Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A 20. századi európai kontinentális filozófia a nyugati filozófia történetének rendkívül gazdag és sokrétű korszaka. Nemcsak fenomenológiai, hermeneutikai és egzisztencialista irányzatokra tagolódik, hanem ide tartoznak a strukturalizmus és az új vallásfilozófia törekvései is. A tantárgy ezt a sokféleséget módszer és tartalom alapján tekinti át, az egyes kurzusok szerint egyik vagy másik vonatkozását kiemelve és azon keresztül kitekintést nyújtva a kontinentális filozófiai gondolkodás jelentőségére és további lehetőségére. Fő tematikus pontok: osztrák filozófia, fenomenológia, hermeneutika, egzisztencializmus, strukturalizmus, dekonstrukció, közép-európai filozófia, új vallásfilozófia.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Fenomenológia és hermeneutika: Husserl transzcendentális fenomenológiája; a tudat intencionalitása; Heidegger fundamentálontológiája; Gadamer filozófiai hermeneutikája (megértés, előítélet, hatástörténet).
Egzisztencializmus: Az emberi léthelyzet elemzése Sartre, Marcel és Jaspers műveiben; a szabadság, a választás és a határhelyzetek filozófiája.
Strukturalizmus és dekonstrukció: A nyelvi és társadalmi struktúrák elsődlegessége (Lévi-Strauss, Foucault); Derrida dekonstrukciója és a metafizika-kritika.
Osztrák és közép-európai filozófia: A Brentano-iskola hatása; a prágai fenomenológiai kör; a térség sajátos filozófiai hagyományai és határhelyzetei.
Új vallásfilozófia: A fenomenológiai módszer alkalmazása a vallási tapasztalatra (Levinas, Marion, Henry); az „Isten utáni” filozófia dilemmái.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Fenomenológiai leírás: Képesség a dolgok struktúrájának módszeres feltárására és a tapasztalat előfeltételeinek zárójelbe tételére (epoché).
Hermeneutikai interpretáció: Jártasság a szövegek és kulturális jelenségek megértésében a hermeneutikai kör módszerével.
Dekonstruktív olvasás: Módszertan a szövegek belső ellentmondásainak és rejtett előfeltevéseinek feltárására.
Interdiszciplináris elemzés: A filozófiai belátások összekapcsolása az irodalommal, a pszichológiával és a társadalomtudományokkal a kontinentális tradíció szellemében.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Heidegger, Martin, Lét és idő. Budapest, Osiris, 2019.
Husserl, Edmund: A filozófia, mint szigorú tudomány. Budapest, Kossuth, 1992.
Jaspers, Karl: A filozófiai hit. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2004.
Sartre, Jean-Paul: Exisztencializmus. Budapest, Hatágú Síp Alapítvány, 1991.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Olay Csaba – Ullmann Tamás: Kontinentális filozófia a XX. században. Budapest, L'Harmattan, 2011.
McGrath, Alister: Az ateizmus alkonya. Budapest, Szent István Társulat, 2006.
Merleau-Ponty, Maurice: A filozófia dicsérete. Budapest Európa, 2005.
Camus, Albert: Sziszüphosz mítosza, ford. Ferch Magda et al., Budapest: Magvető 1990. ISBN 9631417174
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a 20. századi európai gondolkodás rendkívül gazdag irányzatainak bemutatásával mélyíti a hallgató szakmai műveltségét. A hallgató tájékozottságot szerez a fenomenológia, a hermeneutika és az egzisztencializmus kulcskérdéseiben, megismerve az elméleti problémafelvetés azon modern változatait, amelyek alapvetően meghatározzák a mai bölcsészettudományok módszertanát.
b) képesség
A különböző módszertani iskolák (pl. fenomenológiai vs. dekonstruktív) ütköztetése fejleszti az argumentumok azonosításának, átgondolásának és prezentálásának képességét. A hallgató alkalmassá válik bonyolult elméleti szövegek (pl. Heidegger vagy Derrida) kritikai feldolgozására. A kurzus javítja a kritikai elsajátítás technikáit, és fejleszti a hatékony szakmai kommunikációt.
c) attitűd
A kontinentális filozófia sokrétűsége szellemi nyitottságra, párbeszédre és módszeres tudásgyarapításra nevel. A hallgató képessé válik arra, hogy elfogulatlanul mérlegelje a radikálisan eltérő emberképeket és létértelmezéseket, felismerve a kulturális sokszínűség és a szubjektivitás jelentőségét. Ez a szemléletmód erősíti a társadalmi jelenségek iránti problémaérzékenységet.
d) autonómia és felelősség
Az egzisztencialista és dekonstruktív etikák megismerése támogatja a hallgatót az önálló és felelős véleményalkotásban. A hallgató felismeri a döntéseiért viselt felelősséget és a saját történetiségét. Az etikailag alapos érvelés itt az emberi méltóság és a szellemi autonómia védelmében realizálódik.
