Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus első szemeszterében a hallgatók megismerhették az egyházi szónoklatok, és különösen is a homília-tartás elméletét és gyakorlatát. E szemeszterben az elsajátított ismeretek alapján különböző homília-műfajokan beszédeket készítenek és azt a társaik előtt előadják.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A hallgatók által elkészítendő homíliák: vasárnapi szentbeszéd, lelkigyakorlatos beszéd, laudáció.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Söveges Dávid: Az igehirdetés, Katolikus Teológiai Főiskolai Jegyzetek, 1985
Tihanyi Tibor: Homiletikai tanulmányok, Budapest 1947.
Bognár Elek: A szónoklás gyakorlati tudnivalói, Budapesti Pázmány Péter Róma Katolikus Hittudományi Akadémia, Budapest, 1979.
A 2-4 legfontosabb ajánlott felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció, Homiletikai Direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2015. ISBN 9789632775593
Az értékelés kritériuma:
Hallgatónként három beszéd megtartása és azok értékelése.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A kurzust a Hittudományi kar a katolikus teológus képzési irány hallgatóinak kínálja fel. A kurzus, ahogyan azt az elnevezése is mutatja az egyházi közösségek életében jelentőséggel bíró élőszóban tartott előadások, megnyilvánulások, kommunikációs stratégiák elméleti és gyakorlati mibenlétét mutatja be két szemeszterben. Ez a második egység/szemeszter az elsőben bemutatott általános és praktikus jellegű ismeretek gyakorlati alkalmazását célozza. A hallgatók a kurzus során társaik előtt beszédeket tartanak az egyházi retorika különböző műfajaiban, amelyek stilisztikai és kommunikációs dimenzióit aztán közös műhelymunkában feldolgoznak. E kurzus jelentősen segíti a hallgatók reflexiós képességeit, kommunikációs és vitakultúráját, az egyházi közösségeikben megélt felelősségvállalást, és a hittestvéreikkel kapcsolatos hitbéli kölcsönösséget és elmélyülését.