Tantárgy adatlapja
A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék eltérő diszciplináris megközelítéseit a kulturális fogalmi világának. Kitérünk a humánetológiai, antropológiai, szociológiai és kultúraelméleti megközelítésekre. A kulturális hozzáférés – megfosztottság kérdését az olvasás és képtörténet dimenzióiban tárgyaljuk. A kulturális hozzáférés sajátos eszközeinek bemutatása során vázoljuk fel azt a komplex történeti folyamatot, amely a társadalmak, a média és a tudományos elméletalkotás változásának bonyolult kölcsönviszonyaiból rajzolódik ki. A hallgatókban kialakítjuk azt a kompetenciát, hogy képesek legyenek kritikai módon elemezni a a kultúrateremtés intézményeit, helyszíneit és médiumait. A kurzus bemutatja azt is, miként lehet az identitások piacaként konceptualizálni a kulturális újratermelést valamint a kulturális javak áramlását. Különös figyelmet szentelünk a szubkultúrák elemzésének is. Gyakorlatok segítségével ismertetjük meg a hallgatókkal a participatorikus kultúra elgondolását. A félév zárásaként megismerkedünk globális és nemzetközi helyzetjelentésekkel a kulturális szféra világából.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
APPADURAI , Arjun, Különválások és különbségek a globális kulturális gazdaságban, In: NIEDERMÜLLER Péter et al. (szerk.), Sokféle modernitás. A modernizáció stratégiái és modelljei a globális világban, Budapest, L `Harmattan Kiadó, 2008. p. 238–263., ISBN 978-963-236-118-5
GRIPSRUD, Jostein, Médiakultúra, médiatársadalom, Budapest, Új Mand&
aacute;tum Kiadó, 2007. ISBN 963-9609-50-1
MAHON, Maureen, A kulturális termelők látható bizonyítéka, In: BLASKÓ Ágnes, MARGITHÁZI Beja (szerk.), Vizuális kommunikáció. Szöveggyűjtemény, Budapest, Typotex Kiadó, 2010. p. 313–355., ISBN 978-963-279-111-1
WESSELY Anna (szerk.), A kultúra szociológiája, Budapest, Osiris Kiadó, 2003. ISBN 963-389-406-9
Ajánlott irodalom:
CAVALLO, Giulielmo, CHARTIER, Roger (szerk.), Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban, Budapest, Balassi Kiadó, 2000. ISBN 963-516-343-1
DELWICHE, Aaron, JACOBS HENDERSON, Jennifer (ed.), The participatory culture handbook, London, Routledge, 2013. pp. 1–32., 33–71., 72–96., ISBN 978-0-415-88-223-1
GEERTZ Clifford, Az értelmezés hatalma, Budapest, Századvég, 1994. pp. 126–170., 170–200. ISBN 963-838-452-2
HALL, Stuart, Kódolás – dekódolás, In.: ANGELUSZ Róbert, TARDOS Róbert, TERESTYÉNI Tamás (szerk.), Média, nyilvánosság, közvélemény. Szöveggyűjtemény, Budapest, Gondolat Kiadó, 2007. p. 131–143., ISBN 978-963-9610-93-4
SPERBER, Dan, A kultúra magyarázata, Budapest, Osiris, 2001. ISBN 963-379-312-2
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Magas szinten ismeri a legfontosabb társadalomtudományi összefüggéseket.
Ismeretei kiterjednek a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezésére, a rokon szakterületekhez való kapcsolatok meg- és felismerésére, a tágabb rendszer adta lehetőségek és a hatásrendszerre vonatkozó kontextusok használatára.
Elmélyült és értő ismeretei vannak a kommunikáció- és médiatudomány minden fontos területéről, a társadalmi kommunikáció színtereiről, az itt működő intézményekről és ezek működési mechanizmusairól, folyamatairól, ismeri az erre a területre vonatkozó történeti vonatkozásokat.
Ismeri és átlátja azokat a hazai, európai és globális társadalmi és kulturális jelenségeket és prob
lémákat, amelyek meghatározó szerepet játszottak és játszanak a társadalomtudományi gondolkodás alaptendenciáinak kialakításában.
Ismeri a kommunikációs és mediális rendszerek különböző területeinek problémáit és összefüggéseit, többek között a média és populáris kultúra összefüggéseit, a globális médiapiac működési elveit, a kulturális csere globális szabályait.
Ismeri a kommunikáció és kultúra összefüggéseit, e kapcsolat különböző szintű megnyilvánulásait és ezek következményeit a társadalmi kommunikáció összefüggésrendszerében.
Megfelelő és elegendő ismeretanyaggal rendelkezik ahhoz, hogy eligazodjon a társadalmi döntéshozatal különböző mechanizmusaiban.
Érti és átlátja a társadalmi érdekérvényesítés csatornáit, az érdekütköztetés fórumait és a döntések befolyásolásának legális és etikus módszereit.
Saját szakmai ismeretei alapján felismeri e terület kommunikációs és információs sajátosságait.
Ismeri az Európai Unió által definiált kulturális tér sajátosságait, és az ebből eredő következményeket.
Ismeri az állami szabályozás működését, jogi hátterét, intézményrendszerét és eszközeit.
