Ft. Dr. Kuminetz Géza rektor atya 2023-ban azzal a céllal elevenített fel a Pázmányon a Dies Academicus egyetemi napok hagyományát, hogy az akadémiai közösség ezen a jeles napon soraiba fogadhassa az újonnan kinevezett egyetemi docenseket és egyetemi tanárokat. A rendezvény újra élő és meghatározó része egyetemünk közösségi és tudományos életének, ez az alkalom egyszerre ünnep és találkozás. Megismerhetjük azokat az oktatókat és kutatókat, akik az elmúlt évben egyetemünk professzori és docensi köréhez csatlakoztak, és most egy-egy kutatási témát mutattak be a közönségnek
A nyitónapon Kuminetz Géza rektor köszöntőbeszédében a tudományos pálya hivatásjellegét hangsúlyozta, amely – szavai szerint – „egész életre szóló nagy és küzdelmes törekvés”. Rámutatott, hogy a tudós feladata az igazság következetes keresése, még akkor is, ha ezt számos tényező nehezíti.
Rektor atya hangsúlyozta a katolikus egyetemi közeg sajátosságát is, mely azt jelenti, hogy a katolikus tudományeszmény égisze alatt munkálkodunk: a különböző tudományos megközelítések tiszteletben tartása mellett fontosnak nevezte, hogy „adassék meg a tudományos tevékenységünk (…) szabadsága”, valamint az értelmes párbeszéd feltétele. Beszéde végén rámutatott, hogy a Dies Academicus célja, hogy bemutassa e katolikus tudományeszmény teremte gyümölcsöket, másrészt erősítse az egyetemünk karai közti koherenciát.
Ft. Dr. Vincze Krisztián külügyi és tudományszervezési rektorhelyettes bemutatta a tavalyi előadásokból készült kötetet, amely „Műfajok sokszínűségében a közös cél felé” címmel jelent meg. Kiemelte: az oktatói pálya csúcsa felé haladva az oktatóknak számos műfajban – előadóként, szerzőként, opponensként vagy szerkesztőként – kell helytállniuk. Mint hangsúlyozta, a sokféle tudományos megszólalás végső célja közös: az ismeretek összekapcsolása révén egy koherens világ- és emberkép felé haladni, és ezzel a társadalom javát szolgálni. Hozzátette: ez a katolikus egyetem küldetése is, amely a tudományterületek eredményei között keresi az összefüggéseket, hogy azokat a társadalom javának szolgálatába állítsa, és hozzájáruljon egy olyan világ formálásához, amely tükrözi a teremtett rend értékeit.
Az előadások idén is széles spektrumot öleltek fel a bölcsészettudományoktól a jogon és teológián át a természettudományig. Az első napon Dr. Ádám Anikó a 19. századi francia irodalom modernitásának kérdéseit vizsgálta, míg Dr. Schmal Dániel Descartes gondolkodásán keresztül a modern filozófiai szemlélet kezdeteit elemezte. Dr. Kárpáti György a kortárs magyar függetlenfilm kihívásairól beszélt, Dr. Fröhlich Johanna pedig az anyaság fogalmát értelmezte a természetjogi politikai filozófia keretében. A társadalmi folyamatok közül Dr. Földházi Erzsébet a népességcsökkenés és gyermekvállalás hazai tendenciáit mutatta be, míg Dr. Molnár Sarolta Judit a családjog jelenkori és jövőbeli szerepét vizsgálta. A délutáni szekcióban Dr. habil. Juhász Gábor a krízisintervenció szociális munkában betöltött szerepéről, Dr. Kártyás Gábor a munkajogi garanciák alakulásáról a digitális korban, Szilágyiné Dr. Hős Nikolett pedig a mesterséges intelligencia munkahelyi alkalmazásának felelősségi kérdéseiről tartott előadást. A napot Dr. Fiáth Attila a borvidékek pozicionálási stratégiáit elemző előadása zárta.
A második nap nyitóbeszédében Vincze Krisztián a 19. században élt John Henry Newmanről, a katolikus szellemi hagyomány egyik meghatározó alakjáról beszélt, akit XIV. Leó pápa egyháztanítóvá, és Aquinói Szent Tamás mellett a katolikus oktatás társpatrónusává avatott. Hangsúlyozta, hogy Newman gondolkodása ma is irányadó mindazok számára, akik a hit, az értelem, a lelkiismeret és az egyetemi lét összefüggéseit keresik. Rámutatott: az általa megfogalmazott kérdések ma sem veszítettek aktualitásukból, különösen abban a tekintetben, hogy az egyetem nem pusztán szakmai felkészítő intézmény, hanem a teljes ember formálásának tere is.
Az előadások sorában ezen a napon a teológiai és filozófiai megközelítések mellett a kommunikáció, a nyelvészet és a természettudomány is hangsúlyt kapott. Ft. Dr. Kajtár Edvár a misztikus tapasztalat teológiai értelmezését mutatta be, míg Dr. Szakács Béla Zsolt a jeruzsálemi Szent Sír történeti és művészettörténeti vonatkozásait tárgyalta. Dr. Radetzky András az egyházi társadalmi tanítás médiamegjelenését elemezte, Dr. Pünkösty András pedig a mesterséges intelligencia etikus használatának lehetőségeit vizsgálta a felsőoktatásban. Nyelvészeti témában Dr. Ludányi Zsófia az intézményes nyelvi tanácsadás terminológiai kérdéseiről beszélt, Dr. Tóthné Dr. Aszalai Anett pedig a kommunikációs akadálymentesítés társadalmi aspektusait járta körül. A természettudományos blokkban Dr. Csaba György a fizika és a számítógépes modellek kapcsolatát, Dr. Reguly István a nagy teljesítményű számítások tudományos szerepét mutatta be. A társadalomtudományi és pszichológiai előadások sorát Juhászné Dr. Klér Andrea a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának új irányairól, Dr. Kiss Paszkál Bertalan pedig a javítóintézeti fiatalok jóllétének erőforrásairól szóló kutatásával gazdagította, míg a rendezvényt Dr. Tóth Tibor a gondoskodáspolitikai képzési rendszer fejlődését elemző előadása zárta.
A későbbiekben – várhatóan ősszel –minden előadóval külön-külön interjúk jelennek meg, illetve az előadások is visszanézhetőek lesznek.
