Tantárgy adatlapja
Az előadás körülhatárolja, majd leírja a tudományos kommunikáció-definíciókat és irányzatokat, áttekinti a kommunikációra vonatkozó, történetileg és tudományelméletileg igen sokszínű reflexiós bázis anyagát. A kurzus során kitérünk mind a társadalomtudományi mind a bölcsészettudományi tapasztalatokra és életművekre, ugyanakkor az elhangzottaknak egy társadalomtudományi érvényességű kommunikációelmélet kifejtése a tulajdonképpeni célja. Ehhez a személyközi kommunikáció, illetve a különböző szintek, színterek elemzését elvégző kommunikációs szakanyagok áttekintésén keresztül vezet az út.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Eric Berne: Emberi játszmák. Budapest, Háttér Kiadó, 2002. 17-64. ISBN 963 8128 33 X
Em Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest, Harmat Kiadó, 2001. 34-48. ISBN 9639148520
Karl Erik Rosengren: Kommunikáció. Budapest, Typotex, 2004. 13-85. ISBN 978 963 2790084
Horányi Özséb (szerk.): Kommunikáció I.-II. Budapest, General Press, 2003. I: 26-43, 268-289; II: 48-64 ISBN 978963 945 9052
Lázár Judit: A kommunikáció tudománya. Budapest, 2005. I; V. fejezet. ISBN 963 506652X
Ajánlott irodalom:
Anderson, James A. 2005. A kommunikációelmélet ismeretelméleti alapjai Budapest: Typotex. ISBN 963 9548537
Austin, John 1990. Tetten ért szavak. Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN 9630556375
Aronson, Elliot 1996. A társas lény. Jogi és Közgazdasági Kiadó. ISBN 9632229681
Buda Béla 1994. A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest: Animula. 5-141. ISBN 963 333 043 2
Edward T. Hall 1980. Rejtett dimenziók. Budapest: Gondolat Kiadó. 19-31, 160-253. ISBN 9637467300
Terestyéni Tamás 2006. Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig. Budapest: Akti-Typotex. 17-72. ISBN 9639664243
Pléh Csaba—Síklaki István—Terestyéni Tamás 1991. Nyelv, kommunikáció, cselekvés I.-II. Budapest: Tankönyvkiadó. 30-45., 233-251. ISBN 9789633793046
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik.
Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait.
Magabiztos módszertani tudással rendelkezik, érti és átlátja a módszertani innováció lehetőségeit és perspektíváit.
b) képességei
Képes eligazodni szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között.
Képes szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozni.
Képes a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak szintetizáló összevetésére, racionális érvek kifejtésére, vagyis a kommunikáció különböző színterein zajló viták során véleménye megformálására és véleményének megvédésére.
Képes az elméleti és a gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tények alapos és részletes elemzésére és az eredményekből kibontható összefüggések feltárására.
c) attitűdje
Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz.
Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban.
Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
A kommunikáció és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
