Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus során a hallgatók közös munka keretében megismerkednek a filozófiai kutatás módszertani problémáival. A hallgatók érdeklődésének megfelelő témákat elemezve kitérünk a lehetséges megközelítések előnyeire és hátrányaira, s a módszeres elemzés különböző formái mellett hangsúlyt fektetünk az eredmények elrendezésének és bemutatásának a kérdéseire is.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A filozófiai kutatás módszertani paradigmái: A történeti-filológiai, a fenomenológiai, az analitikus és a hermeneutikai megközelítések elméleti alapvetései.
A módszeres elemzés formái: Az indukció, dedukció, abdukció és a transzcendentális érvelés szerepe a filozófiai kutatásban.
Tudományelméleti alapok: A filozófia tudományköziségének kérdései, a kutatási objektivitás és a perspektivizmus elméleti határai.
Strukturálási elvek: A kutatási eredmények logikai elrendezésének elméletei, a tézisalkotás és az argumentációs láncok felépítésének szabályszerűségei.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Módszertani komparatisztika: Képesség a különböző kutatási megközelítések (pl. rendszerszintű vs. problématörténeti) előnyeinek és hátrányainak kritikai mérlegelésére.
Szakmódszertani eszközhasználat: Jártasság a modern bibliográfiai adatbázisok, digitális textológiai eszközök és hivatkozáskezelő szoftverek alkalmazásában.
Szövegalkotási és prezentációs technikák: Filozófiai szakcikkek szerkezeti felépítése, az absztraktírástól a konklúziók megfogalmazásáig; az eredmények vizuális és szóbeli bemutatása.
Kritikai apparátus kezelése: A lábjegyzetelés, a bibliográfia-készítés és a szövegkritikai jelek használatának gyakorlati elsajátítása.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Arisztotelész: Metafizika, 980a–983a (több kiadásban).
Carnap, R.: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül, in Forrai G.–Szegedi P. (szerk.): Tudományfilozófia, Budapest: Áron, 1999.
Hegel, G. W. F.: A szellem fenomenológiája, Előszó (több kiadásban).
Husserl, E.: Utószó, in Paul Ricoeur: Fenomenológia és hermeneutika, <Edmund Husserl Utószavával az Eszmékhez>, ford. Mezei B., Budapest: Kossuth, 1977.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kant, I.: Prolegomena minden leendő metafizikához, amely tudományként léphet majd fel, Budapest: Atlantisz, 1999.Mezei B.: Vallásbölcselet, Gödöllő: Attraktor, 2004. Bevezetés.
Platón: A lakoma (több kiadásban)
Heidegger, M.: Platón tanítása az igazságról, in Uő: Költőien lakozik az ember…, Budapest: T-Twins/Pompeji, 1994.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a filozófiai kutatás módszertani problémáinak bemutatásával képessé teszi a hallgatót a tudományos munka formai és tartalmi követelményeinek átlátására. A hallgató ismeri a különböző elemzési formákat és az eredmények tudományos elrendezésének logikai kánonjait.
b) képesség
A közös munka keretében végzett elemzések során a hallgató képessé válik az egyéni érdeklődésének megfelelő témák módszeres kidolgozására. Fejlett szintetizáló képességgel rendelkezik a kutatási eredmények szakszerű prezentálásához és a tudományos vitákban való módszertani reflexióhoz.
c) attitűd
A módszertani tudatosság intellektuális fegyelemre és szakmai precizitásra nevel. A hallgató törekszik a kutatási megközelítések előnyeinek és hátrányainak elfogulatlan mérlegelésére, és nyitott marad a tudományos párbeszéd során felmerülő módszertani kritikákra.
d) autonómia és felelősség
A kutatási módszertan elsajátítása támogatja az önálló kutatói integritást. A hallgató felelősséget vállal kutatási módszereinek transzparenciájáért, az akadémiai tisztesség elveinek betartásáért és a választott megközelítés tudományos igazolhatóságáért.
