Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy a vallás és a politika kapcsolatának főbb modelljeit: az egység, a részleges elválasztás és a teljes semlegesség modelljét részben elméleti megalapozásuk, részben gyakorlati alkalmazásuk szempontjából vizsgálja. Az elméletek elemzését minden esetben a kortárs jogi szabályozás országcsoportok szerinti tárgyalása egészíti ki, különös tekintettel az iszlám világra, Ázsiára és Európára, illetve az Amerikai Egyesült Államokra.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus elméleti ismeretanyaga a transzcendens és a világi hatalom viszonyának eszmetörténeti és szociológiai alapozására épül. A hallgatók elsajátítják a politikai teológia alapfogalmait (Szent Ágostontól Carl Schmittig), és összehasonlító módon vizsgálják a kereszténység, az iszlám és a judaizmus államfelfogását. A tananyag részletesen tárgyalja a szekularizáció elméleteit és azok kritikáját, az állam és egyház szétválasztásának típusait (pl. a francia laicizmus, az amerikai fal-metafora vagy a kooperatív európai modellek), valamint a vallási fundamentalizmus és a politikai katolicizmus ideológiai hátterét. Az elméleti blokk kitér a vallási szabadság, mint alapjog alkotmányos kereteire is.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A gyakorlati ismeretanyag aktuális politikai folyamatok és esettanulmányok elemzésére fókuszál, különös tekintettel a vallás szerepére a konfliktuskezelésben és a béketeremtésben (pl. Közel-Kelet, Észak-Írország). A hallgatók jártasságot szereznek a vallási érvek felismerésében és értelmezésében az olyan értékpolitikai vitákban, mint a bioetika, a családpolitika vagy az oktatási rendszerek szabályozása. A gyakorlati képzés során a hallgatók elemzik a vallási lobbik hatásmechanizmusait, a hitvalló politizálás lehetőségeit a liberális demokráciákban, valamint a vallási diplomácia és az egyházak társadalmi szerepvállalásának (diakónia, oktatás) közpolitikai jelentőségét.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kis János: Az állam semlegessége. Budapest: Atlantisz, 1997. ISBN 963 7978 91 7
Locke, John: Levél a vallási türelemről. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982. ISBN 963 05 3006 6
Molnár Tamás: A hatalom két arca: politikum és szentség. Budapest: Európa, 1992. ISBN 963 075391 X
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Fox, Jonathan: A World Survey of Religion and the State. Cambridge: Cambridge University Press, 2008. ISBN 978 0 521 757 58 9
Tomka Miklós: A vallás a modern világban. Budapest: Semmelweis Egyetem – Párbeszéd, 2011. ISBN 978 963 9129 77 1
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy sikeres teljesítésével a hallgatók képessé válnak a politikai események mélyebb, kulturális és eszmei rétegeinek dekódolására. Fejlődik a hallgatók interkulturális és vallási műveltsége, ami elengedhetetlen a globális folyamatok (pl. migráció, civilizációs konfliktusok) megértéséhez. Ez a tudás alapvető a diplomáciai pálya, a civil szféra, a pártpolitikai elemzés vagy a közigazgatási szakértői munka során, ahol a vallási diverzitás kezelése és a szakrális érvek politikai lefordítása napi szintű kihívást jelent.
