Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tárgy célja a legfontosabb jogi kérdésekre és jogterületekre koncentrálva a helyes jogfilozófiai gondolkodás módszerének rendszerszemléletű bemutatása, s annak sokféle területen való alkalmazása. A kurzus a jogfilozófia legfőbb, régi és új aktuális kérdéseit tárgyalja egységes (természetjogi) jogfilozófiai szemléletben és keretben. Cél, hogy ezen, antropológiai és értékalapjaiban igaz és szilárd gondolati rendszer helyessége belátásra kerüljön, valamint, hogy az új, időközben felmerülő jogi kérdések megközelítésekor is lehetőleg ezt a szemléletmódot érvényesítsék a hallgatók. Cél továbbá, hogy az ezzel ellentétes jogelméleti irányok helytelen elméletépítési kiindulópontjait kritikai módon értékelni tudják, amiképpen az így belőlük következő jogelméleti konzekvenciákat is. Cél tehát a helyes elméletképzés módszerének elsajátítása. Célkitűzés, hogy az elméletek megismerése révén a hallgatók a legfontosabb jogi kérdések tekintetében tudjanak érvelni igaz és meggyőző módon a helyes jogfilozófiai gondolkodásmódot érvényesítve, továbbá a helytelen, rossz konklúziókat adó teóriák ellen, valamint a részben helyes vagy részben helytelen jogi argumentáció ilyen voltát feltáróan is. A kurzus célja az, hogy a hallgatók konkrét jogi problematikák értelmezése során értsék meg magukat az elméleteket is, azok helyességét vagy éppen helytelenségét. Mindehhez a jogi érvelési kiindulópontnak joginak és helyesnek kell lennie. Ezért szükséges, hogy a hallgatók tudjanak filozófiai módon különbséget tenni a dolgok „lényege” és azok „jelenség” volta, illetve a jogi és a nem jogi szemléletmód között. A fenti célok elérése érdekében az oktatás során arra törekszünk, hogy számos interaktív érvelés jöjjön létre a hallgatókkal oly módon, hogy azok plauzibilitásáról ők maguk mondjanak véleményt, amit követően az oktató értékeli azokat.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A jog, a jogtudomány és a jogi érvelés a klasszikusok nyomán. A modern jogfogalom: a jogi kényszer központivá válik. A büntetés jogfilozófiája: bűn, igazságos bűnhődés és méltóság. A legalapvetőbb emberi jogok jogfilozófiai megalapozása: a jogalanyiság elismeréséhez, az élethez és az emberi méltósághoz való jog. Emberi személy, jogalanyiság, jogképesség, a méhmagzat jogi státusa. Jogfilozófiai megfontolások az öngyilkosságban való közreműködésről. A menekültek alapvető emberi jogairól. Alapvető természetjogi intézmények: házasság és család. Gyermeki jogok és a család jogai. Jog, jogosultság, erőszak: Jhering és Kelsen koncepciói és azok kritikája. Az emberi jogok természetjogi megalapozásának kortárs problémái. Az emberi méltóság helyes jogfilozófiai értelme. Természettől a természetjogig. Természetjog és jogszociológia. A „dolog természete”. A jog és az erkölcs viszonya a tomista eszmerendszerben. Jog a személyközi (polgári) viszonyokban. Hans Kelsen természetjog-kritikájának cáfolata. Herbert Hart jogelméletének értékelése. A demokratikus kormányzat és a jogalkotás természetjogi kötöttségei: felhatalmazás, érvénytelenség, ellenállás és a lelkiismereti kifogás intézménye. A szubszidiaritás elve jogfilozófiai szempontból. Jogrendszerek versenye és a jogmegkerülés a természetjog, az igazságosság és a közjó mérlegén.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
---
Az értékelés kritériuma:
Az írásbeli vizsgán a tankönyv alapján – amelyet a kidolgozáshoz használhatnak - és a tanórákon tanult és elsajátított érvelési módszerekkel kell kidolgozni az előre magadott tételsorból a vizsga során a tanár által kiválasztott tételt. Ez egy jogfilozófiai téma vagy problémakör két A4-es oldal terjedelemben történő, állításokkal, érvekkel és cáfolatokkal való alapos, logikus körüljárása.
