Szakajánló sorozatunk: Pázmány molekuláris bionika képzés - Integrált tudás, amely a legkorszerűbb, fejlesztés alatt álló biomedicinális alkalmazások felé nyitja meg az utat

2020.06.11.

ratneurononchip.jpg

A jövő tudományát oktatják az Információs Technológiai és Bionikai Karon (ITK). Egyszerűen fogalmazva így lehetne meghatározni azt a széleskörű oktató-kutató munkát, amely több tudományterületet fog át. Gáspári Zoltán docens bevezet minket abba, mit is jelent a molekuláris bionika, amelyet alapszakként (BSc) és az orvosi biotechnológia, amelyet mesterszakként (MSc) sajátíthatnak el a hallgatók.

   „A molekuláris bionika olyan szintű integrált tudást nyújt, amely a legkorszerűbb, fejlesztés alatt álló biomedicinális alkalmazások felé nyitja meg az utat.” Ez azt jelenti, hogy a biológia és a műszaki tudományok terén szerzett ismeretek birtokában a hallgató valami újat képes létrehozni, például egy intelligens protézist. Ezzel segíti a mozgásában vagy éppen a látásában korlátozott embert – olyan, akár  agyhullámok által vezérelhető eszközt adva a kezébe –, amellyel jelentősen javulhat az életminősége; vagy olyan új terápiás eljárások kidolgozásában vehet részt, amelyek a legkorszerűbb molekuláris ismereteket és technológiákat alkalmazza.

   Ez már átvezet az orvosi biotechnológia felé, amely a molekuláris, sejtszintű folyamatok megértésére és befolyásolására irányul. „Két területet emelnék ki az orvosi biotechnológia területéről. Az egyik a személyre szabott orvosláshoz szükséges diagnosztika. Amikor meghatározzuk azt, hogy egy adott páciens számára, saját genetikai adottságai alapján mi a számára leghatékonyabb kezelési mód. Ez az eljárás rengeteg adat feldolgozását jelenti – megfelelő szintű számítástechnikai tudást feltételezve –, miközben érteni kell a mögöttes molekuláris biológiai folyamatokat. A másik: amikor a biotechnológia az élő szervezetek befolyásolására, módosítására irányul, akár a génterápia segítségével. Hatóanyagok előállítása céljából vagy akár konkrét orvosi beavatkozásokra használható a biotechnológia.”

   A tanulmányok tehát megkívánják a hallgató érdeklődését az orvostudományok és a műszaki, informatikai ismeretek iránt, s hogy ezt a kettőt ötvözni tudja. „Nem várjuk el, hogy valaki az összes területen a legjobb legyen, viszont professzionálisnak kell lennie abban az értelemben, hogy értse a problémákat és a problémákra adott válaszokat.” Igyekeznek lebontani az orvosi és az informatikai képzés között még ma is meglévő falat. Azokat a speciális megoldási módokat kutatják, dolgozzák ki és alkalmazzák, amelyek a két tudományterület metszésfelületén jelentkeznek.

   A molekuláris bionika BSc képzés során a hallgatók matematikát, fizikát, molekuláris biológiát, idegtudományt, illetve informatikát, programozást tanulnak. Ezeket elegyítve kapják meg a szükséges ismereteket a korábban vázoltak megoldásához.

   Erdélyi Áron a másodévet végezte a molekuláris bionika szakon. Már kilencedikes gimnazistaként elhatározta, hogy erre a szakra jelentkezik. A robotika labor megismerése adta a végső döntést, hogy az ITK-t válassza. 

   A képzés közösen folyik a Semmelweis Egyetemmel, mint Gáspári Zoltán megjegyzi: az orvosegyetem oktatói a legtöbb előadást a biotechnológus hallgatóknak tartják. 

   Elméleti előadásokkal és laboratóriumi gyakorlatokkal folyik az oktatás. Az elmúlt években több új laboratóriumot hoztak létre és ezeket folyamatosan fejlesztik. „A diplomamunka elkészítésekor a hallgatók a belső és a külső laboratóriumi munka során még inkább elmélyítik gyakorlati tudásukat.”

   Az Erasmus plusz program európai ösztöndíjlehetőségeket nyújt, a Campus Mundi segítségével pedig a hallgatók előtt kitárul a világ többi egyetemi kutatóhelye is. „Ez utóbbit elsősorban mesterképzésen részt vevő hallgatóinknak ajánljuk, persze nincsenek kizárva a jó előrehaladást mutató BSc-s hallgatók sem.” Partnerintézményüknek számít a Leuveni Katolikus Egyetem, de sokan mennek a müncheni és drezdai műszaki egyetemre is.

   „Az ITK kis létszámú karnak számít, ennek következtében személyesebb a viszony az oktatók és a hallgatók között. A hallgatók bátran fordulhatnak az oktatókhoz, hogy órán kívül is megbeszéljenek egy-egy tanulmányi vagy kutatási kérdést.” A felsőbb évesek pedig segítik az alsóbb éveseket az egyetemi élet buktatóin.

   „Karunk a mesterképzéssel végződő teljes képzési ciklusra helyezi a hangsúlyt. A diákok sokkal teljesebb tudást kapnak így, és sokkal több elhelyezkedési lehetőség nyílik számukra.”

   A végzetteket kifejezetten keresik azokon a területeken, ahol a cégek orvosi diagnosztikával foglalkoznak, vagy olyan fejlesztéseket végeznek, amelyek új szempontból vizsgálják az egyes betegségek gyógyítási lehetőségeit.

  A molekuláris bionikát azoknak ajánlja Gáspári Zoltán, akik érdeklődnek a természettudományok iránt, nem rettennek meg attól, ha el kell mélyedni egy-egy probléma megoldásában, és nyitottak a legújabb ismeretek befogadására. S hozzáteszi: „Szükséges a türelem és a kitartás. Az alapképzés első évei után áll össze a hallgatókban az a korábban megtanult, kezdetben mozaikszerű tudás, amely elvezeti őket a legújabb tudományos területekre és alkalmassá teszi őket az ott végzett kutatásra és fejlesztésre.”  

   „Sokkal jobban teljesítek, mint amit el tudtam volna képzelni, mielőtt az egyetemre jöttem – mondja Erdélyi Áron. – Ezt főként a segítőkész tanároknak köszönhetem. Név szerint ismernek mindannyiunkat, az órákon vagy a vizsgákon nem személytelen Neptun-kódok vagyunk a szemükben.” Még nem döntött, infobionikán vagy mérnökinformatikus szakon folytassa-e a mesterképzést, lehet, hogy mindkettőt elvégzi, mert mint mondja, „mindenképpen a Pázmányon szeretnék maradni”.

Írta: PPKE Kommunikáció/E.I.
Fotó: PPKE

 

Események

11.
2025. márc.
HTK
"Kitárta a hit kapuját"
13.
2025. márc.
PPKE
Szakkollégiumi konferencia
13.
2025. márc.
BTK
Tanítók Napja
Iohanneum Díszterem
19.
2025. márc.
JAK
Véradás az egyetemen
E2 előadó előtti tér
20.
2025. márc.
ITK
Véradás 2025 tavasz
Pázmány ITK
28.
2025. márc.
BTK
Doktori Iskolák Nyílt Napja
Danubianum
További események
Széchenyi 2020 - Magyarország Kormánya - Európai Unió, Európai Regionális Fejlesztési Alap - Befektetés a Jövőbe