Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy átfogó célja, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy az egyes szakpolitikákat kialakító, megvalósító, valamint a családokkal folyamatos kapcsolatban álló szakemberek átlássák, munkájukkal hogyan tudnak hozzájárulni a tágabb népesedéspolitikai, társadalmi jóléti célok megvalósításához.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A családpolitika alapvető fogalmai, a család történeti fejlődése, a hazai demográfiai helyzet, különös tekintettel a gyermekvállalásra és családokra. A családpolitikai rendszer működési módja és a családok támogatásának eszközei/formái.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Bördős, K. & Szabó-Morvai, Á. (2021). A 2000–2015 közötti családpolitikai intézkedések hatása a születésszámra Magyarországon. Demográfia, 64(2–3). 137–170.
Darvas, Á. & Szikra, D. (2017). Családi ellátások és szolgáltatások. In Ferge, Zs. (Ed.), Magyar társadalom- és szociálpolitika 1990–2015. (pp. 215–253). Budapest, HU: Osiris Kiadó. (ISBN 9789632762838)
Drabancz, Á. & Berde, É. (2021). Széllel szemben? – A magyar fertilitás jövőbeli kilátásai. Demográfia, 64(4). 317–338.
Kapitány, B. & Murinkó, L. (2020). Párkapcsolati változások, termékenységi trendek. In Kolosi, T., Szelényi, I. & Tóth, I. Gy. (Eds.), Társadalmi Riport 2020. (pp. 146–170). Budapest, HU: TÁRKI. (ISBN 9771216656206)
Makay, Zs. (2018). Kisgyermekes anyák munkavállalása és az ezzel kapcsolatos vélemények változása Magyarországon. Magyar Tudomány, 179(11). 1702–1716.
Makay, Zs., Kapitány, B. & Ökrös, F. (2024). Családtámogatás, női munkavállalás. In Monostori, J. & Őri, P. (Eds.), Demográfiai Portré 2024. Jelentés a magyar népesség helyzetéről (pp. 77–96). Budapest, HU: KSH Népességtudományi Kutatóintézet. (ISSN 20613741)
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Murinkó, L. & Spéder, Zs. (2021). Gyermekdemográfia. In Monostori, J., Őri, P. & Spéder, Zs. (Eds.), Demográfiai Portré 2021. Jelentés a magyar népesség helyzetéről (pp. 83–98). Budapest, HU: KSH Népességtudományi Kutatóintézet. (ISSN 2061374)
Murinkó, L. & Spéder, Zs. (2024). Házasságkötés, élettársi kapcsolatok. In Monostori, J. & Őri, P. (Eds.), Demográfiai Portré 2024. Jelentés a magyar népesség helyzetéről (pp. 9–24). Budapest, HU: KSH Népességtudományi Kutatóintézet. (ISSN 20613741)
Monostori, J. & Szabó, L. (2024). Együttélési formák, családtípusok. In Monostori, J. & Őri, P. (Eds.), Demográfiai Portré 2024. Jelentés a magyar népesség helyzetéről (pp. 111–132). Budapest, HU: KSH Népességtudományi Kutatóintézet. (ISSN 20613741)
Szikra, D. (2010). Családtámogatási rendszerek Európában történeti perspektívában. In Simonyi, Á. (Ed.), Családpolitikák változóban (pp. 9–19). Budapest, HU: Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet. (ISBN 9789630695800)
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők :
A Családpolitika és népesedéspolitika című tantárgy interdiszciplináris megközelítésben járul hozzá a hallgatók családtudományi ismereteinek elmélyítéséhez, különös tekintettel a demográfiai folyamatok, a családokat érintő társadalmi változások és az ezekre adott szakpolitikai válaszok összefüggéseire. A kurzus elősegíti a család és más társadalmi alrendszerek kapcsolatainak megértését, valamint a különböző családpolitikai és népesedéspolitikai modellek kritikus értelmezését.
A tantárgy fejleszti a hallgatók elemző és értékelő képességeit a családokat érintő szakpolitikai intézkedések hatásainak vizsgálatán keresztül, miközben megalapozza a bizonyítékokon alapuló gondolkodást és a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását. A hazai és nemzetközi példák feldolgozása hozzájárul a szakpolitikai összefüggések rendszerszemléletű értelmezéséhez.
A kurzus támogatja a szakmai identitás és a társadalmi felelősségtudat kialakulását, hangsúlyt fektetve az etikai szempontokra, a családok sokféleségének tiszteletére és a kritikai gondolkodásra. Az oktatási módszerek elősegítik a szakmai kommunikációs készségek fejlődését, valamint az autonóm, reflektív szakmai gondolkodás megerősödését.
