Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A legfontosabb politikai filozófiai hagyományok és politkaelméleti irányzatok áttekintése az ókortól napjainkig.
A tantárgy a katolikus teológia és filozófia, valamint a politikai filozófia kapcsolatát vizsgálja. A politikai filozófiával az Etika részeként foglalkozunk, annak tudatában, hogy az szorosan kötődik a Morálteológiához tartozó Az Egyház társadalmi tanítása tantárgyhoz is.
Az Ókortól kezdve a gyakorlati filozófia külön foglalkozik a témával és a Veritatis Gaudium kezdetű apostoli konstitúció is javasolja, hogy a keresztény filozófia részeként külön tanulmányozzuk a keresztény gondolkodás és a politika viszonyát.
Egy történeti áttekintés után az emberi személy, a közjó, a hatalom, a szuverenitás, a politikai erények, a jog és a kötelezettségek, valamint a béke fogalmának keresztény értelmezésével szeretnénk körbejárni ezt a témát.
A tantárgy szerkezete:
Mi a politikai filozófia?
Alapvető politikai paradigmák
A személy, mint a politika elsődleges alanya
A közjó
A politikai hatalom: tekintély és szuverenitás
Hatalom
A politikai erények: okosság, engedelmesség, igazságosság
A polgári jog és a jogállam
Az ember jogai és kötelességei
Az Egyház társadalmi tanítása
Néhány szocio-politikai problémára adott keresztény válasz
A szeretet és a béke, mint a globális politika legfontosabb értékei
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Célunk, hogy áttekintsük a nyugati filozófia történetét. Ebben kis helyet a nagy vallások és civilizációk politika-fogalma. Nagyobb részt azonban az ókori görög filozófiát tekintjük át Thálésztól kezdve, majd a latin és középkori keresztény filozófia ismertetése következik. A második féléveben nézzük át a nyugati újkori filozófia nagy állomásait, hogy aztán napjaink filozófiai irányzatai is ismertetésre kerüljenek. Ebben az áttekintésben különös szempont a filozófia keresztény megközelítése, jóllehet, a posztmodernig bezárólag megismerjük a meghatározó nem vagy nem kifejezetten keresztény irányzatokat is. Az antik filozófia, a középkori skolasztika, az újkori racionalizmus és empirizmus, a német idealizmus és a fenomenológia képezi a kurzus gerincét.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A kurzus folyamán a hallgatók eredeti szövegekkel is ismerkednek szemelvényekben, melyeket a jegyzetben találnak. Ezek áttekintése részben közös munkával, részben egyéni feldolgozás alapján történik. A későbbiekben szemináriumi műhelymunka kereteiben is lehetőséget kapnak a hallgatók, hogy a fontos filozófiai szövegeket eredeti nyelven is olvassák a szaktanár vezetésével.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Mondin Battista, Etica e Politica, ESD, Bologna, 2014. ISBN 9788870946499
A 2-4 legfontosabb ajánlott felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Strauss, Leo – Crospey, Joseph, A politikai filozófia története I-II., Európa Könyvkiadó, Budapest, 1994. ISBN 9630757346
Browning, Gary, A History of Modern Political Thought, Oxford University Press, Oxford, 2016. ISBN 9780199682294
Fülöp Endre - Ocskay Gyula – Pogonyi Szabolcs (szerk.), Szabadság és/vagy egyenlőség. Tocqueville- tanulmányok, Politikai Filozófia Közhasznú Alapítvány, Pilismarót, 2006.
Kontler László (szerk.), Konzervativizmus 1593-1872, Osiris Kiadó, Budapest, 2000. ISBN 9633797713
Dempsey, Michael James, Separation of Church and State in the Works of Félicité de Lamennais and Orestes Brownson, The Edwin Mellen Press, Lewiston–Queenston–Lampeter, 2009. ISBN 9780773447943
Sigmund, Paul E., The Catholic Tradition and Modern Democracy, in The Review of Politics, Vol. 49, No. 4 (Autumn, 1987) 530-548.
Butterfield, Herbert, The Whig Interpretation of History, W.W.Norton & Company, New York–London, 1965. ISBN 9780393003185
McAdams, A. James, (szerk.) A modernitás válsága, Századvég Kiadó, Budapest, 2014. ISBN 9786155164149
Goodin, Robert E. – Pettit, Philip – Pogge, Thomas, A Companion to Contemporary Political Philosophy, Wiley-Blackwell, Oxford, 2012. ISBN 9781444350876
Gájer László, A politikai szabadság filozófiájának katolikus megközelítése Lord Acton történelemfilozófiájában, in Teológia LII (2018/3-4.) 113-122.
Gájer László, Lamennais: Fejezet a politikai liberalizmus egyházi elutasításának történetéből, in Teológia LI (2017/1-2.) 17-31.
Gájer László, Lord Acton: a whig történetírás példája, in Kommentár (2018/1) 26-38.
Gájer László, Lord Acton és az I. Vatikáni Zsinat, in Kommentár (2017/1) 116-117.
Gájer László, Lord Acton morális állásfoglalása a pápai hatalomról, in ELPIS Filozófiatudományi folyóirat, X (2017/1) 9-22.
Az alkalmazott oktatási módszerek:
Hagyományos, frontális előadás, elméleti előadás, vizuális és auditív szemléltetőeszközök használata, művek és műrészletek bemutatása, vita és interaktív elemek (egy altéma különböző álláspontokból való interaktív bemutatása), mű- és /vagy előadáselemzés, prezentáció.
Az értékelés kritériuma:
Az értékelés során a hallgatók órai részvételét és aktivitását is figyelembe vesszük. A kollokvium során pedig a hallgatók előre megadott tételsor alapján vizsgáznak. A felkészüléshez rendelkezésre áll a jegyzet, melyet a tételsor követ, illetve az órai előadások hanganyagát is megkapják a hallgatók. A vizsga szóban történik. A hallgató tételt húz, és rövid felkészülési idő után a tételt szóban ismerteti.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A hallgatók a kurzus végére otthonosan mozognak a nyugati filozófia nagy politikai elméletei között. Ismerik a fontosabb fogalmakat, ismerik a meghatározó gondolkodókat. Képesek lesznek ezen nézeteket egymással ütköztetni, és adott esetben bírálni is ezeket a nézeteket a keresztény filozófia mérlegén.
A kurzus előkészíti a hallgatókat arra, hogy a teológia nagy témáit meg tudják alapozni. Ehhez filozófiai érveket gyűjtenek és alkalmaznak.
