Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A posztmodern gondolkodásban meghatározó elképzelés szerint a történelem egy emlékezetpolitikai konstrukció. A tárgy részben az emlékezetpolitikai alapművekkel ismerteti meg a hallgatókat. A kurzus második felében a kurzus áttekinti a magyar politikai és emlékezetpolitikai eseményeket. A kurzus során először az 1848-as forradalomhoz kapcsolódó emlékezetpolitika-történetet, majd a Millenium, végül a trianoni békeszerződés társadalmi, történeti emlékezetét és ezek politikai használatát követjük végig.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus elméleti ismeretanyaga az emlékezetkutatás (Memory Studies) alapvető kategóriáira és a szimbolikus politika elméleteire fókuszál. A hallgatók elsajátítják a kollektív emlékezet (Maurice Halbwachs), az emlékezeti helyek (Pierre Nora) és a kulturális emlékezet (Jan és Aleida Assmann) alapfogalmait. A tananyag részletesen tárgyalja a történelmi trauma és a viktimizáció (áldozatszerep) politikai funkcióit, a felejtés és az amnézia tudatos stratégiáit, valamint a múltfeldolgozás (Vergangenheitsbewältigung) különböző modelljeit a diktatúrák utáni átmenetekben. Az elméleti blokk kiemelt eleme az állami emlékezetpolitika eszköztárának (ünnepek, tankönyvek, levéltári politika) rendszerezése.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A gyakorlati ismeretanyag a múlt megjelenítésének vizuális és térbeli formáira, azaz a köztéri szimbolikára és a rituálékra épül. A hallgatók jártasságot szereznek a szoborállítások, emlékműrombolások és utcanév-átnevezések politikai hátterének elemzésében, vizsgálják a múzeumok (pl. Terror Háza, Yad Vashem) narratív építkezését, valamint a történelmi filmek és a popkultúra emlékezetformáló erejét. A gyakorlati képzés során a hallgatók esettanulmányokon keresztül elemzik a magyarországi emlékezeti konfliktusokat (pl. Trianon-kultusz, 1956 és 1919 megítélése), a holokauszt-emlékezet globális és lokális feszültségeit, valamint a nemzetközi megbékélési folyamatok szimbolikus gesztusait.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Assmann, Jan: A kulturális emlékezet: írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. [ford. Hidas Zoltán], Budapest, Atlantisz, 2013.
Gyáni Gábor: A történelem, mint emlék(mű), Budapest, Kalligram, 2016.
Pócza Kálmán: Emlékezetpolitika: múltfeldolgozás és történelemtudomány Németországban, Máriabesnyő, Attraktor, 2011.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Nora, Pierre (szerk.): Emlékezet és történelem között. Budapest, Napvilág, 2010. ISBN 978-963-969-771-3
Erős Ferenc (szerk.): Az emlékezet társadalmi konstrukciója. Budapest, Jószöveg Műhely, 2007. ISBN 978-963-705-256-9
Gerő András: Nemzeti identitás, szimbolikus politika. Budapest, Habitus, 2007. ISBN 978-963-062-892-1
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy sikeres teljesítésével a hallgatók képessé válnak a politikai identitásképzés mélystruktúráinak dekódolására és a szimbolikus konfliktusok stratégiai elemzésére. Fejlődik a hallgatók forráskritikai érzékenysége és dekonstrukciós készsége, ami elengedhetetlen a kulturális diplomáciában, a politikai tanácsadásban, a média területén vagy a közgyűjteményi szektorban végzett munka során, ahol a múltkép és a politikai üzenet elválaszthatatlan egységet alkot.
