Az idei és a tavalyi adatok összevetésénél 2021. márciusi előzetes jelentkezési adatok, valamint a 2020. évi általános felvételi eljárás eredményei képezik az összehasonlítás alapját, mindkettőnél a felvi.hu oldalon közölt statisztikák alapulvételével. A Hittudományi Karunk (HTK) képzéseit az alábbi kimutatás nem tartalmazza, mivel azokról nem érhető el az összehasonlításhoz alapul vehető statisztika a felvi.hu oldalon.
Egyetemünk (osztott) mesterképzéseire 2021-ben 1.324-en jelentkeztek (ebből 332-en első helyen). A karok szerinti megoszlás a következő: Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (BTK): 1276 (ebből 311 első helyen), Információs Technológiai és Bionikai Kar (ITK): 48 (ebből 21 első helyen). Tavaly az általános felvételi eljárásban (tehát pótfelvételi nélkül) 1.190 volt a jelentkezők száma (ebből 333 első helyen). A jelentkezők száma tehát mintegy 11%-kal nőtt ezen a képzési szinten, a növekmény a BTK-n jelentkezik.
Egyetemünk osztatlan mesterképzéseire 2021-ben 3.358 jelentkezést nyújtottak be (ebből 889-et első helyen). A karok szerinti megoszlás a következő: BTK: 277 (ebből 66 első helyen), Jog- és Államtudományi Kar (JÁK): 3.081 (ebből 823 első helyen). Tavaly az általános felvételi eljárásban (tehát pótfelvételi nélkül) 3.893 volt az osztatlan mesterképzésre benyújtott jelentkezések száma (ebből 1.091 első helyen). Ez mintegy 14%-os csökkenést jelentene a jelentkezések számánál. A csökkenés azonban látszólagos. Figyelembe kell ugyanis venni, hogy az osztatlan jogászképzésben ponthatártól függetlenül központilag meghatározott az állami ösztöndíjas képzésre felvehető hallgatók száma, amely jogászképzést folytató karonként legfeljebb 80 fő lehet, a nappali és a levelező munkarendű képzést egyaránt beleszámítva. Mivel a JÁK a 2021-es felvételi eljárásban a szigorú korlátra tekintettel már nem hirdet meg levelező jogászképzést állami ösztöndíjas formában (mind a 80 állami ösztöndíjas helyet a nappali képzésre csoportosítja), a tavalyi adatokkal való összevetésnél reálisabb képet kapunk, ha a tavaly e képzésre benyújtott jelentkezéseket (647 jelentkezés, ebből 368 első helyen) figyelmen kívül hagyjuk. Így a JÁK esetében az állami ösztöndíjas levelezős jogászképzés figyelmen kívül hagyásával 2.953 tavalyi jelentkezés (ebből 650 első helyes) áll szemben az idei 3.081 jelentkezéssel (ebből 823 első helyes). Intézményi szinten pedig a tavalyi 3.246 jelentkezéshez képest (melyből 723 első helyes) idén 3.358 jelentkezésről tudunk (ebből 889 első helyes). A jelentkezések számában ez 3,5%-os növekedés, amely – a korrekciót követően – a JÁK-nál jelentkezik.
Arról pontos adatokkal nem rendelkezünk, hogy rögtön az alapdiploma után vagy 1-2 évvel később jelentkeznek a hallgatók mesterképzésre, de néhány megállapítás tehető. Általánosságban arról van mérésen alapuló információnk, hogy az éppen végzős alapszakos hallgatók milyen arányban kívánják a képzés végeztével mesterszakon folytatni tanulmányaikat. Erre nézve a 2020. évi hallgatói motivációs vizsgálat közel kétharmados, 63,3%-os arányt mutatott. Kari megoszlásban az látszik, hogy leginkább a BTK végzős alapszakos hallgatói kívánják mesterszakon folytatni tanulmányaikat (70,4%), míg a többi kar esetében ez az arány alacsonyabb. Az is megállapítható, hogy a nappali munkarendben tanulók jellemzően magasabb arányban kívánnak továbbtanulni, mint a levelezők.
A konkrétabb válasz a képzéstől magától is függ. A klasszikus bölcsész szakokon (pl. magyar, történelem, modern filológiai képzések) inkább az a tendencia figyelhető meg, hogy a munkaerőpiacon már megállapodott érdeklődők térnek vissza a képzésbe, különösen levelező munkarendben. A pszichológia mesterképzésen és a társadalomtudományi képzések többségénél azonban a többség közvetlenül az alapképzés után folytatja tanulmányait mesterképzésben.
A BTK-n a legnépszerűbb mesterképzések közé tartoznak a pszichológia, a fordító- és tolmács, a kommunikáció- és médiatudomány, valamint a nemzetközi tanulmányok mesterszakok. A JÁK-on töretlen népszerűségnek örvend a jogász osztatlan mesterképzési szak. Az ITK angol nyelvű info-bionika mérnöki és mérnökinformatikus mesterképzései is stabil érdeklődéssel számolhatnak. A kisebb érdeklődést kiváltó képzések elindításáról csak a pontosabb nyári adatok fényében születik majd döntés.
A többciklusú képzési rendszer, illetve a tanárképzés osztatlan formájának visszaállítása nehéz helyzetbe hozta a klasszikus bölcsész szakok – például a fentebb már említett magyar, történelem és a modern filológiai képzések – mesterképzéseit, mivel a tanárképzés és a munkaerőpiac együttes elszívó hatásával kell folyamatosan megküzdeniük. Egyetemünk arra törekszik, hogy képzési struktúránk egyszerre legyen képes rugalmasan alkalmazkodni a változó körülményekhez és a jelentkezői igényekhez, valamint megőrizni azokat az értékeket, amelyek a bölcsészképzés legnemesebb hagyományaihoz kapcsolódnak.
Új mesterképzésünk például az először tavaly meghirdetett Közép-Európa tanulmányok, illetve a politikatudomány mesterképzés idén angol nyelven is meghirdetett képzése. A képzések elindításáról nyáron születik döntés.
Szöveg: Dr. Komáromi László, oktatási rektorhelyettes
Fotó: PPKE