Birtokában van a szakterületén alkalmazható és alkalmazandó módszertani ismereteknek, érti a legújabb módszertani fejlesztések lényegét, átlátja ezek fejlődési tendenciáit.
b) képességei
Rendelkezik az új látásmód képességével, képes a szociokulturális környezetet interdiszciplináris szemlélettel megközelíteni, és képes arra, hogy a szakterületre jellemző megismerési felkészültségeket szakszerűen alkalmazza.
Képes szakterülete ismereteit alkalmazni a problémák és konfliktusok felismerésére, és hatékonyan közre is tud működni ezek megoldási javaslatainak kidolgozásában és megoldásában.
Szakmai feladatainak megoldásában képes önálló elemzésre, értékelésre, és következtetések és magyarázatok szintetizálására.
Képes a hazai és külföldi társadalomtudományi forr&aa
cute;sok feltárására, feldolgozására, és szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
Képes szakterületének egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket és az elemzéseket magába foglaló tanulmányokat, szöveges összegzéseket készíteni.
Képes az információk kritikus elemzéséhez és feldolgozásához kellően megalapozott technikák széles skálájának alkalmazására.
Képes hiányosan rendelkezésre álló adatok esetében is helytálló és korrekt véleményt vagy bírálatot megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtéseket szakmai és nem szakmai közönség számára érthetően kommunikálni.
Képes a szervezeten belüli munkafolyamatokat a felkészültségének megfelelő szinten irányítani, eredményesen együttműködni az intézményen belüli és kívüli partnerekkel, megfelelő szakmai gyakorlat után vezetői munkakört betölteni.
Képes az intézménye, illetve szakmai szervezete számára befogadható és végrehajtható projektek felkutatására, a pályázati és végrehajtási munka irányítására, és a folyamatot koordináló eredményes együttműködésre a partnerekkel.
Képes a gyorsan változó munkahelyi és szervezeti körülményekhez alkalmazkodni.
Képes a változások kezelésére vonatkozó adaptáció koncepciójának kidolgozására, ennek munkatársaival és egyéb partnereivel való megvitatására és elfogadtatására.
Képes önálló szakmai koncepciók kidolgozására és ezek kivitelezésére.
A szakon megszerzett tudás birtokában képes a társadalomtudományi és ezen belül a kommunikáció- és médiatudományi tudásával kapcsolatos szakmai reflexióra, és szakmai tudásának folyamatos fejlesztésére.
Képes szakmai tudásának birtokában az eredményes és hatékony értelmiségi munkára.
Képes minimálisan egy idegen nyelven (javasoltan angolul) is szakmája gyakorlására, a szakmai szókincs használatára, idegen nyelvű szakszöveg helyes értelmezésére, ennek érdekében pedig idegen nyelvi kommunikációs képessége folyamatos fejlesz
tésére.
Képes az élethosszig tartó tanulás folyamatában való részvételre.
c) attitűdje
Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét és felvállalja ezen értékek képviseletét.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrák felé.
Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait,
Nő szakmai identitásának tudatossága, megalapozottságának mértéke, megszilárdul hivatástudata.
Kritikusan viszonyul azokhoz a megközelítésekhez, amelyek korlátozni kívánják a társadalomtudományok nyitottságát és sokszínűségét tudományos, gyakorlati, jogi vagy politikai kommunikációs színtereken.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Bízik saját tudásában és képességeiben, elkötelezett a szakmai elképzelések iránt.
Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
Határozottan és elkötelezetten kiáll a globális problémák megoldására irányuló szakmai törekvések mellett, különösen a fenntarthatóságot veszélyeztető tendenciákkal szembeni tudományos és gyakorlati erőfeszítések támogatásával.
Nyitott és befogadó a társadalomtudományokban most formálódó minőségbiztosítási törekvésekkel szemben, elkötelezetten törekszik ezek saját szervezetben történő alkalmazására és működtetésére.
Nyitott és együttműködésre kész a nemzetközi szakmai kapcsolatok ápolására, kezdeményező ezek létrehozásával és működtetésével kapcsolatban.
Nyitott és elfogadó azokkal a felkérésekkel kapcsolatban, amelyek tudásának, ismereteinek, szakmai tapasztalatainak megosztására irányulnak.
d) autonómiája és felelőssége
A kommunikáció- és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét, felelősséggel vállal fel és működtet egyenrangú partneri viszonyokat.
Önállóan és felelősségteljesen vesz részt saját intézménye és szervezete egységeinek létrehozásában és irányításában.
Felelősségteljesen építi fel szakmai karrierjét, és támogatja az általa irányított munkatársak szakmai életpályájának kibontakoztatását.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét, és szakmai csoportját, elkötelezetten szolgálja és képviseli szakmája érdekeit.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Minden szervezeti, intézményi tevékenysége sorá
n felelős módon veti latba tudását és befolyását a minőségi munkavégzés és annak elismertetése mellett.
Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
Felelősséget vállal választott szakterülete szakmai és etikai normáinak betartására.
Felelősséget vállal az általa előállított anyanyelvű és idegen-nyelvű szakmai szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Ha szükséges, saját felelősségi körén belül felelősséget vállal egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.
Önálló és felelős szerepeket vállal hazai és nemzetközi szakmai szervezetek alapításában, működtetésében, érdekérvényesítő fórumok munkájában.
