Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tárgy célja egyfelől, hogy az alkalmazott etikák kontextusában általános áttekintést nyújtson az életre vonatkozó etikai diszkussziók alapproblémáival és főbb fejleményeivel, másfelől hogy néhány fontosabb elmélettel, ill. bioetikai érvelésmóddal szisztematikusan megismertesse a hallgatókat. A tudományos bioetikai viták középpontjában jelenleg a kifejlett, ill. embrionális emberen és állaton folytatott, főképpen genetikai jellegű kísérletek etikai kérdései állnak. Ezen túlmenően az emberi élet más vonatkozásainak, így pl. az abortusznak és az eutanáziának a kérdései is ebbe a körbe sorolhatók. A kurzus során mindezen témákon túl a humánreprodukció és a szervátültetés etikai aspektusait, valamint a humánembrió identitásának filozófiai problematikáját is tárgyaljuk.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A bioetika alapelvei és elméletei: A principlizmus négy alapelve (autonómia, ne árts, jótékonyság, igazságosság); a kötelességetika, a haszonelvűség és az erényetika alkalmazása az orvosbiológiai kérdésekre.
Az emberi élet kezdete és vége: Az abortusz és az eutanázia morálfilozófiai vitái; a személyfogalom kritériumai és a humánembrió ontológiai státusza (identitás-problematika).
Genetika és kísérletezés: Az embrionális és kifejlett szervezeteken végzett genetikai beavatkozások etikája; génszerkesztés, klónozás és az állatkísérletek morális határai.
Humánreprodukció és technológia: A mesterséges megtermékenyítés (IVF), a béranyaság és a reproduktív szabadság etikai aspektusai.
Allokáció és szervátültetés: A szűkös erőforrások elosztásának igazságossága; a szervdonáció és a transzplantáció jogi és erkölcsi dilemmái.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Bioetikai esetanalízis: Képesség konkrét orvosetikai esetek szisztematikus feldolgozására és többszempontú értékelésére.
Érveléstechnikai rutin: Jártasság a bioetikai vitákra jellemző specifikus érvelési módok (pl. a csúszós lejtő érv, a kettős hatás elve) alkalmazásában és kritikai elemzésében.
Interdiszciplináris közvetítés: A biológiai-orvosi tények és a filozófiai-etikai normák közötti kapcsolat megteremtése a diskurzus során.
Szakmai döntés-előkészítés: Módszerek az egyéni autonómia és a közjó közötti feszültségek racionális feloldására technológiai és orvosi kontextusban.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kovács József: A modern orvosi etika alapjai: bevezetés a bioetikába, 2. kiadás, Budapest: Medicina, 2006. ISBN: 963-242-624-X
Gaizler Gyula: Bioetika. 2. kiadás, Budapest: Gondolat, 2003. ISBN: 963-9500-78-X
Fekete László (szerk.): Kortárs etika, Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. ISBN: 963-19-5466-8
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Ferencz Antal: A bioetika alapjai. Budapest: Szent István Társulat, 2001. ISBN: 963-361-244-6 fűzött
Charles, Susanne (szerk.): Bioetikai olvasókönyv: Multidiszciplináris megközelítés, Budapest – Pécs: Dialógus Campus, 1999. ISBN: 963-9123-20-X
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy az alkalmazott etikák legdinamikusabb területének bemutatásával mélyíti a hallgató szakmai műveltségét. A hallgató tájékozottságot szerez az életre vonatkozó legfontosabb diszkussziókról, megismerve az elméleti problémafelvetés azon változatait (pl. embrió identitása, genetikai módosítás), amelyek a kortárs tudományos haladás morális kihívásait tükrözik.
b) képesség
A bioetikai dilemmák elemzése fejleszti az argumentumok azonosításának, átgondolásának és prezentálásának képességét. A hallgató alkalmassá válik bonyolult, gyakran érzelmileg terhelt kérdések (pl. eutanázia, abortusz) racionális és szakszerű artikulálására, javítva ezzel a kritikai elsajátítás és a fogalmi analízis technikáit.
c) attitűd
Az élet szentsége és a tudományos kutatás szabadsága közötti feszültség vizsgálata szellemi nyitottságra, empátiára és etikai felelősségérzetre nevel. A hallgató képessé válik arra, hogy elfogulatlanul mérlegelje a különböző bioetikai álláspontokat, felismerve az emberi méltóság és a biológiai létezés sérthetetlenségének jelentőségét. Ez a szemléletmód erősíti a társadalmi és globális jelenségek iránti problémaérzékenységet.
d) autonómia és felelősség
A bioetikai döntési modellek megismerése támogatja a hallgatót az önálló és felelős véleményalkotásban. A hallgató felismeri, hogy a tudományos-technológiai fejlődés (pl. MI az orvoslásban, géntechnológia) morális felelősségvállalást igényel az egyén és a faj jövője irányában. Az etikailag alapos érvelés követelménye itt a szakmai integritás és a humán értékek védelmében realizálódik.