Az alkalmazott oktatási módszerek:
Az előadások során plasztikus, szemléletes és gyakorlati megközelítésű módszeres gondolkodásmód keretében kerülnek kibontásra a kurzus elméleti témái, a hallgatók által is felvetett vonatkozó releváns kérdések érvelő-cáfoló körüljárásával. Ahhoz hasonlatosan, ahogy azt a klasszikus dialektikus vita során tették a görög, a római és a középkori érvelésekkor a jogászok. Minden órán interaktív módon történik a helyes fogalmak, meggyőző állítások és érvek megtalálása, állítások és cáfolások révén, valamint a logikus okfejtés alkalmazásával. A realitáselvű gondolkodásmódot a jogi kurzusban tárgyalt témákhoz illő kortárs gyakorlati példák, további jogi problémák közös fellelése teszi plasztikussá és életszerűvé.
Az előadások alkalmával a gyakorlatokon kritikai módon olvasott nagyhatású szerzők szövegeinek értékelése is megtörténik, mégpedig az elméleti órák során kifejtett egységes szemléletű jogfilozófiai gondolkodásmód alapulvételével. Az oktató és a hallgatók közötti klasszikus dialektikus érvelés tantermi gyakorlata segíti a helyes jogi gondolkodásmód jobb, alaposabb és többszempontú megértését, s a majdani készségszintű alkalmazásának megalapozását. Az argumentációhoz a kötelező tankönyv szolgáltatja az alapanyagot: a tematikát, a problematikát és az érvanyagot. Új és jobb érveket azonban a hallgatók is hozhatnak. Az egész kurzus során a legaktívabbak közül a legjobbak megajánlott jegyet is kaphatnak.
Kötelező irodalom:
- Frivaldszky János: A jogfilozófia alapvető kérdései és elemei. Negyedik, javított kiadás. Budapest, Szent István Társulat, 2019. ISBN 9789632776620
- Varga Csaba (szerk.): Jog és filozófia. Antológia a XX. századi jogi gondolkodás köréből. Szerk. Budapest Szent István Társulat, 2001. ISBN 9633613043 ISSN 08650349
A gyakorlatokra kijelölt fejezetek.
- Frivaldszky János (szerk.): Természetjog. Szöveggyűjtemény. Budapest, Szent István Társulat, 2006) ISBN 9633618711 ISBN 9789633618714 ISSN 0865-0349
A gyakorlatokra kijelölt fejezetek.
- Herbert Hart: A jog fogalma. Budapest, Osiris, 1995. ISBN 9633790743
A gyakorlatokra kijelölt fejezetek.
Ajánlott irodalom:
Frivaldszky János: Aktuális jogfilozófiai és bioetikai megfontolások az emberi életről, halálról és méltóságról. In: Tahyné Kovács Ágnes (szerk.): Vox generationum futurarum: Ünnepi kötet Bándi Gyula 65. születésnapja alkalmából. Budapest, Pázmány Press, 2021. 113-122. o. ISBN 9789633084014
https://publikacio.ppke.hu/id/eprint/2652/
Frivaldszky János: A jogi fogyasztóvédelem kialakulásának főbb eszmetörténeti előzményei, gazdasági-termelési körülményei és néhány aktuális elméleti kérdése. In: Hámori Antal, Hamar farkas, Neszmélyi György Iván, Veres Zoltán (szerk.): Fogyasztóvédelem – Fogyasztóvédelmi jog. Budapest, Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem, 2025. 103-163. o. ISBN (print) 978-615-6886-12-5 ISBN (online) 978-615-6886-13-2 https://publikacio.ppke.hu/id/eprint/2695/
A tantárgy hozzájárulása a Képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciaelemek elsajátításához:
- tudása: T1, T2, T3, T4, T5, T7, T8, T9, T10
- képességei: K1, K2, K5, K6, K7, K8, K9, K10, K11, K12, K14, K15, K16, K17, K18
- attitűdje: A1, A2, A3, A4, A5, A6, A7, A9, A10, A11, A12, A14
- autonómiája és felelőssége: F1, F2, F3, F5, F6, F7
Tantárgy oktatója:
- Dr. Frivaldszky János
- Dr. Könczöl Miklós
- Dr. Tattay Szilárd
- Dr. Tussay Ákos
