Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus az első három félév folyamán elsajátított módszertani és írástechnikai kurzusokra jelentős mértékben alapozva egy olyan, tudományos igénnyel megírt esettanulmány elkészítését követeli meg a hallgatóktól, amely az összehasonlító politikatudomány korábbiakban elsajátított módszertanát alkalmazza. A kurzus elején egyebek között az összehasonlítás vizsgálati egységét, időintervallumát választjuk ki közösen, megvizsgáljuk a vizsgálati tárgy földrajzi elhelyezkedését és az esetek társadalmi-gazdasági kontextusát, meghatározzuk az összehasonlítandó esetek számát, illetve azt, hogy minőségi vagy mennyiségi jellegű összehasonlítás lenne az esettanulmány tárgya. Végigbeszéljük az adatok és tipológiák hitelességének problémakörét, illetve azt is, hogy miként aggregálhatóak az adatok, illetve milyen értékelési módszere érdemes használni a tanulmány megírásakor.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus elméleti gerincét az összehasonlító módszertan (comparative method) tudományos alapjai alkotják, különös tekintettel a Mill-féle logikára (a hasonlóság és a különbség módszere). A hallgatók elsajátítják az esettanulmány-tervezés teoretikus modelljeit, megértik a „kis mintaszámú” (small-N) kutatások érvényességi korlátait, valamint a változók kontrollálásának elméleti jelentőségét a politikai okság feltárásában. Az elméleti blokk feltárja a kontextuális elemzés fontosságát, megvilágítva, hogy az azonos intézményi megoldások miért vezetnek eltérő eredményekhez különböző kulturális és történelmi környezetben (pl. demokratizálódási folyamatok vagy válságkezelési stratégiák összevetése).
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A tárgy gyakorlati tudása az alkalmazott komparatív diagnosztikában rejlik, amely képessé teszi a hallgatót komplex nemzetközi folyamatok (pl. választási kampányok, kormányzati reformok, konfliktuskezelési minták) rendszerszintű összehasonlítására és „best practice” modellek azonosítására. A hallgatók elsajátítják a folyamatkövetés (process tracing) technikáját, megtanulnak összehasonlító szakpolitikai briefingeket (policy papers) és kockázatelemzéseket készíteni, valamint gyakorlati útmutatást kapnak a különböző országjelentések „sorok közötti” olvasásához. A kurzus során fejlődik a szcenárióalkotási készség, amellyel a hallgatók képesek egy adott ország eseményeit egy másik, hasonló paraméterekkel rendelkező ország tapasztalatainak tükrében előrejelezni az információs környezetben.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
GEDDES, Barbara, Paradigms and Sand Castles: Theory Building and Research Design in Comparative Politics, Ann Arbor, University of Michigan Press, 2003. ISBN 0-472-06835-0
DOGAN, Mattei, PELASSY, Domonique, How to Compare Nations? Strategies in Comparative Politics, Chatham, Chatham House Publishers, 1990. ISBN 0-934540-79-9
Peters, B. Guy, Comparative politics, theory and methods, Basingstoke, Palgrave, 1998. ISBN 0-333-69335-3
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
PENNINGS, Paul, KEMAN, Hans, KLEINNIJENHUIS, Jan, Doing research in political science. an introduction to comparative methods and statistics, London, Sage, 2006, ISBN 978-1-4129-0376-9
GEORGE, Alexander L., BENNETT, Andrew, Case studies and theory development in the social sciences, Cambridge, MIT Press, 2004. ISBN 0-262-57222-2
BYRNE, David, RAGIN, Charles C., The Sage handbook of case-based methods, London, Sage, 2009. ISBN 978-1-412-93051-2
HOPKIN, J., The Comparative Method, In: MARSH, David, STOKER, Garry, Theory and Methods in Political Science, Basingstoke, Palgrave, 2002. ISBN 0-33-394-856-4
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
Az Összehasonlító esettanulmányok tantárgy a KKK-ban meghatározott kompetenciákhoz elsősorban a rendszerszintű összehasonlító módszertan és a multikauzális válságdiagnosztika képességének fejlesztésével járul hozzá, amely a Mill-féle logikai elvek és a folyamatkövetés (process tracing) operatív alkalmazásán keresztül teljesül. A hallgatók elsajátítják az önálló kutatástervezés és változókontrollálás tudását, fejleszti a tömör, adatvezérelt szakpolitikai briefingek (policy papers) elkészítéséhez szükséges íráskészségüket, miközben a különböző országjelentések kritikai forráselemzése során kialakul az a szakmai integritás és autonómia, amely elengedhetetlen az információs környezet dezinformációs narratíváinak, a sorok között megfogalmazott üzenetek dekonstrukciójához és a hiteles, stratégiai szintű szcenárióalkotáshoz.
