Tantárgy adatlapja
A szemináriumokon a kortárs filozófiai kutatások egyik legmeghatározóbb területét, az elme és a gondolkodás kapcsolatát vizsgáljuk. Az elmefilozófia tantárgy célja, hogy ezt a relációt mind a fizikai elmekutatás, mind a filozófia, mind pedig a kettőt összekapcsolni óhajtó, átfogó tudományos elméletek szempontjából analizálja. Különös figyelemmel taglaljuk a kortárs agykutatás releváns eredményeinek filozófiai vonatkozásait. A szemináriumokon olvasott szövegek lehetővé teszik, hogy a diákok világos képet kapjanak e dinamikusan fejlődő filozófiai alágról és tovább kutassák az elme és az agy, a gondolkodás és a test sokrétű kapcsolatát, esetleg azonosságát, avagy valamilyen szintű különbségét.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Beakley, B.–Ludlow, P.: The Philosophy of Mind, Cambridge, Mass.–London: MIT Press, 1992.
Hofstadter, D. R.:, Gödel, Escher, Bach. Egybefont gondolatok birodalma, Budapest: Typotex, 2000.
Lewis, D.: New work for a theory of universals, in Australasian Journal of Philosophy. 1983.
Nagel, Th.: The View from Nowhere, Oxford: Oxford UP, 1986.
Popper, K.–Eccles, J.: The Self and Its Brain – An Argument for Interactionism, Heidelberg–Berlin–London–New York: Springer, 1977.
Robinson, H. (ed.): Objections to Physicalism, Oxford: Oxford UP, 1993.
Searle, J.: The Rediscovery of the Mind, Cambridge MA: MIT Press, 1992.
Stalnaker, R.: Context and Content: Essays on Intentionality in Speech and Thought. Oxford University Press, 1999.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Áttekintéssel rendelkezik a filozófia belső összefüggésrendszeréről, továbbá a filoz&o
acute;fia és a rokon tudományok kapcsolatrendszeréről.
Elmélyültebb, az illető problémaköröket részleteiben is feltáró ismereteket szerzett a filozófia több részterületéről.
Elsajátította és aktívan alkalmazni tudja az összetett tudományos problémákkal foglalkozó dolgozatok elkészítéséhez szükséges módszertani ismereteket.
b) képességei
Képes analitikus, összefoglaló és további elmélyülést megalapozó gondolkodásra, a szövegek elemzésének, a szövegeknek a filozófiai tradíció egészén belüli elhelyezésére és értelmezésére.
Képes a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatára.
Képes a filozófia egészével, illetve annak egy-egy részdiszciplínájával, továbbá ezek alkalmazásával kapcsolatos problémák felismerésére és kreatív kezelésére.
Szakmai és interdiszciplináris ismereteik alapján önálló kutatások kialakítására és lefolytatására képes.
A kor igényeinek megfelelően hatékonyan tud kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint írásban és szóban is képes magas szinten bemutatni.
Képes eredményeit különböző tudományos fórumokon megjeleníteni.
Képes aktuális kérdések eszmetörténeti és filozófiai elemzésének áttekintésére és újragondolására a globális változások legfontosabb - multikulturális, természeti-környezeti és társadalmi-politikai - összetevői tekintetében.
c) attitűdje
Nyitott arra, hogy a filozófiai képzésben elsajátított ismereteket és készségeket más területeken is kamatoztassa, továbbá arra, hogy ennek során ezeket a más területeket is előzetes beidegződöttségek és korlátok nélkül értelmezze és értékelje.
Törekszik az álláspontokat mélyebben megérteni és több oldalról is kibontani és értelmezni.
d) autonómiája és felelőssége
Érdeklődik, nyitott, és állást foglal a filozófia és a
kultúra, illetve a filozófia és a tudományok közötti párbeszéd során.
Alapos szakmai, kulturális és tudományos tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint komoly elemző készséget, figyelmet, átfogó és elmélyült ismereteket igénylő feladatokat fogalmaz meg és valósít meg következetesen.
