlődő filozófiai alágról és tovább kutassák az elme és az agy, a gondolkodás és a test sokrétű kapcsolatát, esetleg azonosságát, avagy valamilyen szintű különbségét.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A test-lélek probléma klasszikus és kortárs megoldásai: A dualizmus, a fizikalizmus (reduktív és nem-reduktív), az eliminatív materializmus és a funkcionalizmus elméleti keretei.
Tudat és kogníció: A tudat „nehéz problémája” (qualia), az intentionalitás természete, valamint a mentális okozás lehetősége a fizikai világban.
Neurofilozófia és MI: A kortárs agykutatás (neurotudomány) legfontosabb eredményeinek filozófiai interpretációja, valamint a mesterséges intelligencia és a gépi gondolkodás ontológiai státusza.
Személyi azonosság: Az én egységének és a személyi kontinuitásnak a kérdései az elme és az agy kapcsolatának tükrében.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Interdiszciplináris forráshasználat: Képesség a természettudományos (biológiai, informatikai) adatok és a filozófiai érvek közötti fogalmi hídépítésre és kritikai elemzésre.
Gondolatkísérletek elemzése: Olyan klasszikus modellek alkalmazása és kiértékelése, mint a „kínai szoba”, a „filozófiai zombik” vagy a „Mary, a színlátó tudós”.
Prezentációs és vitakészség: Összetett, dinamikusan változó tudományos és filozófiai álláspontok világos összefoglalása és ütköztetése.
Kritikai reflexió: Az empirikus eredményekből levont filozófiai következtetések (pl. a szabad akarat neurobiológiai cáfolatának kísérletei) módszertani ellenőrzése.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Ambrus Gergely, Demeter Tamás, Forrai Gábor, Tőzsér János (szerk): Elemefilozófia szöveggyűjtemény, Budapest: L’Harmattan, 2008.
Beakley, B.–Ludlow, P.: The Philosophy of Mind, Cambridge, Mass.–London: MIT Press, 1992.
Hofstadter, D. R.:, Gödel, Escher, Bach. Egybefont gondolatok birodalma, Budapest: Typotex, 2000.
Lewis, D.: New work for a theory of universals, in Australasian Journal of Philosophy. 1983.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Nagel, Th.: The View from Nowhere, Oxford: Oxford UP, 1986.
Popper, K.–Eccles, J.: The Self and Its Brain – An Argument for Interactionism, Heidelberg–Berlin–London–New York: Springer, 1977.
Robinson, H. (ed.): Objections to Physicalism, Oxford: Oxford UP, 1993.
Searle, J.: The Rediscovery of the Mind, Cambridge MA: MIT Press, 1992.
Stalnaker, R.: Context and Content: Essays on Intentionality in Speech and Thought. Oxford University Press, 1999.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a fizikai elmekutatás és a filozófia összekapcsolásával nyújt átfogó ismereteket az elme és a gondolkodás relációjáról. A hallgató a kurzus során megismeri a filozófia és a rokon tudományok (neurobiológia, MI-kutatás) kapcsolatrendszerét, valamint a kortárs tudományos elméletek metafizikai alapfeltevéseit.
b) képesség
A kurzus fejleszti az analitikus és összefoglaló gondolkodást, különösen a test és a lélek sokrétű kapcsolatának elemzése révén. A hallgató képessé válik az aktuális tudományos kérdések eszmetörténeti és filozófiai újragondolására, valamint az információk magas szintű bemutatására szakmai közönség számára.
c) attitűd
A dinamikusan fejlődő kutatási terület megismerése folyamatos önfejlesztésre és új képességek kialakítására ösztönzi a hallgatót. Nyitottá válik a megoldandó (gyakran paradox) problémák iránt, és törekszik a kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek elfogulatlan, szempontgazdag értékelésére.
d) autonómia és felelősség
Az elme és az agy azonosságával vagy különbségével kapcsolatos viták során a hallgató önállóan alakít ki kutatási irányokat. Felelős módon alkalmazza a filozófiai tudását a mesterséges intelligencia vagy az agykutatás etikai és ontológiai következményeinek magyarázatához.