A különösen is aktuális kérdést vizsgáló, német nyelvű, egynapos konferencián, az Intézet nevében Elmar Güthoff és Burkhard Berkmann professzorok köszöntötték a Németországból, Ausztriából, Svájcból, Franciaországból és Belgiumból érkezett kánonjogi szakértők széles körét. A konferencia kezdetén a megjelentek rövid néma csenddel adóztak a 2019. május 23-án, 84 éves korában váratlanul elhunyt Peter Landau professzor, a középkori kánonjogtörténet és jogtörténet nemzetközileg kiemelkedő kutatója előtt.

Güthoff professzor megnyitójában hangsúlyozta a vallásszabadság érvényesülése intézményes megvalósulásának a fontosságát a közoktatásban, és felhívta a figyelmet azokra az új kihívásokra, amelyet az iszlám vallási közösségek számának növekedése és a hagyományos oktatási keretekbe történő beillesztése jelent Európában, egy kétszáz év alatt letisztult – és jelenleg is működő – európai oktatási intézményi rendszeren belül.

A három vezérelőadásra épülő szimpózium első – az általános alapelveket tisztázó – nyitó előadásra a szervezők Szuromi Szabolcs Anzelmet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jelenlegi rektorát kérték fel, „A katolikus vallásoktatás, különös tekintettel a 18. századtól napjainkig, kánonjogi és állami egyházjogi szempontból" címmel. Szuromi professzor nemcsak a vallásoktatás intézményrendszerének fejlődését, és az egyes államok jogalkotásán alapuló különböző megoldásainak a kialakulását mutatta be (gazdag – nemcsak európai – nemzetközi kitekintéssel), hanem egyúttal rámutatott az egyes korosztályok hitoktatásának az emberi méltósághoz való kötődésére, valamint mindennek az első generációs emberi jogokban történt rögzítésére, továbbá az egyházi oktatás kisebbségi helyzetében rejlő – a szekuláris társadalmat is jelentősen érintő – kockázataira.

A második két vezérelőadás a Szuromi professzor által lefektetett alapelvek működését és azok érvényesülésében megjelenő korábbi és újabb konfliktushelyzeteket elemezte. Először Francis Messner, a Strasbourgi Egyetem professzora a franciaországi közoktatás tekintetében, majd Rik Torfs a Leuveni Egyetem professzora a különösen is összetett belgiumi helyzet és az egyházi oktatási hálózat működésének, valamint az azzal összefüggő állami jogalkotásnak a bemutatásával.

A konferencia előadásainak egységes összegzésében Güthoff professzor – elsősorban az európai egyházi oktatás jelenlegi működését, a vallásszabadságból fakadó jogok érvényesüléséből szükségszerűen következő elengedhetetlen lépéseket, és az egyházi közoktatási intézmények közép- és hosszútávú működését – érintő problémakőrt emelte ki.