Tantárgy adatlapja
A tárgy célja:
A hallgatók sokoldalúan megismerjék a drámapedagógiát mint pedagógiai módszert és feldolgozzák a különböző drámajáték-típusok pedagógiai aspektusait, különös tekintettel a diákok kreativitásának és kommunikációjának fejlesztése érdekében. A hallgatók ismereteket szerezzenek az életkori sajátosságokhoz kapcsolódó drámapedagógiai tevékenységekről.
A tantárgy célja továbbá, hogy a drámapedagógia elméletét a gyakorlatba is át tudják ültetni, és ennek keretében képesek legyenek különböző drámás foglalkozások vezetésére.
1. Drámajátékok megjelenése különböző iskolatípusok tantárgyi tanterveiben
2. Drámajátékok szerepe és alkalmazása különböző iskolai nevelési helyzetekben
3. Drámajátékok szerepe és alkalmazása különböző iskolán kívüli nevelési helyzetekben
4. Drámajátékok alkalmazása az alsó tagozaton
5. Drámajátékok alkalmazása az 5–6. évfolyamon
6. Drámajátékok alkalmazása a 7–8. évfolyamon
7. Drámajátékok alkalmazása a 9–10. évfolyamon
8. Drámajátékok alkalmazása az érettségire való felkészítésben 1.
9. Drámajátékok alkalmazása az érettségire való felkészítésben 2.
10. Drámajátékok az alapfokú művészetoktatás előképző szakaszában
11. Dráma- és színjátékok az alapfokú művészetoktatás alapozó évfolyamain
12. Dráma- és színjátékok az alapfokú művészetoktatás továbbképző szakaszában
13. Drámajátékok a hátrányos helyzetű tanulóknál
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Művészetek műveltségterület, Dráma és tánc.
51/2012. (XII. 21.) számú EMMI Rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. Dráma és tánc tantervei.
19/2016. (VIII. 23.) EMMI rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendelet módosításáról. Dráma és tánc.
3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módosításáról
Ajánlott irodalom:
Gabnai Katalin: Drámajátékok. Bevezetés a drámapedagógiába. Helikon Kiadó, Bp., 2015. p. 606-622. ISBN 978-963-227-739-4
Neelands, Jonothan: Konvenciók. In: Kaposi László (szerk.): Drámapedagógiai olvasókönyv. Magyar Drámapedagógiai Társaság, Budapest, II. ker. Kult. Közhasznú Nonprofit Kft. Marczibányi Téri Művelődési Központ Bp., 2013. 192 p. Jav. kiad. ISBN 978-963-8457-26-4
Neelands, Jonothan: Dráma a tanulás szolgálatában. (ford.: SZAUDER Erik), Budapest. M. Drámaped. Társ.- Marczibányi Téri Művel. Közp., Budapest, 1994. 133 p. Bibliogr. 133. p. ISBN 963 8457 05 8
Bolton, Gavin: A tanítási dráma elmélete. Budapest, Marczibányi Téri Művelődési Központ, 1993. 112 p. ISBN 963-8457-04-X
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A drámapedagógia tartalmi szabályzóinak feldolgozása, a drámajátékok eszköztárának aktív ismerete, a különböző életkorokhoz és nevelési szituációkhoz kapcsolódó munkaformák kiválasztása és alkalmazása.
A drámajátékos, színjátékos elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása.
b) képessége
Játszani tudáshoz szükséges képességek (figyelem, motiváció, flow, ön- és társismeret, önbizalom, önreflexió, magabiztosság, közösségépítés, problémamegoldás) folyamatos szinten tartása.
Alapvető tréning- és foglalkozásvezetői ismeretek kialakítása.
c) attitűdje
Magabiztosabbak lesznek a feladatok elvégzésében és a kommunikációban.
Kezdeményezőképességük és vállalkozó szellemük növekszik.
